Ezen a négy kérdésen áll vagy bukik Donald Trump „gázai Riviéra” terve

Első alkalommal szólalt meg Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként arról, mi lenne az új adminisztráció terve a Gázai övezettel. A hatás pedig nem maradt el. Az elnök ötletét Párizstól Rijádon át, Moszkvától Pekingig egyöntetű elutasítás fogadta.
Trump bejelentése szerint ugyanis az Egyesült Államok „átvenné Gázát”, és a Közel-Kelet Riviéráját hozná létre a területen, miután kitelepítik az övezetben lakó, kb. 2,1 millió palesztint, és elvégzik a terület háború utáni újjáépítését.
Az elnök elmondása szerint az Egyesült Államok leszerelné a fegyvereket, eltakarítaná a romokat, és rendezné a terepviszonyokat azért, hogy Gázát a régió egyik gazdasági csomópontjává tegye. Arra a kérdésre, hogy amerikai csapatokat küldenének-e Gázába, Donald Trump azt mondta: „Ha szükséges, megtesszük.”
Trump szavait néhány óra elteltével az adminisztráció több illetékes személye is tompította. Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője tisztázta, hogy mindössze átmeneti kitelepítésről szólnak a tervek, az újjáépítés időszakára, tekintve, hogy a terület jelenleg nagyrészt lakhatatlan. Amerikai katonák bevetéséről pedig nincs szó, ahogy arról sem, hogy amerikai adófizetők pénzén építsék újjá a háború sújtotta övezetet. Tim Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az ideiglenes kitelepítésen kívül nincs más reális lehetőség arra, hogy a romokat eltakarítsák, és rehabilitálják a sűrűn lakott Gázai övezetet.
De, ami a lényeg, hogy Trump kijelentését kategorikusan senki sem cáfolta. Az elnök azóta szintén többször ráerősített mondataira, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az „első jó ötletnek” nevezett, amit Gáza háború utáni rendezésével kapcsolatban hallott.
Így világos, hogy nem csupán egy „Trump-féle” elszólással van dolgunk, az elnök kijelentéseit pedig hamarosan konkrét tervek és diplomáciai erőfeszítések követik.
Ahhoz azonban, hogy Trump terve legalább papíron életképes legyen, a következő négy kérdést biztosan nem hagyhatja megválaszolatlanul.
Ki fogadja be a palesztinokat?
Bár Trump állítja, hogy Jordánia és Egyiptom kész saját területére befogadni a Gázából kitelepített lakosságot, Kairó és Ammán kategorikusan elutasítja a felvetést. Nem csoda, hiszen ők is tartanak a Hamász által jelentett terrorfenyegetés importálásától, nem beszélve a jelentős gazdasági teherről, amelyet a menekültek letelepítése okoz.
Trump a következő napokban találkozik Washingtonban II. Abdullah jordán királlyal, valamint Abd el-Fattáh esz-Szíszivel is tárgyalásokat folytat a háttérben. Az amerikai elnök szerint rá tudja bírni a két vezetőt a gázai lakosság befogadására, mert Washington „nagyon sokat tett a két országért”. Ennek fényében Trump valószínűleg kihasználja majd, hogy mind Jordánia, mind pedig Egyiptom kb. 1,5 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt kap évente az Egyesült Államoktól.
Trump nyomásgyakorlásának pedig már látható eredménye is van, ugyanis II. Abdullah jordán király washingtoni útján már beleegyezett 2000 palesztin gyermek befogadásába.
Hogyan valósítják meg a kitelepítést?
Bár történelmileg a háborúk gyakran járnak együtt kitelepítéssel vagy lakosságcserével, ezek legtöbbször inkább erőszak, de minimum kényszer útján történtek, súlyos emberi és anyagi áldozatok árán, így sokkal inkább igaz rájuk az etnikai tisztogatás kifejezés. Nem véletlenül tiltja mára a nemzetközi jog.
Létezik a nemzetközi jogban önkéntességen alapuló lakosságcsere, ehhez azonban a felek megegyezésén, a kitelepítettek beleegyezésén és kártérítésén, az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia. Igen kevés jó történelmi példa van rá. Jogi kiskaput kínálhat még a IV. genfi egyezmény 49. cikkének (2) bekezdése, amely rendelkezik a háború alatt megszállt terület teljes vagy részleges kiürítéséről. Ez azonban csak legvégső esetben, a lakosság védelme és katonai okok esetében, átmenetileg történhet, azzal a vállalással együtt, hogy az evakuált személyeket a háború megszűnése után azonnal hazaszállítják.
Hogy ebben az esetben mi a koncepciója az új amerikai adminisztrációnak, az kérdéses. Trump csapata önkéntes és átmeneti kitelepítésről beszél, míg az elnök legújabb nyilatkozataiban Gáza megvásárlásáról és a lakosság olyan életszínvonalon történő letelepítéséről, hogy ne akarjanak visszatérni az övezetbe.
