– A mostani innovációs rendszer alapja a 2000-es évek elején alakult ki, azóta számos alkalommal változott, de eljött az ideje annak, hogy az alapoktól áttekintsük. Egyfelől nagyon büszkék vagyunk arra, hogy magas kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkező cégek jönnek ide. Másrészt néhány egyetemünk az első három-négyszáz helyezett között van, az Állatorvos-tudományi Egyetem Európa negyedik legjobbja. Ám az EU innovációs rangsorában csak a huszonnegyedikek vagyunk, és ezt komolyan kell venni, ugyanis a vállalatok idetelepülését ez is befolyásolja. Szerencsére ezt az előnytelen helyezést most kompenzáljuk más vonzerővel, de változtatni kell. A magyar kutatás-fejlesztési infrastruktúra jelenleg nem kiegyensúlyozott, túl sok az alapkutatás és kisebb az alkalmazott kutatás aránya, de ez csak azért van így, mert ilyen rendszer maradt ránk. Az akadémiai kutatóhálózatunk kifejezetten alapkutatással foglalkozik, és tavaly egyetlen szabadalmat sem jegyzett be. Nem szabad megállni egy tudományos cikk publikálásánál, hanem az eredményt a gyakorlatban kell hasznosítani. Módosításra szorul az is, hogy a mindenkori magyar kormány 2003 óta nem adott elegendő forrást a kutatásokhoz, ezért mi megnöveltük az állami finanszírozás mértékét, 2020-ban már 25 százalékkal több jut erre a célra. Hiányzik továbbá az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok közti együttműködés, ezért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak feladatul szabtuk, hogy ne csak a pénz kiutalásával foglalkozzon, hanem szervezze meg az együttműködéseket. Ezt meg is tette, úgynevezett Területi innovációs platformok alakultak.