Az ellenzéknek nem vezetője, hanem ajánlata nincs a választók számára – Karácsony Gergely az Indexnek

34664397 74c9a2e792f6397a5330d9cef80ab3cd o
A főpolgármester csak egy sávot hagyna az autósoknak az egész Nagykörúton, és befogadná az SZFE diákjait. Nem érzi viszont, hogy késésben lenne a városházi parkoló parkosításával, és nem emlékszik rá, hogy valaha is egy üveg Unicumot küldött volna Gyurcsány Ferencnek. Karácsony Gergely úgy látja, tíz évig nem fog új híd épülni Budapesten, és inkább a régieket kéne felújítani. Index-nagyinterjú ígéretekről, pénzhiányról és kompromisszumokról, amiben a főpolgármester Pest főutcájának közös bebiciklizésére is ígéretet tesz.

Az első jelölt-jelölti ígérete arról a városházi udvarról szólt, ahol most állunk. Azt mondta, hogy nem parkoló lesz, hanem park. Mikor lesz ebből park? 

A város egyik legmenőbb helye lesz itt. Több lépésben akarjuk a Városháza Park-projektet végigvinni, az első eleme az lesz, hogy felújítjuk a Merlin Színházat és nagyjából az épület vonalában parkosítjuk a teret, az ezzel kapcsolatos közbeszerzés dokumentációja már elkészült. Szépen fokozatosan haladunk. 

Tavasszal a koronavírus miatt eleve sokan nem jöttek be dolgozni. Nem lett volna egyszerűbb akkor azt mondani, hogy innentől többet nem lehet bejönni ide autóval? 

Attól még nem nő ki fű itt, és a Merlin sem újul meg magától. A probléma az, hogy a Főpolgármesteri Hivatal homlokzatának balesetveszélyes állapota nem teszi lehetővé, hogy azonnal és állandó jelleggel meg lehessen nyitni a parkot. Közösségi rendezvényeket már szerveztünk ide, de a közpark kialakítása a homlokzat felújításával kell kezdődjön. 

Egy év telt el a választási győzelme óta, és itt még semmi nem történt. Autók mindenhol, emberek sehol. Nincs hiányérzete?

Hiányérzetem mindig van, de egészen pontosan azt ígértem, hogy az első évben elindítjuk ezt a tervezési folyamatot, ez megtörtént. Egy ekkora beruházás nem tud egy év alatt megvalósulni, ez belátható, főleg, ha abból az egy évből fél a járvány elleni védekezéssel telik. Van persze még egy „apró” gond: pénz még nincs rá, de a feltételes közbeszerzést ki fogjuk írni hamarosan. 

Az első és legfontosabb ígéretére nincsen pénz? 

Semmire nincsen pénz, ehhez képest próbálunk valahogyan mégiscsak forrásokat találni. Szerintem ehhez is meglesz a forrás. 

Beszáll a főváros a színművészeti felsőoktatásba, ha úgy van

Mi lesz az udvaron évek óta üresen álló Merlin Színház sorsa?

Egy 21. századi befogadó közösségi teret szeretnénk, sok kulturális programmal. Ráadásul a meg nem valósult tervekhez képest, amelyeket Tarlós Istvántól örököltünk meg, megduplázzuk a használható tereket is, például tetőterasszal és a padlás rendkívül látványos beépítésével, amely otthont adhat majd a színház mellett koncerteknek, kiállításoknak. 

Az egyetemfoglaló diákokat is befogadná ebbe a közösségi térbe a főváros?

Igen. Remélem, nem kell a diákoknak eljönniük az egyetemről, de ha mégis, akkor szívesen segítjük őket. Főleg, mert a főváros az állammal kötött megállapodása értelmében több olyan színházat is fenntart, amelyek ebben a konfliktusban elég erősen érintettek. Azt azonban nem tudom megígérni ilyen pénzügyi körülmények között, hogy nekünk az infrastruktúra biztosításán túl más támogatásra is lesz lehetőségünk. 

Mintha azt mondta volna, hogy a fővárosnak is bele kellene szólnia a Színművészeti ügyébe. Ezt hogyan képzeli el?

Nem a Színművészeti ügyében mondtam, hanem általában a színházak kapcsán. Volt ugyanis Magyarországon egy gyakorlatilag 30 éves konszenzus azzal kapcsolatban, hogy amikor az önkormányzatok átvesznek valamilyen állami feladatot, akkor ahhoz normatívát kapnak, és az állam csak mint tulajdonképpen finanszírozó áll ott, de a helyi közösségre bízza a konkrét intézmények üzemeltetését. Ez ezer dologra érvényes volt, a színházakra is. Aztán a kulturális TAO-támogatások után az állami normatívát is megvonták az önkormányzati színházaktól. Ezzel pedig az önkormányzatok belekerültek egy olyan helyzetbe, hogy részeseivé váltak egy politikai harcnak a színházak környékén, ami szerintem biztosan rosszat tesz a kultúra sokszínűségének és a művészi szabadságának. Mindezt tovább tetézték egy súlyosan rossz törvénnyel, ami a finanszírozás szempontjából végképp kényszerhelyzetbe hozta a színházakat és az önkormányzatokat. Ilyen helyzetben sikerült megvédenünk a művészi szabadságukban fenyegetett budapesti színházakat.

Persze, az önkormányzatoknak nem dolga egyetemeket fenntartani, de vannak olyan helyzetek, amikor az önkormányzat a helyi közösség érdekében olyan feladatokat is elláthat, amelyeket a törvények nem írnak elő.

Mintha lenne elég problémájuk enélkül is. 

Van elég, persze. De ami a budapestieknek probléma, az nekünk is az. A gond csak az, hogy problémából rengeteg van, pénzből meg eleve baromi kevés, és még ebből a kevésből is elvesznek.

Egy sáv az autóknak, egy a kerékpároknak Pest főutcáján

Mikor biciklizett utoljára a Nagykörúton? 

Pár napja ott jöttem munkába kerékpárral. 

Mennyire volt megelégedve vele biciklisként?

Nem voltam megelégedve vele, mert szerintem végig egy sávon kellene menniük az autóknak, és egy sávon a kerékpároknak. 

És ki akadályozza meg a főpolgármestert abban, hogy ez így is legyen?

Nem ki, hanem mi. Hogy egy sokszínű közösség megválasztott vezetőjeként ennek a sokszínű közösségnek a véleményét kell tiszteletben tartani úgy, hogy egyetlen perce sem tévesztem szem elől, amire mandátumot kaptam: egy zöldebb, élhető város szolgálatát. Persze nem egy kerékpáros vagyok a kerékpárosok között, hanem főpolgármester, aki megpróbálja a város jövőjével kapcsolatos részérdekeket valahogy összehangolni. Ha azonban egy évvel ezelőtt akár a legelkötelezettebb kerékpáros-szervezeteket megkérdezte volna arról, hogy bevállalják-e azt, hogy a Nagykörúton legyen kerékpársáv, akkor nemet mondtak volna. Mi ennek ellenére is megléptük, mert ha más nem, hát a járvány világossá tette: a változás nemcsak lehetőség, de kötelesség is már ebben a városban. A bátor lépésnek hál' isten meg is lett az eredménye: olyan mértékben megnövekedett a kerékpáros-forgalom Budapesten és ezen belül a Nagykörúton is, hogy felülírta azt, hogy ezek csak ideiglenes kerékpársávok legyenek a pandémia idejére. 

Egy ilyen nagyszabású beavatkozás joggal váltott ki egy csomó ellenreakciót is az autósok részéről, ezzel szemben én továbbra is kitartok a mellett a vízió mellet, amely a Nagykörút élhetővé tételéről szól, és amelyet 22 civil szervezet is támogatott. Azt azonban, hogy kerékpársáv vagy autósforgalom, egy rossz vitának, félremagyarázásnak tartom. Helyette arról kell társadalmi vitát kezdeményezni, hogyan lehet az a Nagykörút, ami az eredeti funkciója is volt: Pest főutcája.

