1 perc Afrika

OLVASÓI KÉRÉSRE: Black Economic Empowerment

2019. december 08. 10:00 - Oshumare

A dél-afrikai kormányzat 2003-tól vezette be Black Economic Empowerment programját, amelynek deklarált célja, hogy az apartheid rendszer alatt diszkriminációt szenvedett, a gazdaságból és a megfelelő oktatásból kiszorított fekete népesség strukturális hátrányait kompenzálja.

A jogalkotás kedvezményezettjei a törvény értelmében a "fekete népesség", amelybe a fekete-afrikaiak mellett az 1994 előtt is Dél-Afrikában élő félvér és indiai népességet is beleértették, de az apartheid rendszerben szintén színesként definiált távol-keletieket nem.

A törvény a nagyvállalatok esetében olyan szabályozásokat írt elő, hogy a vállalatok legalább 25%-át feketéknek kell tulajdonolnia, vagy hogy a vezető menedzsment legalább 40%-ának feketékből kell állnia. Bár a törvénycsomag a direkt rassz-alapú szabályozások mellett az egyenlőtlenségek csökkentésének más szabályozóit is bevezette: mint például a munkavállalói részvények arányának növelését, a munkavállalói oktatások, vállalati szektorban működő szociális kiadások növelését.

A szabályozás, több módosítással, pl. a 2007-es Brad Base Black Economical Empowerment (https://www.nortonrosefulbright.com/en/knowledge/publications/fe87cd48/broad-based-black-economic-empowerment---basic-principles) szabályozással kiterjesztésre került a kisebb vállalatokra is, azonban a 70 000 USD árbevétel alatti mikro-vállalkozásokat a törvény továbbra is mentesíti az ilyen jellegű kötelezettségek alól.
A program a rassz-alapú kirekesztés felszámolása mellett a 2010-es évek után több más céllal is kiegészült, így például mára a nemi alapú szegregáció és diszkrimináció felszámolása egyre nagyobb hangsúlyt kap.

Bár a program az elmúlt tizenöt évben a dél-afrikai gazdasági rendszer egyik sarokköveként működik, mégis számos kritika éri.

Kritikusai szerint számos más hátránya mellett alapvető hibája, hogy tökéletesen alkalmatlan az eredeti célra, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, mi több, bevezetése óta kifejezetten nőttek az egyenlőtlenségek, amelyek immár nagyobbak, mint az apartheid rendszer utolsó éveiben voltak. A Desmond Tutu által is képviselt álláspont szerint a BEE nem a széles tömegek felzárkózását, hanem csak egy szűk fekete elit hatalmának növelését szolgálja. A kritikát az egyenlőtlenségeket mérő indexek messzemenőkig alátámasztják, bár az vita tárgya lehet, hogy az egyenlőtlenségek növekedése mennyiben tekinthető egy általános globális trend részeként, és mennyiben járul hozzá a BEE-szabályozás. (https://www.bloomberg.com/quicktake/income-inequality)

Az egyenlőtlenségi kérdések mellett a programot más gazdasági jellegű kritika is éri. Egyrészt a kötelező kvóták rövid távon a szakképzett munkaerő kevésbé képzettel történő felcserélését, vagy nem effektíven termelő pozíciók létrehozását is jelenti, ezáltal több szektorban kifejezetten rontva a termelékenységet és teret adva korrupciónak. Mindemellett erősíti a szakképzett fehér munkaerő kivándorlását, akik képzettségük ellenére a kvóták miatt nem tudnak elhelyezkedni a dél-afrikai gazdaságban, ezáltal kifejezetten munkaerőhiányt generálva egyes területeken. E tekintetben a BEE hatását tekintve hasonló a két háború közötti magyar numerus clausus törvényhez.

Mindezek mellett a legsúlyosabb vád a szabályozással szemben, hogy az súlyosan rasszista, és a korábbi apartheidre való hivatkozással maga is egy rassz-alapon diszkrimináló rendszert alakít ki, ami önmagában is ellentétes a szivárvány-nemzet 1994-es víziójával.

Szólj hozzá!
Címkék: Dél-Afrika BEE

A bejegyzés trackback címe:

https://1percafrika.blog.hu/api/trackback/id/tr4815343280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása