Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Közelebb kerültünk az egyatomos adattároláshoz

2018. július 17. - ferenck

A tartós állapotú meghajtók, az SSD félvezetős memóriát használó adattároló eszközök egyre jobban terjednek, viszont a mágneses tárolók, például a hagyományos merevlemez stb. még mindig népszerűek. Az adattárolási szükségletek drasztikus, napi 15 millió gigabájtnyi növekedése miatt tudósok alternatív megoldásokkal is kísérleteznek.

Ezek egyike az egyetlen atomos mágnesek. A tárolófelületre „tapasztott” egyedi atomokból állnak, minden egyes atom egyetlen bitet tárol, amely a kvantummechanikát használva írható és olvasható. Mivel az atomok elég kicsik ahhoz, hogy sűrűn össze lehessen rakni őket, az egyatomos tárolókban óriási lehetőségek rejlenek.

datastorage.jpg

Jelenleg az alapkutatásoknál járunk, kereskedelmi forgalomba kerülő eszközökben történő hasznosításuk előtt nagyon fontos akadályokat kell elhárítani. A terület egyik élharcosa, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) sikeresen megoldotta az egyiket, a remanens mágnesességet, amelynek lényege, hogy mágneses anyagok egy része a külső mágneses tér megszűnése után is képes legyen mágnesként funkcionálni. A kutatók bemutatták, hogy egyetlen atomos mágnesek használhatók adatok olvasására és írására. Az Intézet fizikusai holmiumatomot használtak; évek óta dolgoznak az anyaggal.

A kutatók egyatomos mágneseket rendszerint mágnestelenítő – és a jövő tárolói számára kockázati tényező – extrém körülményeknek (extrém mágnesességnek, extrém hőmérsékletnek) tették ki az atomot. Speciális mikroszkóppal vizsgálták a tárolófelületet, és megállapították, hogy a holmiumatomok a 8 Teslát meghaladó mágneses mezőben is megőrzik mágnesességüket. (Összehasonlításként: a Nagy Hadronütköztető mágneseinek ereje nagyjából szintén 8 Tesla.)

datastorage0.jpg

Következő lépésben 45 Kelvinig terjedő hőmérsékleten tesztelték a mágneseket. Az egyedi holmiumatomok 35 Kelvinig szilárdak maradtak, 45 körül viszont spontán alkalmazkodni kezdtek a mágneses mezőhöz, tehát extrém hőmérsékletben is működnek.

„A mágneses bitek méretcsökkenésével foglalkozó kutatások a mágneses bistabilitásra összpontosítottak. Mi viszont bebizonyítottuk, hogy a legkisebb bitek nagyon stabilak lehetnek. Most ki kell találnunk, hogyan írhatók hatékonyabban információk ezekre a bitekre, hogy megoldjuk a mágneses adatrögzítés hármas problémáját: a stabilitást, az írhatóságot és a jel-zaj arányt” – összegez Fabian Natterer, a kutatást ismertető tanulmány elsőszámú szerzője.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr414114257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása