2021. okt 25.

HU12. Ház a sziklák alatt (1958)

írta: mindennapra1film
HU12. Ház a sziklák alatt (1958)

article_haz_a_sziklak_alatt_mate_andras.jpgMagyarország (Hunnia Filmstúdió), 93 perc, ff, dráma

Rendező: Makk Károly

Operatőr: Illés György

Forgatókönyv: Tatay Sándor, Makk Károly

Zene: Sárközy István

Szereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bihari József, Bárdy György, Szirtes Ádám, Orbán Viola, Deák Sándor

 

A Filmről

Kós Ferenc (Görbe János) megtörten, betegen tér haza a második világháborúból. Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera (Psota Irén) titokban szerelmes a férfiba, miközben túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a világtól. Ferenc azonban elutasítja őt, mivel a gyönyörű és vonzó Zsuzsába (Bara Margit) szeret bele, akit feleségül vesz. Azonban kénytelenek elviselni a féltékeny Teri jelenlétét, mert a ház fele részben az ő tulajdona, így a fiatal pár kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel. Az elhanyagolt feleség természetesen máshol keres vigaszt, már nem becsüli annyira a férjét, mint korábban, aminek köszönhetően elcsattan egy-két pofon, innentől kezdve pedig az események megállíthatatlanul száguldanak a tragikus végkifejlet felé.

screenshot_2021-10-16_at_18-33-21_haz_a_sziklak_alatt_alapfilmek.jpg

A Ház a sziklák alatt Tatay Sándor 1945-ben megjelent novellájából készült. Az eredetileg Vulkán címen futó forgatókönyvet 1957 nyarán az akkori kultúrpolitika vezetői társadalomidegennek és zavarosnak ítélték, így Makk Károly végül 1958-ban készíthette el a filmet. A nagyszerű novella és a kiváló forgatókönyv nem szül törvényszerűen mozgóképes remekművet, Makk Károly viszont épp ezzel a lélektani drámával ért művészi értelemben a csúcsra. 

Én meg gyilkos lettem. Nekem így hozták a körülmények.

A fenyegető végzet már a balladákat idéző címben megjelenik, de a film legutolsó mondata is a végzet munkájára utal – a kettő között pedig a magyar filmtörténet egyik legmegrendítőbb sorsdrámája játszódik le. Makk Károly filmje görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma, melyben heves érzelmek, végzetes vágyak és súlyos elfojtások csapnak össze, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik, a felszín mögött ugyanis a múlt árnyai kísértenek. A korszak gyakran sematikus figuráival és konfliktusaival szemben a Ház a sziklák alatt sorsszerű drámája összetett mélységű. A film torokszorító szerelmi háromszögként, kiábrándult bűnfilmként és baljós rémtörténetként is felfogható. A fullasztó légkört a borongós, fenyegető képek, a szűk belső terek és a kopár, hűvös táj erősítik. Minden egyes beállítás, minden egyes vágás és minden hang súlyos tartalmat és feszültséget hordoz, és ez a drámai légkör határozza meg a magyar filmben kiemelkedő színészvezetést is. Utóbbit Makk Károly még egy fontos szempontnak rendelte alá: három főszereplőjével egyaránt szimpatizál, nem menti fel és nem ítéli el hőseit, így a néző is képes mindhármukkal azonosulni, átérezni szenvedésüket, vágyaikat és indulataikat. 

Ház a sziklák alatt nemcsak Makk Károly, hanem Illés György operatőr életművének is kiemelkedő tétele, akinek munkája is csak erősíti a nyomasztó hangulatot. Mesterien stilizált, fekete-fehér, ám mégis "sokszínű" képein a baljósnak tűnő táj, a klausztrofób belső terek és a fürkésző portrék kontrasztjaikban is tökéletes összhangban vannak. A Balaton-felvidéki helyszínek egyszerre válnak általános térré, miközben a tájképek folyamatosan visszatükrözik a szereplők lelkiállapotát, ahogy az alkonyban az ember mintegy összeolvad a tájjal. Óriási kontrasztban áll a Ház a sziklák alatt vidéke Makk Károly első filmje, a Liliomfi badacsonyi környezetével. Utóbbiban színekben gazdag, buja tájképeket fotografáltak a szerelmi komédiához, míg Illés György ugyanazt a vidéket sötét tónussal, a szürke sok száz árnyalatával festette kopár valósággá a boldogtalanság kamaradrámájához.

A Ház a sziklák alatt a magyar film újjászületését jelentő új hullám egyik fontos előfutára. Az akkoriban megszokottól elütő sötét tónusa miatt a nézettsége viszonylag szerény volt és a korabeli kritika és a kádári hatalom is elutasította, annak ellenére is, hogy a film elnyerte a San Francisco-i nemzetközi filmfesztivál Golden Gate-díját. A pesszimista hangulattal, a lélektani motívumok kiemelésével Makk Károly látványosan szembement az optimista jövőt, a szocialista embertípust propagáló hivatalos irányvonallal. A művet 1968-ban a hazai filmszakma képviselői titkos szavazással az elmúlt húsz év legjobbjai, a Budapesti Tizenkettő közé választották. Ma már nemcsak a korszak, de a magyar filmtörténet megkerülhetetlen, sokat hivatkozott alapművének számít. 

Érdekességek

- A púpos Tera szerepére eredetileg Horváth Terit szemelték ki, aki végül visszautasította az ajánlatot.

- Jellemző az 1958-as állapotokra, hogy a rendező tudta nélkül vitték ki a filmet San Franciscóba, majd a filmgyár udvarán közölték vele, hogy megnyerte a legjobb filmnek járó Golden Gate-díjat.

- A filmnek az Egyesült Államokban a fekete nézők között különösen nagy sikere volt: a magyar paraszt zsigeri és fojtott indulatát a fekete közönség magáénak érezte.

- Yonderboi első albumának (Shallow and Profound) utolsó számában felhangzik egy részlet a filmből.

Vélemény

Rögtön azzal kezdem a gondolataimat, hogy a Ház a sziklák alatt egészének légköre annyira félelmetesen fullasztó és nyomasztó, hogy a film hangulata sajnos az én hangulatomra és a filmmel kapcsolatos benyomásaimra és véleményemre is hatást gyakorolt. Nagyon ritka az olyan film, melyben szinte nincs egyetlen boldog pillanat sem, és amiben egyetlen jó szó és nevetés sem hagyja el a szereplők száját.

Kétségtelen, hogy egy igen erős drámáról van szó, melyben akaratukon kívül három olyan ember sorsa fonódik össze, akik alapvetően nem akarják tönkretenni egymás életét, a kényszerű összezártság miatt azonban végzetesen elszabadulnak az indulatok és mindez tragédiához vezet. A filmmel kapcsolatos problémám is részben erre vezethető vissza, mert amellett, hogy egy végtelenül egyszerű történetről van szó, amely főleg a három szereplő lelki világára koncentrál, gyakorlatilag az első pillanattól kezdve tudjuk (nem csak sejtjük), hogy mibe fog a film végkifejlete torkollni.

screenshot_2021-10-16_at_18-35-17_haz_a_sziklak_alatt_alapfilmek.jpg

screenshot_2021-10-16_at_18-34-54_haz_a_sziklak_alatt_alapfilmek.jpg

Ezzel szemben a színészi játékra semmi panaszunk nem lehet. Görbe János a rá jellemző egyszerű eszközökkel, kevés szóval mutatta meg Ferenc karakterének minden árnyalatát, aki igen komoly jelenléttel bírt a filmben. Psota Irén (akit én fel ismertem volna, ha nem tudom, hogy ő játszik a filmben) a szerepéhez illően egy visszafogott, viszont tökéletesen kidolgozott alakítást nyújtott, míg Bara Margit nem csak a szépségével hódított, aki a feleség érzelmi instabilitását szenvedélyes, mégis finom játékkal vitte vászonra.

A kiváló rendezés és operatőri munka mellett még mindenképp a film számlájára írandó, hogy a történetbe nem türemkedik be feleslegesen semmiféle politikai felhang, ami a korszak filmjeinél igencsak ritkaságszámba ment. A Ház a sziklák alatt ennek megfelelően nem csupán három ember kényszerű összezártságának és lehetetlen együttélésének tragédiáját meséli el, hanem apró életképeiben hitelesen ábrázolja a háború utáni Magyarország paraszti életsorsát is.

https://ok.ru/video/913555262151

Ítélet: 10/7

Szólj hozzá

halál új hullám szerelem gyilkosság tragédia parasztság adaptáció neorealizmus alapmű Makk Károly Budapesti 12