2023 szeptemberében (tehát még a háború előtt) a Palesztin Politikai és Felmérési Kutatóközpont (PCPSR) által végzett kutatás szerint a Gázai övezetben élők mintegy 31 százaléka fontolgatta a kivándorlást. Bár ez az arány azóta magasabb lehet, tekintve, hogy a háború során sokan nincstelenné váltak, nehezen elképzelhető, hogy a Gázát továbbra is többé-kevésbé ellenőrzése alatt tartó Hamász bárkit is kiengedne önként az övezetből, hiszen ezáltal zsarolási potenciáljából, utánpótlásából is veszítene.
Ki garantálja a biztonságot?
Még ha feltételezzük is, hogy Trumpnak sikerül a célországokkal megegyeznie, és nagy számban jelentkeznek gázai civilek, hogy a jobb életkörülmények reményében elhagyják az övezetet, mi lesz a gyakorlati megvalósítása a kitelepítésnek? Ki garantálja például, hogy a Hamász ne lőjön rá mindazokra, akik inkább hátrahagynák Gázát?
Azt már tudjuk, hogy amerikai katonák biztosan nem. Az pedig már csak PR szempontból is nagyon rosszul festene, ha izraeli katonák szállítanák el buszokkal a gázai civileket.
Nemzetközi békefenntartókról a háború utáni újjáépítés során korábban is volt már szó, főleg az Izraellel szomszédos Jordánia és Egyiptom, illetve az Öböl menti országok részéről. Kérdés, hogy melyik állam akarná a régióban, hogy ráégjen a palesztinok kitelepítésében való közreműködés bélyege?
Ki fizeti az újjáépítést?
Az ENSZ Műholdközpontjának (UNOSAT) képei szerint a háború 15 hónapja során a gázai építmények 69 százaléka megrongálódott, az övezet úthálózatának pedig 68 százaléka sérült. Az ENSZ szerint csak a kb. 42 millió tonna törmelék eltakarítása évekig tarthat és 1,2 milliárd dollárba kerülhet. Az övezet teljes újjáépítése pedig akár 80 milliárd dollárra is rúghat. Steve Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja nemrég Gázából hazatérve elmondta, hogy
az övezetből „szinte semmi sem maradt”, és a háború sújtotta enklávé újjáépítéséhez 10-15 évre van szükség.
Amerikai pénzügyi támogatás híján, nemzetközi állami és szervezeti segítség nélkül ez aligha kivitelezhető.
Egyes tervek szerint Gáza újjáépítése Egyiptom, Jordánia és az Ábrahám-egyezmények országainak (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán, Marokkó és várhatóan Szaúd-Arábia) közös „békeprojektjeként” is megvalósulhatna. Bár ez leírva jelenleg igen utópisztikusnak hat.
Konklúzió
Donald Trump meghökkentő javaslata minden eddigi nemzetközi konszenzust borított Gáza újjáépítését illetően. Bár Trump „out-of-the-box” megközelítése korábban több nem várt sikert hozott a Közel-Keleten (lásd: Ábrahám-egyezmények), az elnöknek legalább négy súlyos kérdésre kell választ találnia, ha azt szeretné, hogy javaslata – hasonlóan a 2020-as béketervéhez – ne az asztalfiókban végezze. A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek: Izrael már kvázi megvalósíthatósági tanulmányt készít Trump ötletéről, az amerikai elnök pedig minden üzleti érzékét beveti, hogy a térség államait meggyőzze terve támogatásáról.
A szerző biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Légi felvételen lerombolt épületek Gázában, 2025. február 10-én. Fotó: Mohammed Fayq / Anadolu / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Matolcsy, a lottómilliárdos – a teljesítmény nélküli vagyon átka
Extrém luxusélet: Porschéval, új feleséggel, magánrepülővel.
március 28., 08:00
- Vélemény
Latorcai Csaba: Ki és mi lesz a következő a füstgyertya után?
Gondolatok a véleménynyilvánításról és az erőszakról.
március 20., 05:39
- Vélemény
Hont András: Káosz közeleg az új világban, ahol Trumpék a punkok
Az a dúvadság, ahogy a populista provokáció rárúgja az ajtót a fennálló Rendre, neuraszténiás rohamokat vált ki a technokrata középszerből.
március 24., 07:02
- Címlapon
Sir Schiff András: Donald Trump és csapata tönkre fogja tenni a világot
Exkluzív interjú a világhírű zongoraművésszel.
51 perce
- Mindeközben
Soma Mamagésa 60 évesen már csak a családjának és a művészetnek szentelné az életét
2 órája
- Címlapon
Orbán Viktor: Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a jövőben ezt így akarjuk-e folytatni
Több lehetséges verzió is van.
