A Minden harmadik kedden és a Lélekrablók című műveket már korábban olvastam a szerzőtől. Egyik sem holmi habos-babos lányregény, de annál inkább elgondolkodtató, komoly problémákat boncolgató mű, melyeknél a cselekmény mögött a háttérben húzódó lelki tényezők és az előzmények legalább annyira nagy hangsúlyt kapnak mint maga az aktuálisan zajló történet. Úgy gondoltam, hogy az Egy csúnya nő is hasonló olvasásélménnyel kecsegtet, mint az általam eddig olvasott Ákody Zsuzsa művek, és most sem csalódtam.

A főszereplő Nola, aki egy fiatal, csinos, de nem szép nő. Kicsit sem szép. Sőt: csúnya.

Már itt több kérdés is felmerült bennem. Ki a szép és ki a csúnya? Mindenkinek ugyanazt jelenti a szép? Nem hinném. Ám, a mai, igencsak szépségkultuszú (és fiatalságkultuszú) társadalmunkban nagyon is nagy jelentősége van a „szépségnek”, márpedig annak a szépségnek amit ma annak tekint illetve annak kiált ki...a...ki is? A média? A többség? A szépségipar? A többi ember? A problémák már pont itt kezdődnek. Mert ugye, ha egy ember illetve az „értékei” megítélése olyan tényezőktől függ, mint például a külseje illetve a testi adottságai, akkor az már rég rossz szerintem. No, de kanyarodjunk vissza Nola történetéhez.

(Kép forrása: saját fotó) 

Hamar kiderül a könyv sorait olvasva, hogy a lány életében egymást érték (érik) a lelki törések, és habár bőven elég lenne az a sok nehézség ami megkeseríti a napjait, ezen felül tulajdonképpen nagyon sokat szenved a csúnyasága miatti önbizalomhiánya következtében is.

Nagyon tetszett, hogy az író és a címszereplő felváltva meséli a történetet. Nola naplószerűen mesél, mely napló tele van emlékekkel, sóvárgással, vágyakozással, lelki fájdalmakkal, családi titkokkal. Az író pedig mintegy kiegészíti az elbeszélésével Nola naplóját, a valós eseményeket tárja az olvasók elé, ítélkezés nélkül meséli el Nola napjait, illetve a  a testi és lelki folyamatokat valamint azok hátterét.

Nola mellett vannak olyan szereplők is a történetben, akik szinte szintén főszereplők: Oszkár és Emma mindenképpen. A mellékszereplőknek is jelentős szerep jut, hiszen tagadhatatlan, hogy Sztyubi, Kolos, de még Peti is igen meghatározó személy Nola életében; sőt a végén kiderül, hogy Marci személye sem elhanyagolható egy kicsit sem. Ugyanígy fontos szerep jut a lány életében még jónéhány szereplőnek; például:  Nola apjának és anyjának, Oszkár anyjának, és még a szomszéd Terkának is. Évek telnek el a lány életéből úgy, hogy gyakorlatilag nem a jelenben él, hanem régi, valós vagy vélt emlékeket felidézve és egy általa ideálisnak képzelt jövő reményében ringatja magát. Bizony, sokszor előfordul, hogy nem veszi észre azt ami ott hever előtte. Valahogy sosem arra vágyik ami megadatik neki, viszont amint elveszíti azt amit kapott a sorstól, azonnal értékelni kezdi és epekedik utána.   

Nola sok csalódás, beteljesült és beteljesületlen vágyak után, plátói szerelmet évekig dédelgetve, kavargó érzelmeken, megdöbbentő felismeréseken át jut el a "normális" élethez. Közben családi legendákkal, tragédiákkal, titkokkal tűzdelt történet tárul az olvasó elé.

Ákody Zsuzsa regényében szó esik többek közt az elfogadásról, elengedésről, gyászról, drogról, barátságról, másságról, a szerelem sokszínűségéről és állandó jegyeiről, változásról, állandóságról, realitásról és álmodozásról, hűségről és megcsalásról, önazonosságról, önbizalomról és annak hiányáról, a felnőtté válásról, önállóságról, előítéletekről és megítélésről, függőségről és szabadságról- és minderről ítélkezés nélkül szól.

Nagyon elgondolkodtatott az a szomorú igazság, amit Nola nagyapja mondott a lánynak egyszer a temetőben, miközben elhunyt felmenőik sírjánál jártak:

„ Azt hiszem, azt akartam mondani, fáj nekem, hogy még itt a temetőben sem egyenlők az emberek. Van, akinek kicsi, van, akinek nagy, valakinek gondozott, másnak meg elhanyagolt a sírhantja... holott mindegyikük egyformán halott.”

Nola is sokszor fogalmaz meg olyan gondolatokat, melyek szerintem nagyon figyelemreméltóak:

„Az emberekre nem jellemző, hogy a dolgok mélyére ássanak, amikor az ítéletüket alkotják, inkább csak a felszínt kapargatják, csakis azt figyelik, ami látható.”

Ákody Zsuzsa az Egy csúnya nő történetét elmesélve ugyanúgy elgondolkodtatja, tanulságok levonására sarkallja az olvasót, mint ahogyan azt korábbi műveiben tette.

 „Aztán arra gondolt, a szépség és az ész talán nem is fontos a boldogsághoz. Talán csak az életfelfogás, az élethez való hozzáállás lényeges.”

Ákody Zsuzsa Egy csúnya nő című művét mindenkinek ajánlom, aki mély tartalommal bíró, elgondolkodtató, fontos kérdéseket ítélkezés nélkül feltevő, tanulságok levonására késztető, ugyanakkor kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmányt keres.

Ákody Zsuzsa: Egy csúnya nő- Kiadó: Pen-Dent Kiadó -Kiadás éve: 2021-Kategória: szépirodalom- Oldalszám: 290- Ára: E-könyvként 2490 Ft

Lélekrablók című könyvről az ajánlóm itt érhető el:

http://ekultura.hu/2021/09/16/akody-zsuzsa-lelekrablok

Minden harmadik kedden című műről itt írtam:

http://ekultura.hu/2021/03/20/akody-zsuzsa-minden-harmadik-kedden

Antiknapraforgó

/Halászné Magyar Márta/