Sávos járdák a Nagykörúton 

Mennyire végiggondolt a mostani elrendezése a kerékpársávoknak? Van, ahol a körút külső ívén van önálló kerékpársáv, a belső íven meg a járdára vezetik fel a biciklisforgalmat. 

Végiggondolt kompromisszum. Egyrészt van egy fizikai adottság elsősorban a villamosmegállók miatt, másrészt van egy forgalmi helyzet, amely nem ugyanolyan a két oldalon. Az ilyen típusú döntéseket adatok és mérnöki tervezés alapján kell meghozni, mi 50 ezer ember véleményét csatornáztuk be, majd ez alapján alakítottuk ki a sávokat. 

Személyesen is részt vett ebben a folyamatban? Tudja, hogy melyik szakaszon miért kellett járdára vinni a biciklisávot?

Abszolút.

Akkor talán el tudja árulni, hogy miért született a Baross utca és a Kiscsibész tér között egy olyan szakasz, ahol a körút belső oldalán lévő kerékpársáv felmegy a járdára, kétirányúsítva. De az egyik irány nem vezet sehova.

Hogy érti, hogy nem vezet sehova? 

Úgy, hogy nem vezet sehova, aminek értelme is lenne. Egy behajtani tilos táblához vezet, valamint vissza lehet kanyarodni a Nagykörútra az autók közé. 

Alighanem a Bubi-állomás miatt. De folyamatosak az egyeztetések, a tapasztalatok értékelése, bevesszük ezt is a témák közé.

Eljönne velünk valamikor egy körút-bebiciklizésre, ahol megfejti, melyik megoldás miért született? 

Ha szóltak volna előre, már indulhatnánk is. 

A koronavírus és az adósságkorlát

Mit vett el Budapesttől a járvány, és mit adott neki?

Egyrészt mindannyiunktól elvett egy olyan biztonságérzetet, amiről egyébként sokan korábban is azt mondták, hogy egy hamis biztonságérzet. Ma már senki nem úgy gondol a jövőre, a tervezhetőségre, mint előtte. Aztán elvett rengeteg pénzt…

A járvány vagy a kormány? 

Is-is, tandemben. A járvány elleni védekezés pluszköltsége körülbelül 5 milliárd forintot tesz ki. Úgy számolunk, hogy az idén nagyjából 20-25 milliárd forint lesz a jegybevétel-kiesésünk a BKK-nál, mert a járvány miatt kevesebben használják a tömegközlekedést. A fővárosi cégeknek szintén sokmilliárdos a hiánya. A járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesés pedig körülbelül 100 milliárd forint kiesést jelent az iparűzési adóban. Márpedig az iparűzési adó adja a város bevételeinek mintegy 70 százalékát. Ehhez jön még a fővárost sújtó kormányzati megszorítás, amely még egy olyan 30-35 milliárd forintot tesz ki. Ez együtt egy brutális összeg, legalább 150 milliárd, amelyet nehezen látom még, hogyan fogjuk kigazdálkodni.

Vagy a kormányzati megszorításokat kellene visszafogni, vagy pedig abban kellene bíznunk, hogy a gazdaság villámgyorsan talpra áll. Mivel ez utóbbi aligha történik meg, marad az első. Tényleg a magyar kormány az egyetlen a világon, amelyik a járvány és a válság idején nem támogatja, hanem megsarcolja a településeket.

A kormány azzal érvel, hogy az állam bevételei is csökkentek, és csak a védekezés költségeinek egy részét osztja szét az önkormányzatok között. 