2 órája
- Vélemény
Nyomjunk satuféket a cinizmus és a politikai pofátlanság lejtőjén
Gyúrhatjuk egymást, de nem gyilkolhatjuk meg. Ez a felfogás az igazi szuverenitás alapja.
március 24., 14:28
- Vélemény
Schiffer András: A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani
Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket.
március 25., 10:34
- Vélemény
Konok Péter: Trump úr klímapolitikájának margójára
A világvége kiváló árucikk, eladható, és saját keresletét is gerjeszteni tudja, így minél több világvégét adunk el, annál nagyobb lesz rá a kereslet.
március 19., 12:00
- Vélemény
Barkóczi Balázs: A történelem vége soha nem érhet véget
Ha egy demokratikus rendszer elég erős, és képes az önkorrekcióra, akkor teret kell engednie a „nép hangjának”.
2 órája
- Címlapon
Von der Leyen üzent Trumpnak: Ha egyvalakit megtámadnak közülünk, az mindannyiunk elleni támadás
Az EU ellenintézkedéseket tervez.
1 órája
- Mindeközben
Debreczeni Zita férje szívhez szóló vallomás tett az évfordulójuk alkalmából
tegnap, 17:42
- Címlapon
Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval szemben
Eljött a „felszabadulás napja”.
8 órája
- Címlapon
Rejtélyes döntés Washingtonból: feloldották a szankciókat a Putyin-közeli milliárdos felesége ellen
2 órája
- Címlapon
Megérkezett Budapestre az izraeli kormányfő
Szalay-Bobrovniczky Kristóf fogadta a reptéren.
2 órája
- Címlapon
Orbán Viktor is segített, megmenekült Dodik az Interpol elfogatóparancsától
A bosnyák politikus Moszkvát is megjárta.
47 perce
- Vélemény
Nincs békés elvonulás, ezért kapcsolt a miniszterelnök uszító pániküzemmódba
Most még távoltartható a külvilág, a magyar valóság, de ez nagyon gyorsan megszűnik majd.
március 21., 15:11
- Vélemény
Mráz Ágoston Sámuel: Jogállam-e még Németország?
Ha mindez nálunk történne, hogyan vélekednének a magyar jogállamiságról?
március 18., 05:58
- Vélemény
Fellép-e a kormány a parvenü rongyrázással szemben?
Patások, messiások, Matolcsy – Fodor Gábor írása.
március 31., 10:13
- Vélemény
Ujhelyi István: Mikor kiáltjuk hangosan végre: not in my name; az én nevemben ne?!
A Fidesz 2009-es EP választási programjában olvasható téziseit ma már hazaárulásnak és háborúpártiságnak nevezik.
március 7., 06:14
- Vélemény
Szevasztok, oroszok! Visszajöttök?
Az új NOB-elnök ellenzi a háborúban álló országok eltiltását az olimpiától. Egységes olimpia újra?
március 31., 06:58
- Vélemény
Tévedések végjátéka – a Pride jóemberkedés, vagy a jogegyenlőség kiterjesztése?
Barkóczi Balázs válasza Schiffer Andrásnak.
március 6., 09:27
- Vélemény
A doppingellenes küzdelem ma már a bohócok sportja
A súlyos elvi kifogások mellett a doppingüldözés gyakorlata is több mint visszatetsző.
március 14., 08:02
- Vélemény
Mire készül az Orbán-kormány? Miben sántikál a Fidesz?
A törvénymódosítási csomag tanulmányozására már nem jutott idő.
március 15., 18:08
- Címlapon
Így fog kinézni a NATO, ha Amerika rájuk csapja az ajtót
Három dologra van szüksége Európának a túléléséhez.
2 órája
- Vélemény
Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?
A Trump-féle külpolitikai felfogásban, úgy tűnik, Amerika saját, külön autósztrádáján halad egy meg nem nevezett irányba.
március 13., 07:59
- Címlapon
A SPAR-vezér szerint a kereskedelmi lánc csak május végéig bírja az árrésstopot
Heiszler Gabriella szerint Győrből már Szlovákiába járnak vásárolni az emberek.
2 órája
- Vélemény
Mi kell ahhoz, hogy ne egye meg az országot a herbál és a bűnözés?
Ceglédi Zoltán írása.
március 10., 07:25
- Mindeközben
Pély Barna is jelen volt gyermeke születésénél, de a sokktól elfelejtette, mit mondott először lánya láttán
tegnap, 14:35
- Vélemény
Mintapolgár nem kábítózik
Mostantól a rendet a törvényi elrettentés és a bulvárba csomagolt szadizmus garantálja.
március 17., 07:00
- Vélemény
Képes-e közös ejtőernyős ugrásra Macron, Merz és Starmer?
Utoljára a Szovjetunió európai visszavonulása idézett elő olyan változást az európai térségben, mint a mostani.
március 10., 13:34
- Vélemény
Nagy Feró belépett a kocsmába, és ott olyat talált, amire nem számított
Kikérték a véleményét, de nem sokra mentek vele. Szarka Károly írása.
március 7., 10:33
- Vélemény
A Trump–Putyin-szövetségnek a „gyenge Európa” terv is része
A Baltikum és Lengyelország fenyegetése orosz „történelmi misszió”.
március 13., 14:57