2021. máj 11.

HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

írta: Blogvendegszerzo
HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

 

kissg08_01.jpg

1 Nono eszköz és a használati utasítása

 

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés katonai intézkedései a fenntartható magyar haderő létszámát is korlátozták. A 35 000 főben megszabott létszámkorlát miatt a haderőben – amelyet 1922. január 1-jétől ismét Honvédségnek neveztek –, s vele együtt a honvéd egészségügyben is alapvető változások történtek. A kényszerhelyzet okozta, 1922. július 1-jével érvényes, még 1921-ben meghozott törvény szerint a honvéd egészségügyi intézmények nagy része a Honvédség kötelékéből névleg átkerült a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felügyelete alá. A katonai vezetés ugyanis úgy próbálta a békeszerződés korlátozásait kikerülni, hogy bizonyos intézményeit más minisztériumok felügyelete alá rejtette. Ezen túl a közvetlen katonai felügyelet csak a csapategészségügyre, vagyis közvetlenül a katonai alakulatoknál beosztásban maradt orvosokra és egészségügyi személyzetre, valamint a továbbra is katonai igazgatás alatt maradt, többnyire kisebb, helyőrségi vagy laktanyai egészségügyi intézményekre terjedt ki. Így időszakunkban a nemi betegségek elleni küzdelem leginkább a laktanyák falai közt zajlott, ami elsősorban a megelőzést, felvilágosító munkát jelentette. Olvasóink egy korábbi írásunkban kaphattak közelebbi képet az I. világháború idején a hadseregben folyó nemi betegségek elleni felvilágosító, megelőző és gyógyító munkáról.

Az I. világháború végére – köszönhetően a hatékony, kitartó munkának – a katonák körében nagy mértékben visszaszorult a nemi betegek aránya. Ám a probléma természetesen a világháború után sem szűnt meg, de a hadügyi vezetés az elért eredményeket továbbra is meg kívánta őrizni. Ezért a katonai felhasználásra szánt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közt továbbra is elérhetőek voltak a különféle, a nemi szervek fertőtlenítésére szolgáló oldatok, valamint az oldatok megfelelő használatát segítő eszközök, mint pl. a kankófecskendő, amely a kankó gyógyítását szolgáló ruggyantából készült, a húgycső öblítését lehetővé tévő eszköz volt.

kissg08_02.jpg

2 A kankó gyógyítására szolgáló fecskendők típusai

 

Újdonságként, az 1920-as évek elején megjelent a Veto vagy Vétó néven, kis üvegcsében, 30 koronáért forgalmazott fertőtlenítő szer is, amelyet akkoriban óvszernek neveztek. Persze ezt a megnevezést ma már leginkább csak a gumióvszerek esetében használjuk. Egyébként szintén a 20-as évek elejétől a katonai gyógyszer-árszabásokban már találkozhatunk a gumi óvszerrel is, amely az 1924-es árszabás szerint a Honvédségben 1900 koronába került, míg a Vétó fertőtlenítőszert tartalmazó üvegcséért, az óriási infláció miatt már 8000 koronát, az üvegcse utántöltéséért pedig 600 koronát kellett fizetni. A Vétó nevű óvszert egyébként 1930 januárjában kötelező jelleggel vezették be, amelyet a honvédeknek saját költségükön kellett beszerezni, s ennek meglétét kimenők alkalmával ellenőrizték is. Sőt, a laktanyába való visszatéréskor a használatról nyilatkozni is kellett. A körletekben mindenhol egy úgynevezett prophylacticus szekrényt rendszeresítettek, ebben helyezték el a fertőtlenítő oldatot. A kimenőről visszatérő legénység számára a fertőtlenítő használata kötelező volt, még akkor is, ha a kimenő során hölggyel nem akadt dolguk. A fertőtlenítő használatát a szekrényben elhelyezett nyilvántartókönyvbe is be kellett vezetni. Visszaemlékezések szerint több helyütt előfordult, hogy a laktanya-ügyeletes személyesen kérdezte ki a visszatérő katonát. Amennyiben a kihallgatás során kiderült, hogy a katona nem használta a Vétót, úgy a fertőtlenítést az ügyéletes közeg jelenlétében kellett elvégezni. 1928-tól kezdve pedig a nemi beteg katonákról jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a fertőzés forrását is meg kellett nevezni. A jegyzőkönyvet átadták a polgári hatóságoknak, akik lefolytatták a szükséges nyomozást.

A védekezés szintén fontos eleme volt a legénységi állomány rendszeres orvosi szűrése, amelyre kéthetenként került sor. E mellett fontos szerepet kapott a rendszeres felvilágosítás. Már a bevonuló újoncok is alapos tájékoztatást kaptak a nemi betegségekről és a megelőzés fontosságáról. Ezt követően a legénységi állomány számára negyedévenként részletes felvilágosító előadást tartottak. A kéthetenkénti előadásokon pedig szemléltető iskolázás keretében hívták fel a katonák figyelmét a nemi betegségek káros következményeire, valamint a védekezés mozzanataira. Ugyanekkor a laktanyaorvos mindenkinél személyesen ellenőrizte a Vétó meglétét, és azt is, hogy a katona megfelelően tudja-e használni.

A Honvédség egészségügyi vezetése írásos tájékoztatókkal is segítette a védekezést. Az egyik füzet például 15 pontban foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, de 1930-ban oktatófilmet is készítettek Hogyan védekezzünk? címmel. 1930-ban a Honvédség egészségügyét irányító Honvédelmi Minisztérium 12. osztálya javasolta, hogy a zsoldkönyvbe pótlólag ragasszanak a nemi betegségekről egy tájékoztató lapot, de erre végül nem került sor.

kissg08_03.jpg

3 Orvosi vizsgálat, 1927

 

Persze a nemi betegségek elleni küzdelem nemcsak a Honvédség, hanem a polgári hatóságok számára is meglehetősen fontos feladat volt. Az I. világháború során, a katonai és polgári hatóságok között kialakult kapcsolat a világháborút követően is tovább élt. 1931-ben például az 1901-ben létrehozott és korszakunkban a Terézvárosban, az Eötvös utca 3. szám alatt működött Társadalom-egészségügyi Intézet és Múzeum a nemi betegségek elleni harc fontosságáról tervezett kiállításához a Népjóléti Minisztérium és a Honvédség részvételét is kérte. A Honvédség egészségügyi vezetése a korszak ismert katonaorvosai közül dr. Franz Géza törzsorvost és dr. Sáfár László ezredorvost bízta meg a képviseletével, akik nemcsak katonaorvosok, hanem a témának a polgári életben is elismert szakértői is voltak.

Az 1920-as évek végének tapasztalatai szerint az említett szigorú intézkedések hatására, illetve a Vétó használatának köszönhetően a Honvédségben jelentősen, 50%-kal esett vissza a nemi betegek száma. Persze egyes vélemények szerint a csökkenés annak is köszönhető, hogy 1930 óta rövidebb lett a szolgálati idő, a rövidebb szolgálati idő pedig a terhelés növekedésével járt, s ebben a katona testileg jobban kifáradt. Ehhez járult hozzá, hogy az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a zsold is kevesebb lett, s így a katonának sem pénze, sem ideje nem volt elegendő, hogy Bacchusnak és Vénusznak áldozzon.

Természetesen, ha már megesett a baj, vagyis valaki mégis elkapott valamiféle nemi betegséget, akkor a kórházi kezelés következett, amelyre szintén nagy hangsúlyt fektetett a honvéd egészségügy. 1925-ben az ország területén működő hét magasabb parancsnokság, akkori nevén vegyesdandár területén a katonai egészségügyi intézmények összesen 591 férőhelyet tartottak fenn nemi betegek számára. Egy 1932 márciusából származó jelentés szerint a Honvédség tisztikarában a gyalogos és a tüzér fegyvernemnél szolgálók között volt a legtöbb nemi beteg, mintegy 7%. A leggyakoribb nemi betegségek ekkor a kankó és a szifilisz voltak, harmadikként pedig előfordult a lágyfekély is.

