"Ha nem tudom szoptatni, attól még lehet jó kapcsolatom a gyerekemmel?" - a biztos kötődés alapjai
2020. január 22. írta: Illes Hilda

"Ha nem tudom szoptatni, attól még lehet jó kapcsolatom a gyerekemmel?" - a biztos kötődés alapjai

baby-821625_1920.jpg

Nagyon divatos irányzat ma a kötődő nevelés, amelynek fő alappillérei az igény szerinti szoptatás, a csecsemő hordozása, és az együttalvás a gyermekkel. Az irányzat terjedésének számos pozitív hozadéka van, hiszen ráirányítja a figyelmet az anya-gyermek kapcsolat fontosságára a személyiségfejlődésben, azonban azt tapasztalom, hogy az édesanyák egy részében szorongást, bűntudatot kelt, és egyben hatalmas terhet helyez a vállukra, hogy megfeleljenek a kötődve nevelő anya képének. Rosszul érzik magukat, mert nem tudnak vagy akarnak szoptatni, a tápszerrel történő etetés miatt pedig attól félnek, hogy nem fog, vagy nem úgy fog kötődni a gyermekük. Aggódnak azok is, akik nem szeretnek hordozni, vagy a gyermek nem szereti, ha hordozzák, akik nem tudnak együttaludni a gyermekükkel, mert az nem pihentető számukra, vagy egyszerűen csak azt gondolják, hogy a babának a saját ágyában a helye, nekik pedig a férjük mellett. 

A szoptatásról tudjuk, hogy a legjobb a babának, ha élete első 6 hónapjában anyatejet kap, a hordozás mindamellett, hogy testi kontaktust biztosít a gyermeknek, kényelmesebbé teheti pl. a közlekedést a babával, és az együttalvás során is közelebb kerülhet egymáshoz anya és gyermeke, hiszen a másik bőrének tapintása, illata nagyon fontos mindkettőjük számára. Mindhárom dolog pozitív hatással lehet az anya-gyermek kapcsolatra, azonban sok a félreértés abban a kérdésben, hogy mennyiben függnek össze a kötődéssel.

A kötődés és a szoptatás kapcsolatát már több kutatásban is vizsgálták, azonban nem találtak direkt összefüggést a biztos kötődés és a szoptatás között. Valószínű, hogy két különböző fogalomról van szó ebben az esetben, a korai kötődésről a gyermek oldaláról, mely nem áll összefüggésben azzal, hogy az anya szoptat-e, és az anya kötődéséről, az anya gyermeke iránt érzett érzelmeinek erősségéről, amire a szoptatás hatással van az anyák beszámolói alapján. A szoptatás abban az értelemben, indirekt módon hathat a kötődés minőségére, hogy pl. egy kutatás szerint a szoptató anyák jobban keresik gyermekük közelségét, az együtt töltött idő pedig növeli az anyai válaszkészséget, azonban a gyermek kötődésének minősége független a táplálás módjától.

Ha nem a szoptatás, hordozás, együttalvás triásza az, ami meghatározza a kötődést, akkor mi?

baby-2717347_1920.jpgValójában minden ember a kötődés alapvető igényével születik, és kötődni fog nem csak az anyához, hanem az apához, a testvéréhez, a nagyszülőkhöz és számos számára fontos személyhez. (A továbbiakban az anyát fogom említeni, mert általában ő az elsődleges gondozó.) Bowlby a fogalom megalkotója szerint a kötődési viselkedés veleszületett, a táplálás ösztönétől független humán-specifikus viselkedési mintázat, melynek célja, hogy veszély esetén fokozza a gyermek közelségét az anyához, és megnyugtató viselkedését kiváltsa. 

A gyermeknek egyszemélyes, folyamatos, érzelmileg kielégítő és biztonságot nyújtó gondoskodásra van szüksége, mely az anya és a gyermek számára is örömet és kielégülést jelent. Az anyának a biztonságos bázist és biztonságos menedéket kell jelentenie gyermeke számára, ő a központ, ahová betegség, nyugtalanság, veszély esetén vissza lehet térni, és ahonnan el lehet indulni a világ felfedezésére abban a biztos tudatban, hogy bármikor van visszaút.

A kötődés minőségének (biztos vagy bizonytalan) alakulása szempontjából a hangsúly tehát a biztonságon, a bizalmon van. Ainsworth azzal egészítette ki Bowlby kötődés fogalmát, hogy a csecsemő azért keresi az anyja közelségét, mert az érzelmi biztonságot ad számára, míg hiánya szorongást és nyugtalanságot vált ki.

A kötődési típusok

Sokszor hallom azt is, hogy az édesanyák a kötődés erősségéről beszélnek, arról, hogy mitől lesz erősebb a kötődés anya és gyermeke között, valójában azonban a gyermek kötődésének a minőségéről, biztos vagy bizonytalan voltáról beszélhetünk. 

