"Kielégítő elfoglaltság híján az elme alkalmi szenvedélyeknek enged, amelyek gyakorta ártanak másoknak. " Christiaan Huygens naplójegyzet egy lap margóján. 

Nos, amelyik könyv egy ilyen idézettel kezdődik, az valószínűleg nagyon érdekes, izgalmas olvasmánynak ígérkezik. Legalábbis én így gondolom.

Majd megnézve a fejezetek címeit, méginkább úgy éreztem, hogy ez a könyv valami különleges hangulatot áraszt: ugyanis a fejezetcímek egy-egy színről kapták a nevüket, melyek többsége Vermeer palettájáról származik. Csak néhány a fejezetcímek közül: kárminvörös, jégmadárkék, ultramarinkék, cinóbervörös, rézrozsdazöld. Lehet-e kifejezőbb bizonyos tavak, folyók színének meghatározására olyankor, amikor az időjárás és egyéb körülmények arra a bizonyos árnyalatúra változtatják, mint a „ rézrozsdazöld”?

(Kép forrása: saját fotó) 

A könyv csodaszép borítója is lenyűgözött. Ám az őszinteséghez az is hozzátartoztik, hogy számomra a szerző neve már eleve elég ok arra, hogy kíváló olvasmánynak valószínűsítsem a könyvet, hiszen a korábbiakban is remek műveket olvastam Mörk Leonórától.

A történet Hollandiában, az 1650-es években játszódik. Főszereplője Leentje, más néven Helena.

Leentje bátyja, Jan, a fiatal festő. Amikor Jannak titokzatos módon nyoma vész, húga elindul, hogy utánajárjon a férfi eltűnésének. Utolsó információja a testvéréről az, hogy egy gazdag amszterdami kereskedő bérelte fel, hogy vidéki udvarházában fesse meg a felesége tulipánjait illetve egyéb virágait. Amikor Leentje megtudja, hogy apját kérte fel az amszterdami házaspár arra, hogy az általuk oly kedvelt egzotikus madaraknak tervezzen madárházat a kertjükbe, kapva kap a lehetőségen és kijárja, hogy apja helyett ő utazhasson el. Mivel apja mellett sokat tanult a madarakról és a madárházakról, nem áll távol tőle, hogy a madárház létesítéséhez ő maga nyújtson szakmai tanácsokat. Mikor megérkezik az udvarházba, csak a ház úrnője (aki főként a növényekért, madarakért rajong, és ő maga is kiveszi részét a kerti munkákból) és annak mostohalánya, Dorothea van otthon. Leentje hamar észreveszi, hogy a két nő ki nem állhatja egymást. Természetesen, a munka mellett azonnal nyomozásba kezd Jan után.

A történet olvasása során kiderül, hogy Jan eltűnéséhez nagyon is sok köze van egy lánynak, aki cinóbervörös selyemruhában állt modellt Jannak.

Mindeközben Leentje  pedig továbbra is sóvárogva gondol gyerekkori pajtására, Christiaanra, akit ő maga már régóta szerelemmel szeret. A lány számára világossá válik, hogy nem csupán azt kell kiderítenie, hogy mi történt Jannal, hanem azt is, hogy ő saját maga kicsoda, milyen reményeket dédelget, milyen ábrándokat kerget, mi a valóság és mi a vágy az életében és igazándiból milyen a kapcsolat közte és Christiaan közt.

Leentje a munka közben megismerkedik egy bizonyos John nevű fiatalemberrel, aki kertek tervezésével és építésével foglalkozik, nem mellesleg pedig nagyon gyorsan a lány hódolójává válik, és segít neki a Jannal kapcsolatos nyomozásban. E nyomozás során olyasmire bukkannak, amely megrázó, megdöbbentő, ijesztő a lány számára.

Aztán a 243. oldaltól kezdődő „Vérvörös” fejezetből megtudhatjuk Dorothea történetét, amely számomra nagyon megrendítőnek bizonyult. Ekkor már úgy éreztem, hogy bár nagyon ijesztő, szokatlan, sőt morbid mindaz, amit a titkos szoba őrzött, tulajdonképpen nem követett el semmilyen bűncselekményt Dorothea, hanem ő maga is áldozat, és csak megpróbálta a maga módján valahogyan elviselhetővé tenni az őt ért veszteségeket és a sok rosszat amit elszenvedett.

„Azt mondják, hogy szeretetből nem egyetlen adag méretett ki nekünk, amit ha egyvalakinek odaadunk, másnak már nem marad. Hogy egyedül a szeretet az, amiből minél többet adunk, annál többet kapunk vissza.”

A regény végére lehull a lepel sok titokról, kiderül az is, hogy miért és hová tűnt el Jan. Ugyanakkor sok kérdés nyitott marad, de ez így van jól: az olvasó morfondírozhat, hogy hogyan folytatódhatna a történet és közben nagyon sok kérdésen elgondolkodhat mindarról ami a regényben helyet kapott.

Mert szerintem sok fontos dolog kapott helyet a regényben: szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség, barátság, viszonzatlan szerelem, szeretet, gyász és gyászreakció, elengedés, elfogadás, szabadság, virágok és madarak, valós és kitalált személyek, színek és festészet,  és Leentje személyiségfejlődése.

(HMM)

2022.01.17.

Antiknapraforgó

Mörk Leonóra: Törött tulipánok

Kiadó: JAFFA KIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

Kiadás éve: 2021

Kategória: szépirodalom

Oldalszám: 317

Ára: 3499 Ft

Mörk Leonóra Lány igazgyöngyökkel című könyvéről ajánlóm az alábbi linken olvasható:

http://ekultura.hu/2020/12/05/mork-leonora-lany-igazgyongyokkel

 /Halászné Magyar Márta/