Most abba nem mennék bele, hogy a védekezés vagy a gazdasági válságkezelés kapcsán tett intézkedések mennyire voltak célhoz kötöttek és hatékonyak, erről a bezuhant GDP, az elszabadult infláció és az tudósít, hogy az állásukat elvesztő emberek többsége semmilyen segítséget nem kapott a kormánytól. Inkább beszéljünk arról, hogy mi az állam és az önkormányzat mozgástere egy ilyen esetben: az állam meg tudja változtatni az adójogszabályokat, el tud adósodni. Egy önkormányzat egyiket sem tudja megtenni. És a kormánynak van arra is lehetősége, hogy az Európai Unió hatalmas válságkezelési támogatásának elosztásába bevonja az önkormányzatokat. A Fővárosi Önkormányzat ezt kezdeményezte, de a fülük botját nem mozgatják.

Eladósítaná Budapestet, ha lehetősége lenne rá? 

Én annak a gazdaságpolitikának vagyok a híve, hogy amikor gazdasági növekedés van, akkor csökkenteni kell a hiányt, amikor válság, akkor megszorítások helyett a hiányt kell növelni. Ez a válság sok korábbi dogmát döntött romba, az adósság kapcsán is, de például az általam régóta szorgalmazott alapjövedelem-konstrukciók is terjednek a világban. Végignéztük a nemzetközi gyakorlatot, és azt láttuk, hogy Európában szinte mindenhol azon voltak, hogy kisegítsék az önkormányzatokat, pontosan azért, mert nekik sokkal kisebb a gazdasági mozgásterük. Ausztriában például, amelyet maga a kormány szokott gyakran példaként felhozni, egy irgalmatlan nagy segélycsomagot adott az állam az önkormányzatoknak. Többek között azért, mert a városok a válság által leginkább sújtott helyek, no meg azért, mert az önkormányzatok tudnak célzottan és hatékonyan segíteni az egzisztenciájukat féltő embereken és a bajba jutott vállalkozásokon. Mi meg, ahelyett hogy érdemben segíteni tudnánk, itt ülünk, és egyszerre kell elviselnünk a kormány megszorításait és a járvány révén bekövetkezett drámai bevételkiesést. 

Azért van abban politikai lehetőség is, hogy bármely meg nem valósult választási ígéretét ráfoghatja a járványra. Elvitte a koronavírus, és kész.

Nem a magyarázkodásra keresem a lehetőséget, hanem a segítségnyújtásra, és hogy megcsinálhassuk azokat a beruházásokat, amik fontosak a válságból való kilábalás és egy élhető Budapest érdekében. Azok a fejlesztések, amelyeket megörököltünk, azok nem is álltak le, tisztességesen végigvisszük őket. Annyi különbséggel, hogy ehhez nekünk kell kigazdálkodnunk a szükséges forrásokat.

Tíz évig nem lesz új híd Budapesten

Az egyik ilyen fejlesztés például az aquincumi híd, amely tervezésének fedezete tavaly nyáron meg is érkezett a főváros számlájára. Hogy állnak most vele? Elkészültek a tervek?

A tervezési közbeszerzés előkészítése elindult. De úgy gondolom, hogy

Budapesten az elkövetkező tíz évben nem is fog új híd épülni, mert ha ránézek az állami költségvetésre, nem látom az ehhez szükséges pénzt. 

Tehát hiába van rá dedikált forrás, mégsem haladnak a tervezéssel. Így alighanem be fog válni a jóslata. Vagy úgy gondolják, hogy minek dolgozni vele, ha egyszer úgysem lesz rá pénz?

Nem ezt gondolom, szerintem kell tervezni, de jobban szeretném, ha például az Árpád híd vagy a Petőfi híd fel lenne újítva, az ugyanis százszor fontosabb, mint hogy új hidakat építsünk. Az elődöm idején egyetlen híd felújítása sem történt meg. Éppen a múlt héten kaptam egy összefoglaló elemzést arról, hogy milyen állapotban vannak a meglévő budapesti hídjaink és a felüljáróink. Katasztrofális állapotban vannak. A Lánchíd ügye a közeljövőben megoldódik, de a Petőfi és az Árpád híddal kellene folytatnunk. 

Főpolgármester lesz-e még, amikor elkészül a Lánchíd felújítása? 

Persze. 

Első vagy második ciklus? 

Első. A mostani terveink szerint az eddigi folyamat teljesen az ütemterv szerint halad…

A külső szemlélőnek egyáltalán nem úgy tűnik.

Mert a közbeszerzés jelenlegi fázisa kevéssé látványos, de a híd 2023-ban elkészülhet. Tegyük tisztába akkor ezt az ügyet! Az előző városvezetés kiírt egy közbeszerzést a Lánchíd felújítására, amelynek az eredménye kapcsán még a választási kampányban szóvá tette, hogy ezek az árak azért magasabbak, mint amit a főváros gondolt. Ennek ellenére nem zárták le a közbeszerzést, mi pedig úgy voltunk vele, hogy haladjunk, ezért vállaltuk, hogy több forrást biztosítunk a felújításra, mint amit a főváros eredetileg betervezett. Ezt a költséget szerettük volna megfelezni a kormánnyal és elindítani az előző közbeszerzést, mert nem reménykedtünk abban, ha újra kiírjuk, akkor majd olcsóbb lesz. 

Sokáig próbálkoztunk, hogy ez az egyezség létrejöjjön a kormánnyal. Nagyjából február végén zártuk le az előző közbeszerzést, és ehhez képest nagyjából 3-4 hónapra rá már ki is írtuk az újat. Közben ugye volt egy súlyos járványhelyzet is. Nem teljesen értem, hogy egy nagyjából 20 éve tolódó beruházás esetében a járvány sújtotta pár hónap miért lett ízléstelen politikai vita tárgya pont azok részéről, akik tétlenül nézték a híd állapotának romlását az elmúlt tíz évben. Én tudnék a kormánynak jó tippeket adni, hogy hol lehet jogos kritikákat megfogalmazni felénk. A Lánchíd esetében pont úgy jártunk el, ahogy felelős vezetőnek kell. Szóval, most már csak az kell, hogy a kormány tartsa a szavát, és megadja a megígért támogatást. Ezt februárban ígérték meg. Fél év nekik kevés volt a teljesítésre.

A közbeszerzési kiírásban szereplő referenciaidő miatt még bírságot is kaptak. 

Volt egy jogvita, mert másféleképpen fogalmaz a közbeszerzési törvény és a végrehajtási rendelete. Mi a törvényt néztük, hogy a lehető legnagyobb verseny legyen, a közbeszerzési hatóság pedig a kormányrendeletet. De ez végül egy elméleti vitává vált, mert tulajdonképpen egyetlen olyan céget sem érintett sem a 8, sem a 10 éves referenciaidő, aki pályázhatott az előző kiírásnál.

A fővárosnak van-e bármilyen preferenciája, hogy ki legyen a kivitelező? 

Nincs. Nyilván az a szempont, hogy olyan nyerjen, aki meg tudja csinálni jól és olcsón. 

Karácsony és a Puskás Aréna: Nélküled

Nézzünk egy másik szimbolikus fővárosi épületet! Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legjelentősebb városképformáló beruházása volt az új Puskás Aréna megépítése. Ott lesz a ma esti (interjúnk csütörtökön készült – a szerk.) Szuperkupa-döntőn? 

Az én szememben némileg más a szimbolikája a Puskás Arénának, mint a Lánchídnak. De nem ezért nem megyek el a Szuperkupa-döntőre.

Meghívták?

Finoman jeleztük, hogy ne hívjanak meg, mert nem fogunk elmenni, és inkább adják másnak a lehetőséget. 

A megnyitóra azonban volt meghívója. Arra sem ment el. 

Nem hát. 

Ha ott van, akkor ülve marad-e a Nélküled alatt

Bölcsen elkerültem ezt a helyzetet, és nem mentem el a megnyitóra. 

Akkor egyáltalán nem is járt még a Puskás Arénában? 

Nem. De tegyünk úgy egy pillanat erejéig, mintha nem a magyar belpolitika összes szabálya lenne érvényes ránk! Szerintem a Puskás Aréna az egyetlen olyan stadion, amelynek a felújítása legitim módon merült fel. Hogy aztán mennyibe került, az is jogos vita.

Mégsem járt még ott az átadása óta eltelt lassan egy évben.

Nem.

Van olyan esemény, ami el tudná csábítani? Valamilyen koncert?

Egy jó koncert feltétlen. De ha a magyar válogatott játszik, akkor egyszer szerintem elmegyek. És nem csak azért, mert Fürjes államtitkár egyszer volt kedves színvonalasan megkérdőjelezni egy beszélgetés során, hogy én a magyar válogatottnak szurkolok-e. Viszont ha el is megyek, biztos nem a VIP-páholyban szeretnék pöffeszkedni.

Elnökök és Unicumok

Az önkormányzati választások előtt volt egy olyan ígérete, hogy ha megválasztják főpolgármesternek, akkor lemond a Párbeszéd társelnöki posztjáról. Azóta sem mondott le, helyette újra elindult a tisztségért. Azóta rájött, hogy mégis megfér egymással a két pozíció? 

Egészen pontosan ez egy olyan politikai megállapodás része volt, amit a Demokratikus Koalícióval kötöttem annak érdekében, hogy én legyek a DK főpolgármester-jelöltje. Közismert, hogy nem én lettem, így ma már nincs ilyen ígéret. Ami a munkaidőmet illeti: azt, hogy én hogyan zsákmányolom ki magamat, vagy vállalok több munkát a család rovására, azt megbeszélem a feleségemmel. 

Olyan nagy párt a Párbeszéd? Ennyire sok munkával jár a társelnökség? 

Kisebb párt – több munka. Nekem ez az elején okozott némi lelkiismereti dilemmát, de úgy látom, ez másoknak kevésbé okoz. A miniszterelnök is egyben a Fidesz elnöke. Azt viszont meg tudom ígérni, hogy az én városvezetői munkámat nem fogom ezzel összekeverni, hiszen egy sokszínű koalíciót vezetek, ez önmagában egy politikai empátiát feltételez az összes többi párt felé. Ráadásul az ellenzéki együttműködés elkötelezett híve vagyok. De ami ennél is fontosabb: én minden budapesti főpolgármestere szeretnék lenni, éppen ezért nem keverem össze a pártügyeket a város ügyeivel.

Említette Gyurcsány Ferenc pártját, velük korábban sokszor Unicumokban mérte a viszonyát. 

Nem sokszor, egyszer fordult elő.

Legalább kétszer. Egyszer az unicumozás, egyszer pedig amikor küldött is egy üveggel belőle Gyurcsánynak.

Én? 

Igen.

Nem emlékszem erre. (nevet) Egyébként utálom az Unicumot. 

Melyiket utálja jobban? A Gyurcsány-féle politikai alakulatot vagy az Unicumot? 

Nem az ízével van a bajom, hanem az élettani hatásaival. Az Unicumról beszélek, mielőtt félreértenék. A szövetségeseimet nyilvánvalóan méltányolom, és semmiféleképpen sem gyűlölöm. Még az ellenfeleimet sem gyűlölöm, nemhogy a szövetségeseimet.

Milyen az együttműködése az egyre növekvő városházi Unicum-frakcióval? A ciklus kezdete óta két újabb exszocialista polgármestert is igazoltak. 

Unicum-frakció? Marhaság. Ebben nincs semmi keserű. Kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés van. Igen, így a DK elérte, hogy övé legyen a közgyűlési többség egyharmada. Amiből az következik, hogy a kétharmada nem. Magyarán: ahhoz, hogy ez a kormányzás hatékony legyen és a többséget biztosítani tudjuk, ahhoz minden kérdésben minden párt támogatására szükség van, még a függetlenülő Baranyi Krisztáéra is. Ez sok egyeztetést igényel. De én amúgy is ebben hiszek, nem a vezérelvű politikában. Szerintem a jó és erős vezető nem az, aki képes megosztani, hanem aki képes egységet teremteni. 

A koalíciós kormányzás szerelmese

Miben alakulnak ki konfliktusok a városvezetésben? Miben nem értenek egyet? Kerékpársávokban, pénzben, megbízásokban? 

Látja, az a jó, hogy maguk sem tudják. Mert megvitatjuk egymás között. Szerintem az a természetes, ha vannak a pártok között viták, hogy azok után egységes állásponttal menjünk a nyilvánosság elé. Így működik a politika, ilyen a koalíciós kormányzás. 

Koalíció nélkül könnyebb lenne?

Nem tudom, még soha nem voltam koalíció nélkül. Nem tudom, hogy Orbán Viktornak milyen lehet, de szerintem minden vezetőt megóv a tévedhetetlenség hamis és káros hitétől, ha több megközelítést, sok véleményt is képes befogadni. Ez különbözteti meg a vezetőt a vezértől.

Azért kipróbálná? 

Nem, én ezt szeretem. A hitemnek, politikai attitűdömnek ez jobban megfelel. Amikor még politikatudományt tanítottam az egyetemen, akkor is elmondtam, hogy én a konszenzusos döntéshozatal híve vagyok. Ez persze sokkal macerásabb, meg sokszor kell kompromisszumokat kötni olyan közpolitikai ügyekben, amik nekem fontosak, de ez a garanciája annak, hogy senkivel nem szaladhat el a ló.

Bár korábban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy nem kíván elindulni a miniszterelnök-jelöltségért, de a Párbeszédben betöltött társelnöki posztja kapcsán is változott az álláspontja. Indul? 

Nem tervezem, hogy elindulok az előválasztáson. Azt tervezem, hogy sokat dolgozom azért, hogy legyen előválasztás. Szeretném ugyanis, ha lenne érdemi verseny és több jó jelölt, de nekem nincs olyan tervem, hogy ezen indulok. 

És ha választópolgárok és a Párbeszéd-tagság tömegei kérik? 

Akkor sem tervezem. Nekem most itt van dolgom, Budapesten. Kétségtelen, hogy érdekelt vagyok abban, hogy az ellenzéki politika sikeresebb legyen, mint most. Egyszerűen azt látom, hogy az a fajta hozzáállásom a kormányhoz, amelyet mutattam a megválasztásom utáni időszakban, az, hogy értelmes kompromisszumokra nyitott vagyok, és hogy a legmoderáltabb ellenzéki politikus, ez úgy látszik, hogy nem vezetett eredményre. Sarcot és harcot kaptam én is, a város is cserébe, továbbra is közellenség vagyok a kormányoldal szemében. Ők úgy számolnak velem, mint akit le kell vadászni, ebből azonban még nem következik az, hogy én szeretnék vad lenni. 

Karácsony

Egyes kormánypárti politikusokkal sincs együttműködés? Van olyan, akivel hasonlóak a város jövőjéről szóló elképzelései?

Én nem szeretnék kormányzati politikusokat azzal lehetetlen helyzetbe hozni, hogy megemlítem őket. Ha egy nevet ki kell emelnem, akkor azt mondom, hogy Tarlós István. Persze nem mindenben, de például az általa vezetett főváros által elfogadott Mobilitási Terv szerint is meg kellene sokszorozni a kerékpározás részarányát, és nagyon radikális mértékben, gyakorlatilag a felére kell csökkenteni az autósforgalmat a városban 2030-ig. Tehát valójában mindenki tudja, hogy mire van szükség ahhoz, hogy ez egy élhetőbb város legyen, csak az elődömnél nem volt meg ehhez a politikai bátorság. 

Fel szokta hívni tanácsért?

A ciklus legelején beszélgettünk, és abban maradtunk, hogy fogom majd keresni a Biodóm ügyében, hogy akkor mit javasol. Én továbbra is igényt tartanék a véleményére, de szerencsére ehhez nem kell felhívnom, mert elmondja a sajtón keresztül, amit én mindig nagyon szívesen meghallgatok. 

Mit gondol, mi lesz a Biodómmal, ha a fővároson múlik? 

Mindenképpen be kell fejezni. Az FKT következő ülésén fogunk javaslatot tenni a kormánynak, hogy ez hogyan történjen meg. 

Mikorra lehet befejezni? 

Reálisan 2024-re a leghamarabb. Azt az apró problémát ugyanis elfelejtette az előző állatkerti vezetés, hogy

nem a világ legnagyobb üres fóliasátrát akartuk megépíteni, hanem a legnagyobb biodómját, ennek pedig része a belső kialakítás is.

Ezt az eredeti beruházási tervről lehúzták, miután rájöttek, hogy az a pénz, amelyet egyébként többször megemelt a kormány, nem lesz elég erre. A főváros ezért milliárdokat fog elkölteni arra, hogy egy gyakorlatilag üresen álló biodómot üzemeltet. De remélem, hogy azt a korábbi döntést nem változtatják meg, hogy a Hermina-garázsra szánt kormányzati forrást át lehet erre csoportosítani, mert akkor a főváros még hozzátesz ugyanannyit, és abból már át tudjuk adni. 

Nem úgy, mint a dél-pesti kerékpárfolyosót, amit kihúztak a beruházások közül. Azóta az érintett kerületek baloldali testületei ismételten hitet tettek amellett, hogy azt mégiscsak meg kellene valósítani. 

Nyilván senki nem szavaz arra, hogy ne valósuljon meg egy beruházás. Összbudapesti szempontból nézve azonban most arra van szükség, hogy a belvárost összekössük a peremkerületekkel. Egy későbbi fázisban szóba jöhet majd a dél-pesti szakasz is, de ennél most sokkal fontosabb fejlesztések vannak. Megjegyzem azt is, és kérem, ne kérjen tőlem neveket, de én olyan kormányzati szereplővel, aki ne tartotta volna ezt a beruházást szakmailag indokolatlannak, még nem találkoztam. 

Nem vezetőből van hiány az ellenzéki oldalon

Azt már tisztáztuk, hogy nem akar átülni a miniszterelnöki székbe. Kit lát alkalmasnak arra, hogy vezesse az ellenzéki összefogás listáját 2022-ben? 

Szerintem több ilyen jelölt is van. Én nagyon pártolnám azt, hogy a polgármestertársaim közül kerüljön ki valaki, többükben is látom a lehetőséget.

Azt gondolom azonban, hogy az ellenzéknek nem az a problémája, hogy nincs vezetője, hanem hogy nincs ajánlata, amit egy vezető megtestesíthet. Én azért vagyok az előválasztás pártján, mert a saját programomat az előválasztás vitáiban érleltem ki, egy csomó mindent tanultam a riválisaimtól.

A versenyhelyzet mindannyiuknak nagyon jót tett. Ez kitermelheti azt a vezetőt is, aki Magyarország következő miniszterelnöke lehet. 

Zugló vagy Budapest? Melyiket jobb vezetni?

Mindkettőt nagyon imádom, és óriási megtiszteltetés számomra. Zuglóhoz képest a fővárosban más a lépték, más komplexitású ügyek vannak, viszont nagyobb a nyilvánosság is, ami sokat segít. Egy kerületi polgármester be van zárva egy olyan helyzetbe, ahol nem mindig tudja a nyilvánosságot használni, nekem viszont a nyilvánosság az erőm. Hálás vagyok a sorsnak mindkettőért, miközben egyik sem könnyű feladat. 

Itt nem érzi fenyegetve magát, hogy el akarják ásni, mint Zuglóban? 

Egy kerületi polgármestert könnyebb elásni, mint egy főpolgármestert, ez biztos. 

A főpolgármester elásásának azonban nagyobb a közönsége is.

Igen, de a nyilvánosság nagy segítség egy főpolgármesternek, még a magyar korlátozott viszonyok között is. És hát, most már nálam is van gyalogsági ásó.

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)