Azoknak, akiknek eddig csak az angol nyelvvel sikerült közelebbi kapcsolatba kerülniük, most már biztosan nem kell félniük, ha a világon bárhol nem is, Japánban már biztosan meg fogják találni a helyüket.

Arról, hogy hunglish, már gondolom, sok olvasónk hallhatott, lényegében egy humoros szóösszerántás következtében a Hungarian és English szavakból kapjuk meg ezt az új kifejezést, amit több kontextusban is értelmezhetünk:

• az angol szavakkal kevert magyar beszéd formájában („Odaadnád a sót, please?”)
• a magyar nyelvben előforduló stilisztikai hibákként, melyeket a nyelvek kölcsönhatása idéz elő (például az angol „venting” (panaszkodás) szót néhányan szlengben elkezdték „ventillál”-ként használni ugyanabban az értelemben)
• az angol nyelv magyaros kiejtéssel, szó- és mondatszerkesztéssel való használata („meeting” = találkozó; hunglish kiejtés: „míting”)

A jelenség nem újkeletű, Bakó Ferenc: Kanadai magyarok címen 1988-ban megjelent könyvében az emigráns amerikai magyarok jellegzetes szókincséről egy elég hosszú szószedetet olvashatunk.

Jelen cikkünkben a japanglish, konglish hasonló eseteivel foglalkozunk. Ízelítőnek javaslom, mindannyian nézzük meg a következő 5 perces videót, humorban és fülbemászó dallamokban nem lesz hiány!

Tokyo Bon 2020 – Namewee ft.Cool Japan TV @ 2018 All Eat Asia

A YouTube-ra feltöltött videót – amely a 2020-as Tokiói Olimpia humoros kvázi reklámfilmje – 10 millióan tekintették meg mindössze 2 hónap leforgása alatt. A videóklippben Namewee, a zeneszerző egy turista bőrébe bújva próbálja elsajátítani a random japanglish szavakat egy iskoláslány és egy öreg hölgy segítségével. A képvilág magáért beszél, Tokió híres turistalátványosságaival a háttérben, hagyományos japán Bon Odori táncot járó iskoláslányok, gésák, szumósok és nindzsák. Ennél sztereotípabb tulajdonképpen nem is lehetne az egész, persze mindezt a szó pozitív értelmében. A dal rendkívül hangzatos, a szövegezés pedig fergeteges. „Good(to) Ta(e)ste(to)!”

Oh, my Nyugat! (I heart U.S.A.)

A globalizáció kultúrára gyakorolt legfontosabb hatásai közül is a „popkultúra” növekedése az, ami talán a legtöbb figyelmet kapja, hiszen az embereket ez érinti a leglátványosabb szinten. Sokan úgy értelmezik ezt mint amerikanizációt. A popkultúra, ami testet ölt a filmek, zenék, televíziós műsorok, újságok, könyvek, gyorséttermek, és egyéb fogyasztási cikkek stb. formájában tulajdonképpen kikerülhetetlenné váltak mindennapjainkban. Ennek oka a termékek populáris jellege, egyszerűen sok eltérő társadalmi réteget, nemzetiséget, korcsoportot képesek megszólítani. Persze mindemellett meg kell jegyezni azt is, hogy több ország hazai termelése is jelentős, gondoljunk csak a bollywood-i filmekre, de általánosan elmondható ez Japán és Korea kontextusában is.

„Japánban megvan a képesség a tökéletes másolásra és azon még tökéletesíteni is tudnak. A koktélok, nemzeti ételek, a szabászat nem korlátozódik az amerikai termékekre. Akadnak különleges francia séfek és nápolyi pizzamesterek, akik valójában japánok. Van valami bennük, ami lehetővé teszi számukra, hogy otthont találjanak az idegen kultúrák esszenciális elemei között, azt hazavíve pedig tökéletesítetten újraalkotják azokat. (...)” „ írja Tom Downey a Smithsonian Magazine-ban 2014-ben. A japánok fókusza a tökéletességre törekvésen van, így talán a japanglish kifejezések sem pusztán a popkultúra térnyerésének eredményei. Vannak kifejezések, amelyek egyszerűen nem fordíthatók le saját nyelvünkre tökéletesen.

A nyugati kultúra importja egy általános tendencia, mégis, ahogyan a blogbejegyzésben közölt zeneszám sem attól lesz sikeres, hogy felvillan benne az Eiffel torony inspirálta Tokyo Tower, úgy összességében elmondhatjuk, hogy a nyugati import saját, egyedi feldolgozása és prezentációja lesz, ami valódi eredetiséget biztosít.

Do you speak Konglish?

Kezdésként az alábbi BuzzFeed-videót érdemes úgy végignézni, hogy mi is megpróbáljuk kitalálni, mit jelenthetnek az adott kifejezések, amik igencsak angolnak hatnak, mégsem jelentik egészen azt, amire gondolnánk. Óriási!

BuzzFeed Video – Can You Guess These Konglish Words?

Nemrég olvastam a Pew Research Center egy cikkjét, amiben azt kutatták, hogy az Egyesült Államok imidzse sérült-e vajon, mióta világszerte megkérdőjelezik Donald Trump vezetését. Az írásból kiderült, hogy Dél-Korea az egyik leginkább amerikapárti ország, 10-ből 7 koreai szereti popkulturális termékeit, és általánosságban a megkérdezettek 85%-a tekint kedvezően az amerikaiakra. Az egyik legfontosabb oka ennek, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea hét évtizeden át szövetségesek maradtak. Bár ez igencsak meginoghat Észak-Korea változó politikai helyzetének fényében. A listában dobogós helyen van még Vietnám, Izrael, Fülöp-szigetek, de Magyarország sincs lemaradva a maga hetedik helyével...

Korea esetében is már régen túl vagyunk azon, hogy utánzás, ma már inkább beszélhetünk hírességekről és rajongóikról, legyenek azok a világ bármelyik országából valók. Persze, persze, Amerika még mindig menő, de egy csomó más hely is az lett időközben...

Jung Yonghwa a dél-koreai CN Blue rockegyüttes frontembere pózol kedvenc amerikai énekes-dalszerzőjével Jason Mraz-al, 2014-ben.

A bejegyzéshez felhasznált források:
https://www.smithsonianmag.com/travel/how-japan-copied-american-culture-and-made-it-better-180950189/
http://www.pewglobal.org/2017/06/26/tarnished-american-brand/