Ainsworthnek köszönhetjük az Idegen Helyzet nevű eljárást, mellyel az anya-gyermek kapcsolat milyenségét vizsgálta 12-18 hónapos gyermekeknél.

Az Idegen Helyzet eljárás során a gyermek anyjával belép egy játékokkal teli helyiségbe, ahol az anya leül, gyermekét leteszi játszani, majd rövid idő múlva belép egy idegen, aki szintén leül, és beszélget az anyával, majd játszani próbál a gyermekkel. Ekkor az anya kimegy és három percre magára hagyja a gyermeket az idegennel, majd visszajön. Nemsokára újra kimegy az idegennel, és a gyermek egyedül marad. Ezt követően az idegen egyedül visszatér és barátkozni, játszani kezd a gyermekkel, majd megérkezik az anya is, aki ölbe kapja gyermekét.

A kutatók több dolgot is vizsgáltak az eljárás során, egyrészt azt, hogy viselkednek a gyerekek, mikor az anyjuk leteszi őket, hogyan amikor az idegen bejön, illetve hogyan amikor az anya kimegy a szobából és a gyermek egyedül vagy az idegennel marad. Megfigyelték azt is, mi történik az anya visszatérésekor.

Az eljárásnak köszönhetően a kötődés három típusa bontakozott ki, mely később kiegészült egy negyedik kategóriával is. 

A biztonságosan kötődő gyermekek az anya jelenlétében aktívak voltak, felfedezők, és interakcióban voltak az anyával. Az idegennel kezdetben tartózkodóak voltak, de elfogadták a közeledését. Amikor az anya távozott, abbahagyták a játékot, tiltakoztak, de visszatértekor könnyen meg lehetett őket nyugtatni, keresték anyjuk közelségét. Ha el voltak keseredve, akkor is visszaterelhetők voltak a játékhoz. 

A szorongó-elkerülő gyerekek minden helyzetben játszottak, bár mikor anyukájuk nem volt jelen, kevésbé aktívan. Alig vagy egyáltalán nem kommunikáltak sem az anyával, sem az idegennel. Az anya távozásakor nem mutatták a szorongás jeleit, visszatértekor pedig kerülték vele a kontaktust, akárcsak az idegennel.

A szorongó-ambivalens gyermekek már az anya jelenlétében is kevesebbet játszottak, az anya közelségét keresték. Az idegen beléptekor szorongva az anyához húzódtak. Az anya távozásakor intenzív stressz jeleit mutatták, tiltakoztak és nagyon zaklatottak voltak, visszatértekor rácsimpaszkodtak, ugyanakkor haragosan eltolták maguktól. Nehezen vagy egyáltalán nem voltak megnyugtathatók. Viselkedésük meglehetősen ambivalens volt, hosszú idő kellett a megnyugvásukhoz és a játékhoz való visszatérésükhöz. 

A dezorganizált/dezorientált kötődésű gyermekek nem tudtak megküzdeni az elválással, ugyanakkor nyugalmi helyzetben is zavartak voltak. A dezorganizált kötődés ritka, kialakulása mögött több dolog is állhat pl. bántalmazó család, nehéz családi körülmények, az anya depressziója, feldolgozatlan traumája, atipikus anyai viselkedés.

Az anyai szenzitivitás

Képtalálat a következőre: „anya és gyerek”Az anyai oldalt vizsgálva, vagyis azt, hogyan viselkednek az anyák a gyermekeikkel és ez milyen összefüggésben állhat a gyermek kötődésének minőségével a kutatók azt találták, hogy a biztonságosan kötődő gyermekek anyái otthon több interakcióban is kiemelkedően szenzitívek voltak, jól olvasták csecsemőik jelzéseit és megfelelően reagáltak rá, különösen a sírásra és a testkontaktus iránt igényre. A gyermekben ezáltal az a belső munkamodell alakult ki, hogy a kötődési személy elérhető, reagál rá, biztonságot nyújt számára és támogatja. 

A szorongó elkerülő és a szorongó ambivalens kötődésű gyermekek anyái kevésbé szenzitíven reagáltak a gyermekük kommunikációjára, sírására sokszor késve vagy egyáltalán nem válaszoltak, és kevésbé voltak gyengédek a testi kontaktus során. 

A szorongó-elkerülő gyermekek anyái esetében azt figyelték meg, hogy gyermekük többfajta megnyilvánulását utasították el, kedvességük gyakran haraggal vagy ingerlékenységgel keveredett. Az anya és gyermeke közti testi kontaktust sokszor színezte durvaság, erélyesség vagy a gyermek számára kényelmetlen testhelyzet fenntartása. Ezeknél a gyermekeknél a belső munkamodell az lett, hogy a megnyugtatás iránti igényének kifejezése nem vált ki reakciót, azaz annak nincs hatása a környezetre.

A szorongó-ambivalens gyermekek anyái ugyan nem utasították el a testi kontaktust, sőt úgy tűnt, hogy ez számukra örömet jelent, de nem reagáltak következetesen a csecsemő jelzéseire, reakcióik nem voltak a csecsemő igényeinek megfelelőek. Az anya gyakran a saját kontaktusigényének megfelelően reagált olyankor is, amikor a gyermeknek erre nem volt szüksége, így a belső munkamodell az lett, hogy az anyai válaszkészség kiszámíthatatlan, és a gyermek saját igényei kielégíthetetlenek.

Bowlby azt feltételezte, hogy ez a belső munkamodell, vagyis a kötődési kapcsolat reprezentációja a kisgyermekkort követően viszonylag stabil és egész életen át fennmarad, a jelenlegi nézőpont szerint azonban a kötődés változhat az egyes életkori szakaszokban, melynek külső és belső okai is lehetnek.

Az anyai szenzitivitás tehát az a kulcsképesség, mely összefüggésben van a kötődés minőségével. A fogalom az anya érzékeny odafigyelését jelenti a gyermek jelzéseire, e jelzések helyes értelmezését és jelzésekre időben és intenzitásban megfelelő anyai reagálást takarja.

A megfelelően szenzitíven reagáló anya képes arra, hogy a dolgokat a csecsemő szemszögéből lássa, képes empatizálni a gyermek érzéseivel és vágyaival és képes arra, hogy a gyermek jelzéseit és kommunikációját olvassa, még a legfinomabb jelzések értelmét is értse…  (Ainsworth, 1969)

Az anyai szenzitivitást számos tényező befolyásolja, úgy, mint a gyermek biológiai adottságai, temperamentuma, a szülők saját élettörténete, a szülőséggel kapcsolatos sémáik, a gyermekneveléssel kapcsolatos hiedelmeik, a házastárssal való kapcsolat, a munkával való elégedettség, a szűkebb közösség elvárásai és a társas támogatottság. 

Félelmetesen hangozhat, hogy milyen sok minden hatással lehet a szenzitivitásra, azonban Winnicott óta tudjuk, hogy nem tökéletes, hanem elég jó anyának kell lennünk, és ugyancsak Winnicott szerint az, hogy a baba az anyjában fejlődik, különösen alkalmassá teszi őt csecsemője óvására és az igazodásra a baba valóságos szükségleteihez. Az anya képességei az érzelmi beállítódáson alapulnak, ami a várandósság előrehaladtával fokozatosan fejlődik. Érdemes már a várandósság időszakában ismerkedni a gyermekünkkel, mert megismervén őt érzékenyebbé válhatunk a jelzéseire a szülést követően. 

happiness-987394_1920.jpgUgyancsak nagyon fontos, hogy minél jobban megismerjük önmagunkat, élettörténetünket, tudjuk reakcióink okait, hogy gyermekkel való együttlét során nem vonjanak el saját gondolataink, emlékeink, lelkünk boncolgatása, hanem érzékenyen, teljes figyelmünkkel a gyermekükkel legyünk. 

A kötődés bizalom. Forduljunk érzékenyen, empatikusan a gyermekünk felé, nyugtassuk meg, ha sír, etessük meg, ha éhes, szeressük és szeretgessük, foglalkozunk vele, legyünk biztos pont az életében, számíthasson ránk, és bízzunk benne akkor is, ha a saját útját járja. Szoptatás, hordozás és együttalvás kérdésében pedig legyünk rugalmasak, önazonosak, és ne legyen lelkiismeret furdalásunk, ha valami nem megy, vagy nem szeretnénk.

 

Felhasznált irodalom:

  • Bowlby, J. (2009):A biztos bázis. A kötődés-elmélet klinikai alkalmazásai.Animula Kiadó, Budapest
  • Hámori, E. (2015): A kötődéselmélet perspektívái. A klasszikusoktól napjainkig.Animula Kiadó, Budapest
  • Hámori, E. (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és Társai Kiadó, Budapest
  • Ranschburg, J. (2014): Az én…és a másik.Saxum Kiadó Kft., Budapest
  • Winnicott, D. W. (2006): Az egyén fejlődése és a család. Szociális Szakmai Gyűjtemény 2. Animula Kiadó, Budapest
  • Winnicott, D. W. (2000): Kisgyermek, család, külvilág. Animula Kiadó, Budapest
  • Winnicott D. W. (1999):Játszás és valóság. Animula Kiadó, Budapest
  • Csóka Szilvia: Kötődéselmélet és szoptatás. https: //szoptatasportal.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr1615421928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása