2021. máj 12.

SK1. A halál kocsisa (Körkarlen) (1921)

írta: mindennapra1film
SK1. A halál kocsisa (Körkarlen) (1921)

516ht4acrpl_sy445.jpgSvédország (AB Svensk Filmindustri), 107 perc, néma ff, misztikus dráma

Rendező: Victor Sjöström

Producer: Charles Magnusson

Operatőr: Julius Jaenzon

Forgatókönyv: Victor Sjöström, Selma Lagerlöf regénye alapján

Szereplők: Victor Sjöström, Hilda Borgström, Tore Svennberg, Astrid Holm, Concordia Selander, Einar Axelsson, Lisa Lundholm, Nils Aréhn

 

A Filmről

Szilveszter éjszakáján David Holm (Victor Sjöström) egy történetet mesél ivócimboráinak, melyet öreg barátjától hallott annak idején. A történet szerint az utolsó ember, aki meghal az adott évben, annak az lesz a rendeltetése, hogy a Halál kocsisa lesz a következő évben, akinek az a dolga, hogy átvigye a lelkeket a túlvilágra. Ez az egy év a kocsis számára azonban olyan fájdalmas lassúsággal telik el, hogy egy nap szolgálat száz Földi évnek felel meg.

korkarlen2.jpg

Az Üdvhadsereg egyik nővére, Edit (Astrid Holm) halálos ágyán furcsa kéréssel fordul társaihoz: David Holm-mal szeretne beszélni, még mielőtt a túlvilágra költözik. A többiek ugyan furcsállják a kérést, hogy miért akarja Edit nővér élete utolsó pillanatait egy részeges csavargóval tölteni, de végül a férfi keresésére indulnak. Meg is találják, amint egy temetőben italozva várja az újévet többedmagával és esze ágában sincs a nővérhez sietni. Mikor ismét magukra maradnak az ivócimboráknak sikerül olyan szerencsétlenül összevitatkozniuk, hogy David halálát leli a perlekedésben, éppen nem sokkal éjfél előtt. Meglepetésére a csuklyás alak nem más, mint öreg barátja Georges (Tore Svennberg), aki mielőtt átruházná Davidre feladatkörét, szembesíti a férfit azzal, hogyan tette tönkre felesége (Hilda Borgström) és gyermekei, valamint a titkon utána vágyakozó Edit nővér életét alkoholista, nemtörődöm életvitelével.

maxresdefault_2.jpg

tpc1.jpg

Az egyszerű, aprólékos kidolgozású, kettős expozícióval felvett jelenetek sorozatával a rendező és az operatőr (Julius Jaenzon) a szellemvilág háromdimenziós illúzióját valósította meg, ami felülmúlt mindent, amit addig láthatott a mozi közönsége. A film legismertebb eleme, hogy úgy mutatja be a túlvilágot, mint szenvedésekkel teli pokol tornácát a föld és a mennyország között. A filmtörténet egyik legtöbbször idézett jelenete, amikor főhősünk, az utálatos és önpusztító alkoholista David Holm éjfélkor felébred a szilveszteri harangzúgásra, megpillantva saját holttestét és tudja, hogy a pokol vár rá.

korkarlen_the_phantom_carriage_1921_5.jpg

Azonban talán még ennél is fontosabb a film összetett, mégis könnyen követhető története, amely visszatekintések - sőt "flashback" a "flashbackben" - elbeszélésmóddal emeli a nyomorról és a lealacsonyodásról szóló merész történetet költői magaslatokba. A film az emberi méltóság fokozatos elvesztését mutatja be egy rideg, szívtelen társadalomban, amely áldozatait az őrületbe és brutalitásba hajszolja. Selma Lagerlöf hűen feldolgozott regényének vallásos naivitása időnként nevetségesnek tűnhet a mai közönség számára, de a visszafogott, realista alakítások és a főszereplők sötét végzete, amely csaknem eljut a logikus végkifejletig, megkímélve minket a melodramatikus befejezéstől, mára sem veszített semmit hatásából.

A halál kocsisa világsikert aratott és egyúttal megalapozta a filmben rendezőként, forgatókönyvíróként és színészként egyaránt közreműködő Victor Sjöström, illetőleg magának a svéd némafilmnek a hírnevét valamint bizonyíthatóan nagy művészi hatással volt számos kiemelkedő rendezőre, akik közül a legismertebb mindenképp Ingmar Bergman neve. A svéd rendezőlegenda példának okáért a filmből vette A hetedik pecsét (1957) című filmjében szereplő Halál alakját, illetőleg A nap vége (Smultronstället, 1957) főszerepét is Sjöströmre osztotta, amely filmben számos utalás található a filmre.

Érdekességek

- Victor Sjöström hajléktalannak adta ki magát és jelentős időt töltött Stockholm nyomornegyedében, hogy inspirációt gyűjtsön a filmhez.

- Ingmar Bergman fiatal korában minden nyáron megnézte a filmet legalább egyszer, sokszor egyedül, máskor pedig más fiatalok társaságában.

- Victor Sjöström elutazott Selma Lagerlöf otthonába, hogy felolvassa az írónőnek a teljes forgatókönyvet, majd a felolvasás végén kimerülten lezuhant a kanapéra. Az írónő hosszasan nézte a rendezőt, majd megkérdezte, hogy kér e valamit inni. Ezen cselekedetével mondott igent tulajdonképpen a filmtervre.

Vélemény

Egy film erejéig ismét visszatérünk a némafilmekhez, hogy egy filmtörténeti jelentőségű klasszikussal indítsuk el a skandináv filmek vonalát. A halál kocsisa amellett, hogy idén már kereken 100 éves, több szempontból is különleges. Ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy már magának a bemutatásának az időpontja sem volt mindennapi, ugyanis a filmet 1921. január 1-én mutatták be Svédországban, ami a történetet ismerve kifejezetten ötletes húzásnak bizonyult. Az egymásra történő fényképezés technikája pedig mindenképp egy hatalmas újításnak számított és feltehetően lenyűgözte (vagy megijesztette) vele a kor közönségét.

phantom-chariot-6.png

Ugyan egy ideje már elszoktam a némafilmektől, de szerencsére egyáltalán nem hiányoltam a már jól megszokott párbeszédek hangját, és annak ellenére sem volt zavaró a hiánya, hogy a film viszonylag hosszú, mivel a cselekmény szinte végig fenntartotta az érdeklődésemet. Sokan tartják (hibásan) horrornak a filmet, azonban annak csak a szó klasszikus értelmében lehet nevezni, inkább egy drámai alapokon nyugvó kísértethistóriáról beszélhetünk misztikus elemekkel átszőve, annak viszont tényleg kiváló.

A film rendezője Victor Sjöström alakítja a főszereplő Davidet, akinek játékán ugyan egyértelműen érződik a némafilmesekre jellemző teatralitás, de ez egyáltalán nem probléma. Mellette talán leginkább a feleségét alakító Hilda Borgströmöt lehet kiemelni, aki szintén emlékezeteset alakít a szánalomra méltó és megkínzott nő szerepében, aki a legjobb úton halad az öngyilkosság vagy az elmegyógyintézet felé.

korkarlen_the_phantom_carriage_1921_2.jpg

Legvégül pedig pár szót szánnék még a némafilmeket kísérő zenei kíséretről. Megszokott dolognak számított, hogy a némafilmek mellé élőzenekar adta a zenei aláfestést, így azok valójában nem voltak némák. Mivel az interneten is többféle változat található, nem árt vigyázni vele, hogy melyikbe futunk bele. A teljesen néma (azaz zenei kíséret nélküli) változat mellett jelenleg kétféle verzió lelhető fel. Nekem az alábbi változat nyerte el jobban a tetszésemet, de ha valaki a másik változattal szeretné megtekinteni, az bátran megteheti.

https://www.youtube.com/watch?v=hzOk7hkDUew

Ítélet: 10/7,5

Szólj hozzá

horror filmzene halál fényképezés alkohol öngyilkosság svéd skandináv dráma némafilm misztikus flashback