Buhari elnök a nyár folyamán lezárta Nigéria szárazföldi határait, hogy ezzel is fellépjen a rohamosan növekvő élelmiszercsempészet, különösen a rizscsempészet ellen, azonban a legfontosabb olajtermelő afrikai ország mezőgazdasági újjáélesztésének ösztönzése egy nem szándékos mellékhatással járt: magasabb inflációval. Az élelmiszerárak emelkedése miatt az éves fogyasztói infláció szeptemberben 11,2%-ra emelkedett. Hétfőn még komolyabb intézkedéseket hoztak, melynek értelmében teljesen megtiltották a szárazföldi kereskedelmet Nigerrel és Beninnel, hogy ezzel is arra kényszerítsék a két szomszédos országot, hogy szigorúbban lépjenek fel a csempészekkel szemben.
Ez a politika erősen sértette a nigériai fővárosban élő élelmiszer-kereskedőket, akik szerint a nigériaiak inkább az importált élelmiszertermékeket részesítik előnyben, mivel az olcsó árukat. Az importált termékek, mint például a rizs, a pálmaolaj vagy a fagyasztott csirke árai a kereskedelmi határzárnak köszönhetően több mint 50%-kal emelkedtek.
Az egyre sűrűbben jelentkező tüntetések ellenére Nigéria szárazföldi határai a szomszédos országokkal 2020-ig zárva maradnak, miközben a kormány fokozza radikális lépéseit a csempészet ellenőrzésének irányába. Noha az egyoldalú határok bezárása ellentétes a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségében (ECOWAS) aláírt valamennyi kereskedelmi és szabad mozgásról szóló szerződéssel, Nigéria igazolta döntését. Arra utasította az érintett kereskedőket, hogy használják az ország kikötőit, ahol a hatóságok könnyen figyelemmel kísérhetik az országba érkező és onnan kiutazó árukat, ezzel is szabad utat adva a legális kereskedelemnek.
Forrás:
