Ön tudja, mit művel az interneten?
További Brand and Content cikkek
A bankszámlaadataink és jelszavaink megszerzését célzó csalások, a különféle trükkök, átverések is bizonyítják, hogy van még hová fejlődnünk az online világ biztonságos használatában. Míg egy gyakorlottabb felhasználó a legtöbbször kiszúrja a gyanús üzeneteket, azok, akik bizonytalanul navigálnak a digitális világban, sokszor online csalások áldozataivá válnak. Az átverések az apró csalásoktól a sokmilliós megtakarítások ellopásáig, a megosztott fotók és videók manipulálásáig, illetéktelen felhasználásáig terjednek.
Sokan nem tudják, mit is tesznek a digitális térben
Sajnos nem állunk túl jól digitális készségek terén Magyarországon: a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 22. helyen áll a 27 uniós tagállam rangsorában. A jelentés alapján Magyarországon csak minden második ember (pontosan 49 százalék) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól.
A KSH 2023-as Helyzetkép című kiadványa szerint sem jobb a helyzet: Magyarországon 2023-ban a digitális ismeretek alapszintjét a 16-74 éves internethasználók 34 százaléka érte el, az átlag feletti tudásszintet pedig csak 31 százalékuk. Az általános digitális készségek hiánya a két legidősebb korcsoportra volt jellemző.
A kiadványból az is kiderül, hogy a 16-74 év közötti magyarok 88 százaléka napi szinten használja az internetet.
Ez azt jelenti, hogy sokan úgy teszik ezt, hogy valójában nincsenek teljesen tudatában, mit tesznek a digitális térben, és milyen veszélyeknek teszik ki magukat – és személyes adataikat, megtakarításaikat, stb.
A digitális érettségre vonatkozóan négy ismeretszintet különítenek el, négy digitális felhasználói szakterületen – információs, kommunikációs, problémamegoldó és szoftverismereteken – keresztül.
1. Nincs digitális ismeret: az említett ismeretek hiányoznak.
2. Alacsony szintű digitális ismeret: a négy terület közül 1, 2 vagy 3 tetszőleges terület ismeretei teljesen hiányoznak, de egy terület értéke nem egyenlő nullával, tehát alacsony szintű, átlagos vagy átlag feletti.
3. Átlagos szintű digitális ismeret: a négy terület közül egyik sem egyenlő nullával (tehát mind a négy alacsony, átlagos vagy átlag feletti ismeretszint), de legalább egy alacsony szintű.
4. Átlag feletti szintű digitális ismeret: mind a négy felhasználói szakterület eléri az átlagos szintet.
Egy másik kutatás szerint ( Barthel-Rúzsa Zsolt (szerk.): Magyarország 2021. Társadalom, gazdaság és politika napjainkban) az infokommunikációs technológia eszközei (számítógép, laptop, okostelefon stb.) és kompetenciák használata szorosan összefügg az életkorral és az iskolai végzettséggel. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők sokkal nagyobb arányban képesek alapvető IKT-műveletek elvégzésére.
Míg a lakosság abszolút többsége saját bevallása szerint képes e-maileket és okostelefon-alkalmazásokat kezelni, megtalálni a megfelelő keresőszavakat, videó- vagy hanghívást indítani, online regisztrációt elvégezni, e-mailből fájlokat letölteni és online vásárolni, valamivel kisebb arányban képesek a megkérdezettek az online csekkbefizetésre, netes bankolásra és képek szerkesztésére. Ennél is specifikusabb csoportba tartoznak azok, akik képesek egy egyszerűbb honlap vagy blog létrehozására, a lakosság további 14 százaléka pedig a felsorolt kompetenciák közül eggyel sem rendelkezik.
Nekünk egy szép emlék, a gyereknek veszélyforrás
Az alacsony digitális érettség nemcsak hátrányt, hanem több szempontból - kockázatot is jelent. Akik nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel, nem tudják kihasználni a modern technológia előnyeit, pl. az online ügyintézést, tanulást vagy vásárlást. (Erre kitűnő példát adott a közelmúltban az Ügyfélkapu megszűnése – és az Ügyfélkapu +, illetve a DÁP (Digitális Állampolgárság) bevezetése, ami sokaknak okozott nehézséget.)
A digitális érettség alacsony szintje elszigetelhet az egyre inkább a digitális interakciókra épülő társadalomtól, és kedvez a dezinformációk és a manipulatív közösségi média tartalmak terjedésének is. Az információs buborékok, vagyis személyre szabott online környezet létrejötte, a hamis szépségideálok, stb. követése idővel elszigetelheti a felhasználót a valóságtól, és mentális problémákhoz is vezethet.
És ha már a posztolásnál tartunk: a gyerekekről megosztott képek és videók – amellett, hogy sértik a gyerekek magánélethez való jogait – hatalmas veszélyforrást jelentenek. Ami a szülők számára egy szép emlék, az egyben egy ellopható adat is, amivel számos módon visszaélhetnek a csalók. Erre hívja fel a figyelmet az alábbi videó is, aminek szereplőjét a Telekom egy 9 éves kislány (Ella) fotói alapján hozta létre mesterséges intelligenciával.
A Telekom célul tűzte ki a digitális edukációt, kiváltképpen, hogy felhívja az emberek figyelmét az online tér veszélyeire. Segítséget szeretnének nyújtani a szülők részére is, hogy miként tudhatják gyermeküket biztonságban az online térben, de nagyon szerteágazó témakörökben készítettek edukációs anyagokat minden korosztály számára a Hello Szülő oldalukon.
Míg a legfiatalabb generációk számára az okoseszközök használata alap, és szinte „beleszülettek” az online világba, szüleiknek, nagyszüleiknek rengeteg dolgot kell megtanulni ahhoz, hogy könnyebben és biztonságosabban navigáljanak a digitális térben. Gondoljunk csak bele, az idősebb generációk tagjai úgy érezhetik, mintha egy sci-fibe kerültek volna, és korábban teljesen ismeretlen technológiával kell boldogulniuk.
Soha nem késő azonban elmélyülni a digitalizáció világában,és ebben sokat segíthet, ha nyitottá válunk, és beszélgetni kezdünk ezekről a kérdésekről a családban.
A fiatalabb családtagok általában sokkal jobban ismerik a digitális tér kihívásait és számos területen hasznos tudással rendelkeznek. Érdemes kérdéseket feltenni és tanulni tőlük, hogy tudatosabban és felelősségteljesen használjuk a digitális eszközöket, és megtanuljunk kritikusan gondolkozni. Ez a kommunikációs és tanulási folyamat, mindkét féltől megkövetel valamit. Az idősebbek részéről nyitottságot, és annak elfogadását, hogy most ők tanulnak valamit a fiatalabb generációtól; míg a fiatalok részéről – türelmet és empátiát, mert esetenként több nekifutás is szükséges lehet ahhoz, hogy a szüleik, nagyszüleik megértsék ezt a számukra talán kevésbé ismerős világot.