Pár perc alatt tengernyi élmény
Kakukk, sas, őzek és a cigánycsuk

Ha az ember természetet akar fotózni, akkor elengedhetetlen, hogy újabb és újabb fotózásra alkalmas terület után kutasson. Én éppen vízimadár élőhelyeket keresek - elsősorban olyan vizek érdekelnek, ahol nincs horgásztúltengés és egészen a víz szintjéig lehet menni. Az egyik utamon Adony mellé sodort az élet, ahol bár vízimadarakkal nem találkoztam, viszont újabb felejthetetlen élménnyel gazdagodtam.

Egy bánya tó melletti részen csalinkáztam már jó pár perce, nézegettem a lehetőségeket, és igyekeztem minél messzebb menekülni a rajzó szúnyogok elől. Elég izgatott voltam, mert látótávolságban landolt egy kakukk, amit még soha nem fotóztam (spoiler: most sem sikerült...). Elindultam az irányába, és ahogy egy bokrosabb területre értem, valami iszonyatos robajjal vágtázott ki az ágak közül. Annyira gyors volt, hogy bár próbáltam legalább azt megállapítani, hogy mi lehetett az, esélyem sem volt.

A kakukkról egy kicsit megfeledkezve sétáltam tovább, adtam magamnak még pár percet, mielőtt visszaindulnék az autóhoz. Egy magas fűvel benőtt tisztáson keresztül sétálgattam, amikor egyszer csak olyan négy-öt méterre tőlem rezdült a fű, odanéztem és egy csipegető őzet láttam:

img_9879-2.jpg

Mintha a légierő tartana szőnyegbombázást, úgy vetettem magamat hasra, hogy aztán tényleg mikro-mozdulatokkal térden állva kövessem az őzet - aki valamilyen furcsa oknál fogva vagy nem foglalkozott azzal, hogy ott vagyok, vagy nem vett észre. Aztán egy nagyon-nagyon vékony ág tört el a talpam alatt, amire már jött a várt kutató tekintet is: 

img_9882-2.jpg

Kicsit még közelebb loptam magam, a táskámat hátrahagytam, és a vizes-sáros földön kúsztam-másztam, imádkozva, hogy nehogy túl nagy zajt csapjak. Amikor legközelebb kinéztem a fű közül, megláttam, hogy nem egyedül van az őz, hanem ketten, a tisztás két szélén legelésznek. Én igyekeztem a hozzám közelebbivel foglalkozni, akire a fű között baromi nehéz volt fókuszálni, és aki egy párat vakkantott és ugrott is - de el még ekkor sem futott:

img_9886-2.jpg

Gyorsan létszám ellenőrzést tartottak egy oda-vissza jelzéssel:

img_9888-2.jpg

Aztán egy utolsó pillantás a közelebbi őztől és a jó tíz perces kaland véget ért, befutott egy közeli bokros részre:

img_9903-2.jpg

Viszont a távolabbi maradt még egy kicsit, róla is sikerült egy képet készíteni:

img_9907-2.jpg

Bár egyik sem lett olyan igazán kiemelkedő kép (sőt...), de mégis nagyon fel tud tölteni egy ilyen élmény, és ilyenkor veregetem meg képzeletben a vállamat, hogy adtam még magamnak pár percet a szabadban és nem indultam el hazafelé.

Az autó felé sétálva láttam egy irtózatos méretű sast átrepülni az út túloldalára, biztos voltam benne, hogy ez valamilyen jel lehet, elnéztem hát arra is. Bár a sas nem lett meg, de találkoztam egy újabb cigánycsuk családdal. Ők az autópályától nem messze fészkelnek. 

Először a tojó mutatta meg magát a lemenő nap fényében.

Amikor rájött, hogy fotózzák:img_9973-2.jpg

Az igazi meglepődés:

img_9970-2.jpg

És a harag:

img_9967-2.jpg

Az utolsó kép lett a napról a kedvencem, pont jól jött ki a lépés és tényleg olyan, mintha a kamerával pörölne a kis csuk.

Aztán a hívásra természetesen megjelent a hím is, aki egy cölöp tetején parádézott a szuper fényben:

img_0037-2.jpg

Itt is jött a meglepett arc:

img_0036-2.jpg

Aztán szintén kiabálás lett a vége:

img_0040-2.jpg

Vizesen-sárosan értem haza - de ami fontosabb, egy óriási vigyorral az arcomon. Csak félórával maradtam tovább, de abban a félórában annyi élménnyel gazdagodtam, ami megint elég lett volna több napra is. Ha pedig valaki tud igazán jó vízimadár lelőhelyet, ne habozzon megosztani...:) 

A bejegyzés trackback címe:

https://benbodaphoto.blog.hu/api/trackback/id/tr7613990508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Ben Boda Photography

Izgalmas, érdekes, szórakoztató történetek - természetfotókkal mesélve.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

  • geegee: Haha, XXL-es, tarajos libák ezek. A nevük angolosan írva pedig game. Ha pedig sokat tökölsz a fény... (2020.06.26. 10:25) A gém, aki íbisz
  • geegee: A fácánnál ostobább jószág kevés van, amilyen szép, pont olyan hülye... :D Ha jön az autó, akkor n... (2020.05.13. 14:17) Az apróvadak Casanovája
  • geegee: Haha, ki qrvácskák... :D Miért nem vittél valami pár kockányi kis húsfélét, odacsalogatni őket köz... (2020.05.13. 14:17) Ravaszdiék a játszótéren
  • Boda B.: @Titus Pullo Urbi: Köszönöm :) (2020.05.11. 09:17) A kotorék ura
  • geegee: @Boda B.: Kösz. :-) (2020.04.15. 08:38) Fotózás a "karanténban"
süti beállítások módosítása