Betemeti a törvény a múltat?

Nyár elején módosították a kulturális törvényt, amelybe eredetileg csak a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos új paragrafusok kerültek volna. A módosítások közé az utolsó pillanatban kerültek olyan pontok, amelyek alapjaiban megváltoztatták az állami nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások szabályait, vélhetően gazdasági érdekek miatt.

Dr. Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint a döntést nem előzte meg szakmai egyeztetés, nem készültek háttértanulmányok, a módosító indítvány szövegéből pedig a szakmai hozzáértés és a gyakorlati tapasztalat hiánya sugárzik. Lassányi úgy véli, a törvényalkotásba a szakminisztériumoknak is alig volt beleszólásuk, az indítvány benyújtása után szinte azonnal elfogadták a módosítást. Az MRSZ több szakmai szervezettel egyeztetve kedden javaslatcsomagot juttatott el a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak és a Parlament kulturális bizottsága elnökének.

Fotó: Czeglédi Zsolt

A szakmai szervezetek szerint a kétszázmilliós keret körülbelül 40 ezer négyzetméter feltárására elég, holott egy-egy projektterület akár több száz hektáros is lehet. Több olyan feltárást is végeztek, amelyeket a jelenlegi feltételek mellett nem lehetett volna befejezni: ilyenek voltak az alsónyéki neolitikus temető feltárása, vagy az Árpád-kori leletekben gazdag perkátai ásatások is. Kétszázmillió forint sokszor csak a feltárás előtt álló terület nagyságának meghatározására elég, a próba- és megelőző feltárások pedig esetenként a teljes keretösszeget felemésztik. További problémát jelenthet, hogy a kivitelezési szakaszban azonosított, korábban fel nem fedezett (úgynevezett „rejtőzködő”) lelőhelyek feltárására már egyáltalán nem jut erőforrás, pedig ezek között is sokszor felfedeznek értékes leleteket. A törvénymódosítás a márciustól kezdődő autópálya-építések és egyéb nagyberuházások területén komoly problémákat okozhat a régészeknek.

Késő beruházások

Lassányi szerint a feltárások alapvetően nem akadályozzák vagy késleltetik a nagyberuházásokat. Előfordult ugyanakkor, hogy a rosszul előkészített beruházásoknál a régészeket kiáltották ki bűnbaknak. Lassányi felidézett olyan esetet, amikor a múzeum szerződést kötött egy márciusban kezdődő terepmunkára, de a beruházók csak szeptember körül adták át a területet a régészeknek, novemberben pedig már a régészeket hibáztatták a projekt késése miatt.

Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Kezelő Zrt. kommunikációs vezetője szerint többször is előfordult, hogy a régészeti munkák miatt egyes beruházásokat csak késve tudtak befejezni. A határidős teljesítés több esetben azért is fontos lenne, mert egyes beruházásokat az Európai Unió támogat, ezeket pedig a 2007-től 2013-ig tartó költségvetési ciklus végéig be kell fejezni.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Loppert megemlítette az M3-as autópálya Vásárosneményig húzódó szakaszának építését, ahol a feltárási munka két évet csúszik, a Szabolcs megyei szakaszon pedig a régészeti munkálatok 585 millió forintról 3,7 milliárdra nőttek. Az M9-es gyorsforgalmi 51-54-es szakaszának építésekor a régészeti szerződés 205,8 millió forintról szólt, ám a feltárás végére a költségek a 2,5 milliárd forintot is meghaladták, a feltárt terület pedig tizenháromszorosára nőtt, ami jóformán ellehetetlenítette a beruházást.

A fentebb említett perkátai lelőhelyen az eredeti határidő szerint 2009-ben kellett volna befejezni a régészeti eljárást, de a többször módosított határidő miatt a régészek csak 2011-ben végeztek a feltárással. A 62-es út fejlesztésénél a seregélyesi elkerülő átadása két éve késik az eredeti határidőhöz képest: a projekt költségvetésének 15 százalékát a régészeti eljárások teszik ki, mivel a 68 milliós költség egymilliárdra nőtt.

A betemetett múlt

A módosító indítványban a lelőhelyek elfedését a feltárást kiváltani képes alternatívaként tüntették fel, mivel ez alkalmas lehet a terület épségének megóvására. A szakértők szerint ezt az eljárást Magyarországon szinte soha nem alkalmazták, a költsége pedig esetenként magasabb lehet, mint a feltárásé. Lassányi szerint az elfedést kevés lelőhelyen lehet úgy elvégezni, hogy az ne járjon a kulturális örökségek károsodásával, ráadásul maga az eljárás is műszaki folyamat, tehát nem a régészeti feltárások hatáskörébe tartozik. Az elfedés, amellett, hogy költséges, legfeljebb a terület megóvására alkalmas, az örökséget hozzáférhetetlenné teszi. A megoldás egyetlen előnye, hogy a feltárási folyamat kiiktatásával a beruházások határidői tervezhetőbbé válnak.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az MRSZ ennél ésszerűbbnek tartaná az előzetes örökségi kockázatfelmérést, amelynek segítségével a beruházók elkerülhetnék az örökségvédelmi szakemberek által ismert lelőhelyeket. A régészeti feltárások költsége ugyanis előre kalkulálható; ezt alátámasztja a 2010-es költségszámítási tételsor is. Az MRSZ a valós feladatokhoz kapcsolódó egységes árképzést határozna meg, ami minőségbiztosítási elemeket is tartalmazna. A Szövetség szerint ennek elfogadása közös érdek lenne, mivel a jelenlegi szabályozás nem gyorsítja, hanem épphogy akadályozza a beruházások megvalósulását. Az MRSZ a szaktárcáknak is segítséget nyújtana a törvényalkotásban; Lassányi szerint nyitottnak mutatkoztak a kezdeményezésre.

Kinek kedvez a mozgószabály?

Az örökségvédelmi törvény alól csak a módosító javaslat indoklásában szereplő mondat kínálhat kibúvót. Eszerint, ha az érintett lelőhely „hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása”, az értékhatár 200 millió forintnál is magasabb lehet. Kérdéses azonban, hogy ennek eldöntésében ki lehet a kompetens döntéshozó: a módosító javaslat indoklásában az szerepel, hogy a próbafeltárások, illetve a régészeti dokumentációban szereplő adatokra fognak támaszkodni.

A fent említett érdekellentét azonban itt is megmutatkozik: a szakmai szervezetek szerint nyilván minden lelőhely kiemelt védettséget élvez, a beruházók pedig a saját projektüket tartják fontosnak. Az elbírálás valószínűleg a politikai döntéshozókra hárul, így rajtuk múlik, hogy ennek során a szakmai, a gazdasági, vagy a politikai szempontok érvényesülnek.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!