A legénységi állomány körében a nemi betegek aránya az alábbiak szerint alakult:

Fegyvernem

%

Gyalogság

5,79

Lovasság

8,87

Tüzérség

10,10

Híradók

2,8

Vonatcsapat

5,6

Gépkocsizók

3,2

 

A Honvédség 1936. évi egészségügyi jelentése szerint a hadsereg a Vétó óvszer mellett további hasonló, Tutor és Nono neveken ismert fertőtlenítő szereket is alkalmazott kipróbálás céljából. A szerek hatékonyságának megítélése azonban eltérő volt. Több orvos állította, hogy ezek a szerek - beleértve a Vétót is - a szifilisszel szemben nem voltak hatásosak.

kissg08_04.jpg

4 A Honvédelmi Minisztérium 12. (egészségügyi) osztályának körrendelete
a nemi betegségek elleni védekezésről, 1937

 

Az illetékes vegyesdandár-parancsnokságok megállapításai alapján a nemi betegek aránya a bevonuló újoncok közt volt a legmagasabb, ők hozták magukkal a betegségüket, ezt leginkább az éjjeli mutatók pincérlányaitól szerezték. A budapesti székhelyű 1. vegyesdandár parancsnokságának megállapítása szerint a főváros környéki bevonulók is az esetek többségében Budapesten szerezték a bajt, de a széles körű felvilágosító munka eredményeképpen a nemi betegek aránya így is alacsony, mintegy 3% volt. A miskolci 7. vegyesdandár-parancsnoksága már az újoncok számára is kiadta a Vétó nevű óvszert. Panaszként említette, hogy a kiutalt, 90 fillérbe kerülő szer mennyisége kevés még úgy is, hogy a 6 pengős havi zsoldhoz képest az ára igencsak magas. A panasznak a hadvezetés helyt adott, és egy 1937 januárjában kiadott honvédelmi miniszteri rendelet alapján a legénység számára az óvszerek négy-ötszöri részletben történő kifizetését is lehetővé tették.

Az 1920-as és 1930-as évek Honvédsége a nemi betegségek elleni küzdelem során meghatározó szereplőként a tárgyalt intézkedésekkel kiváló eredményt ért el. Erre az eredményre csupán a korszakra jellemző katonaorvos-hiány vetett árnyékot.

 Kiss Gábor

 

Források

Hadtörténelmi Levéltár Honvédelmi Minisztérium 1919–1945, 12. osztály iratai

Babucs Zoltán: Védekezés a nemi betegségek ellen a magyar hadseregben (1920–1945)
https://eletmod.transindex.ro/?cikk=12525

 

Képek

1 Nono eszköz és a használati utasítása
https://www.roncskutatas.com/node/4164

2 A kankó gyógyítására szolgáló fecskendők típusai
Per aspera ad astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei. V. évfolyam 2018/2. 183. Majdán Mira: A háború pillangói
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwjypP-57cHwAhVOxIsKHTYwC1AQFjAAegQIBBAD&url=https%3A%2F%2Fper-aspera.pte.hu%2Fview.php%3Fu%3D9%26f%3D20181121-162943.pdf%26fd%3D1%26p%3D1-5%2C93-114%26e%3Dforrai-judit&usg=AOvVaw1exz1R_YII4Ok8vSc5JWMZ

3 Orvosi vizsgálat, 1927
Fortepan/Lencse Zoltán-19420
https://fortepan.hu/hu/photos/?donor=Lencse%20Zolt%C3%A1n

4 A Honvédelmi Minisztérium 12. (egészségügyi) osztályának körrendelete
a nemi betegségek elleni védekezésről 1937

https://adt.arcanum.com/hu/view/HonvedsegiKozlony_1937/?query=%22V%C3%A9t%C3%B3%22%20%C3%B3vszer&pg=44&layout=s

Szólj hozzá

20. század Nemi betegségek M. kir. Honvédség