A Kőzetek Naplója

Mégis tudott repülni az Archaeopteryx?

2021. május 12. - Fejes Valentin

A sokak által csak az első madárként számontartott tollas dinoszaurusz, az Archaeopteryx a XIX. századtól tartja izgalomban a paleontológusok közösségét. Ugyan megjelenése felettébb madárszerű lehetett, nem minden tekintetben viselkedhetett hozzájuk hasonlóan. Repülőképességük megítélése például hosszú ideje vált ki parázs vitákat szakértői körökben. A máig népszerű témát merően új szemszögből körüljáró friss kutatás gyökeresen megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket.

repulo_archaeopteryx_fb.jpg

Dennis Voeten és kollégáinak közös munkáját a Nature Communications tette közzé az elmúlt napokban. A csapat a valaha előkerült tizenegy egyed páratlan állapotban fennmaradt kövülete közül hármat vizsgált meg tüzetesebben egy franciaországi kutatóintézet nagyteljesítményű berendezéseinek bevonásával. A Grenoble városában létesített European Synchrotron Radiation Facility (röviden ESRF) úgynevezett szinkrotronjai segítségével korábban nem tapasztalt mélységekben tudták tanulmányozni az értékes fosszíliákat, ráadásul anélkül, hogy azokban bármilyen kárt tettek volna. A tudósok nemcsak a csontok belső szerkezetét tekinthették meg az újonnan alkalmazott módszerrel, hanem háromdimenziós számítógépes modelleket is készíthettek a megfigyelésre szánt maradványokról.

a_muncheni_archaeopteryx-peldany_vizsgalata_pascal_goetgheluck_esrf.jpg

Szinkrotronos felvétel készül a müncheni Archaeopteryx-példányról (fénykép: Pascal Goetgheluck & ESRF)

Mint kiderült, az Archaeopteryx csontjai belül üregesek, faluk sokkal vékonyabb volt földhözragadt rokonaiéhoz képest. További vizsgálataik eredményeit később 69 másik faj – köztük madarak és pteroszauruszok – adataival hasonlították össze, melynek végén rádöbbentek, hogy a világszerte ismert őslény valóban képes lehetett saját erejéből a levegőbe emelkedni. Ennek kétségtelenül nagy hasznát vehette a késő jura alatt, mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt, körülbelül szarka- vagy hollóméretű állat. De vajon sikerült rájönniük, mégis hogyan repült?

az_archaeopteryx_felkar-_es_singcsontjanak_keresztmetszete_voeten_es_tarsai.jpg

Az Archaeopteryx felkar- és singcsontjának keresztmetszete (fotó: Voeten és társai)

Szakértők szerint röpte leginkább a fürjekéhez és fácánokéhoz lehetett hasonló, bár azt is megjegyezték, hogy a tollas dinoszaurusz sajátos vállízülete nem tette teljes mértékben lehetővé szárnyai olyan módon való csapkodását, amit manapság tapasztalhatunk madaraink körében. A szárnyak mozgatásához szükséges erős izmok a szegycsont taraján tapadnak meg, ez viszont nem volt túl nagy az Archaeopteryxnél, ezért csak rövidebb ideig maradhatott a levegőben. Néhányan azt feltételezik, hogy esetében a taraj még jórészt porcból állhatott – az anyag a csontokhoz viszonyítva kevésbé ellenálló a kövületté válás folyamán, emiatt nem bukkanhattak rá eddig az őslénykutatók.

archaeopteryx_carl_buell_nicholas_longrich.jpg

Talán így szárnyalhatott az Archaeopteryx (illusztráció: Carl Buell & Nicholas Longrich)

A felfedezés sokakat meggyőzhetett, ugyanakkor nem mindenki elégedett. Egyesek azt hangoztatják, még így sem lehetünk teljesen biztosak a dologban, mások viszont váltig állítják, hogy az erre utaló jelek végig a szemünk előtt voltak. Luis Chiappe (Natural History Museum of Los Angeles County, Kalifornia) elmondása alapján az Archaeopteryx nekifutásból kelhetett szárnyra, melyről a tollak jelenléte mellett agyüregének mérete is árulkodhat. „Nem állíthatom, hogy egyszer s mindenkorra megoldottam a rejtélyt.” – tette hozzá Voeten. Nagyon úgy tűnik, hogy az évszázados gyökerekkel rendelkező vitát mindezek ellenére sem tudjuk megnyugtató módon lezárni.

A cikk eredetileg 2018. március 15-én jelent meg.

a_kozetek_naploja_kicsi_ammonitesz_75.png

A szöveg forrásai:

John Conway weboldala

a_kozetek_naploja_tamogato_trilobita_100.png

A bejegyzés trackback címe:

https://akozeteknaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr516418118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása