Hová tűntek a magyar keresztények?

BFALU20230205038
2023.10.06. 11:35

A múlt héten jelentek meg a tavalyi népszámlálás részletes adatai, közöttük a vallási hovatartozásra vonatkozó eredmények is. Utóbbiak sok fejtörést okoznak, hiszen minden korábbinál többen, a megkérdezettek 40 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy „Mi a vallása, felekezete?”. Már 11 évvel ezelőtt is magas volt a válaszhiány, de az akkori 27 százalék mostanra a másfélszeresére nőtt. Mindez annak ellenére történt, hogy a nagyobb és a kisebb egyházak, vallások is aktívan kampányoltak a vallási hovatartozás felvállalása mellett. Nem egyedi eset a miénk, hiszen például a 2011-es csehországi népszámláláson közel 45 százalék nem válaszolt erre a kérdésre (igaz, 10 évvel később már „csak” 30 százalék volt a válaszmegtagadás), és ha alacsonyabb szinten is, de Lengyelországban is több mint megduplázódott a nem válaszolók aránya 2011 óta. 

Amikor az eredményeket próbáljuk értelmezni, akkor tehát szükségszerűen nem az az első kérdés, hogy miként változott az előző népszámlálásokhoz képest az egyes vallások híveinek száma, vagy a semmilyen valláshoz nem tartozóké, hanem hogy kik azok, akik nem válaszoltak, és mit válaszoltak volna, ha mégis ezt tették volna. Mielőtt ezekre a kérdésekre keresnénk a választ, előre kell bocsátani: a nem válaszolás a társadalomkutatás egyik nagy és növekvő rákfenéje. Az úgynevezett szenzitív kérdések esetében ez különösen is igaz. A politikai közvéleménykutatók előrejelzéseiben az egyik legnagyobb bizonytalanságot általában az okozza, hogy vajon helyesen becsülték-e meg azok pártpreferenciáit, akik ezt nem akarták elárulni. A népszámlálás javarészt kivételt jelent ez alól, hiszen a válaszadás a legtöbb kérdés esetében kötelező. Ugyanakkor maga a KSH sem állítja, hogy minden adata a kitöltött kérdőívekből származna, hiszen 2022 novemberében 9,2 millió kitöltött kérdőívről beszéltek, ami a becsült népesség mintegy 96 százaléka, illetve arról, hogy a „még hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a KSH. Mivel ez a pótlás a vallási hovatartozás esetében nem lehetséges, joggal gondolhatjuk, hogy a 40 százalék hiányzó válasz kb. egytizede abból fakad, hogy nem érte el az illető személyeket a KSH. 

A többi hiányzó esetében a fő kérdés az, hogy a vallással kapcsolatos nézetek, vagy inkább más okok állnak a nem válaszolás mögött. Ezzel kapcsolatban csak találgathatunk, de annyi támpontunk mindenesetre van, hogy a másik két nem kötelező témakör, a nemzetiségi hovatartozásra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdések esetében jóval kisebb arányú volt a válaszhiány (14 százalék, illetve 25 százalék). Sajnos nem tudni, mekkora az átfedés a különböző témák nem válaszolói között. Mindenesetre akik egyetlen opcionális kérdésre sem adtak választ, azoknál valószínűleg inkább magával a népszámlálással, az állami adatgyűjtéssel kapcsolatos általános bizalmatlanság, vagy épp egyszerű időhiány lehetett az ok, mint kifejezetten a vallással kapcsolatos álláspontok. Az elmondottak figyelembevételével azt gondolom, valahol 25 és 35 százalék közé tehető azok aránya, akik kimondottan a vallással kapcsolatos indokkal nem válaszoltak. Ez sem kevés.

A nem válaszolók motivációiról csak feltevéseink lehetnek. Az első értelmezésekben sokan azt emelték ki, hogy a teljes népességen belül 50 százalék alá csökkent a vallásukat megvallók aránya. Ez igaz, de vajon automatikusan jelenti-e azt is, hogy a magyar társadalom több mint fele nem rendelkezik semmilyen vallási kötődéssel? Összevonhatjuk-e egyszerűen a valláshoz, felekezethez nem tartozókat és a nem válaszolókat? Ha így tennénk, akkor elvitatnánk annak lehetőségét, hogy valaki egyszerűen úgy gondolta, nem tartozik az államra a (létező) vallási hovatartozása. 

Egy erősen átpolitizált társadalmi klímában, ahol a kormányoldal és a történelmi egyházak között szoros szövetség körvonalazódik, talán nem is oly kevesen fejezhették ki tiltakozásukat ez ellen olyan módon, hogy felekezeti önazonosságuk ellenére sem tettek X-et egyházuk mellé.

A nem válaszolás korcsoportonkénti vizsgálata azonban egy másik okot valószínűsít inkább. A fiatalabb korcsoportokban mind a vallástalanság, mind a nem válaszolás sokkal gyakoribb, mint az idősebbek körében. A legfiatalabb felnőttek (20–29 évesek) közt 20 százalék nem vallotta magát vallásosnak és 47 százalék nem válaszolt, azaz háromból ketten nem rendelkeznek ismert vallási hovatartozással. Ezzel szemben a 8089 évesek több mint kétharmada kinyilvánította vallási kötődését, míg mindössze 5 százalék nem tartozik felekezethez, 26 százalék pedig nem válaszolt. És bár ennek a két kategóriának a korcsoportok közötti együttjárása nem feltétlenül jelent ok-okozati viszonyt is, mégis feltételezhetjük, hogy hasonló mozgatórugói vannak a két válasz gyakori megjelölésének a fiatalok között: a vallástól, egyházaktól való távolságtartás. Ez megmutatkozhat a határozott vallástalanságban, vagy az inkább vallási indifferenciát kifejező válaszhiányban is.

A valláshoz nem, vagy kevéssé kötődők túlsúlyát valószínűsíti a nem válaszolók körében az a tény is, hogy más felmérés szerint is emelkedett az elmúlt évtizedekben a felekezethez nem tartozók aránya a magyar társadalmon belül. Az Európai Értékrend-vizsgálat adatai szerint például 2008 és 2018 között 9 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik semelyik valláshoz nem sorolják magukat. Ez nem sokkal marad el a válaszmegtagadók emelkedésének mértékétől.

A népszámlálás eredményeire adott katolikus reakció így fogalmaz: „A nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt.” A vallási hovatartozás korosztályról korosztályra történő visszaszorulása valóban értelmezhető egy általános szekularizációs tendenciának a részeként, amely főként, de nem kizárólag a fejlett társadalmakat érinti. 

A fiatalok egyre kisebb arányban kapnak vallásos nevelést, vagy azért, mert a szülők nem tudják, nem akarják átadni hitüket, vagy mert eleve nincs is mit átadni.

Úgy tűnik, rövid távon olyan intézkedések sem változtatnak érdemben ezen, mint a kötelezően választható iskolai hit- és erkölcstanórák bevezetése, vagy az egyházi iskolák számának jelentős növekedése. Miközben a szekularizációs trend a hagyományos, nagy tagsággal rendelkező egyházakat érinti leginkább, nem mutatkozik jele annak, hogy helyüket új vallási közösségek, mozgalmak vennék át. A történelmi keresztény és izraelita felekezeteken kívüli összes egyéb egyház tagsága ugyanúgy valamivel kevesebb mint 2 százalékát teszi ki a teljes magyar társadalomnak, mint 11 évvel korábban.

A KSH szerint a 2022-es volt az utolsó hagyományos népszámlálás, a későbbiekben már csak adminisztratív forrásokból fogja kinyerni a megfelelő adatokat a Statisztikai Hivatal. A vallási kérdés esetében ez nem megoldható, így meg fog szakadni az idősor. A nem válaszolók magas aránya ugyanakkor azt mutatja, hogy a társadalom egy jelentős része határozottan támogatja ezt.

A szerző vallásszociológus, egyetemi docens. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját .

(Borítókép: Szent Gellért püspök hittérítő, az első magyarországi vértanú szobra a Gellért-hegy oldalában 2023. február 5-én. Fotó: Faludi Imre / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Mintapolgár nem kábítózik

Mintapolgár nem kábítózik

Mostantól a rendet a törvényi elrettentés és a bulvárba csomagolt szadizmus garantálja.

március 17., 07:00

  • Vélemény
Hont András: Káosz közeleg az új világban, ahol Trumpék a punkok

Hont András: Káosz közeleg az új világban, ahol Trumpék a punkok

Az a dúvadság, ahogy a populista provokáció rárúgja az ajtót a fennálló Rendre, neuraszténiás rohamokat vált ki a technokrata középszerből.

március 24., 07:02

  • Vélemény
Latorcai Csaba: Ki és mi lesz a következő a füstgyertya után?

Latorcai Csaba: Ki és mi lesz a következő a füstgyertya után?

Gondolatok a véleménynyilvánításról és az erőszakról.

március 20., 05:39

  • Címlapon
Musk és Zuckerberg csak a felszín, a techoligarchák szürke eminenciása háttérből mozgatja a szálakat

Musk és Zuckerberg csak a felszín, a techoligarchák szürke eminenciása háttérből mozgatja a szálakat

Disztópikus jövőről, technofeudalizmusról és transzhumanizmusról beszélgettünk Pogátsa Zoltán közgazdásszal.

26 perce

  • Címlapon
Donald Trump felszólította az európai cégeket, hogy tiltsák be a sokféleségre vonatkozó programjaikat

Donald Trump felszólította az európai cégeket, hogy tiltsák be a sokféleségre vonatkozó programjaikat

A francia pénzügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a kérést.

1 órája

  • Vélemény
Fellép-e a kormány a parvenü rongyrázással szemben?

Fellép-e a kormány a parvenü rongyrázással szemben?

Patások, messiások, Matolcsy – Fodor Gábor írása.

23 perce

  • Vélemény
Sose volt még ennyire O1g

Sose volt még ennyire O1g

A hazai közéletnek ez a szelete amúgy folyamatos Men In Black-villantás.

március 18., 13:02

  • Vélemény
Mráz Ágoston Sámuel: Jogállam-e még Németország?

Mráz Ágoston Sámuel: Jogállam-e még Németország?

Ha mindez nálunk történne, hogyan vélekednének a magyar jogállamiságról?

március 18., 05:58

  • Vélemény
Konok Péter: Trump úr klímapolitikájának margójára

Konok Péter: Trump úr klímapolitikájának margójára

A világvége kiváló árucikk, eladható, és saját keresletét is gerjeszteni tudja, így minél több világvégét adunk el, annál nagyobb lesz rá a kereslet.

március 19., 12:00

  • Vélemény
Nincs békés elvonulás, ezért kapcsolt a miniszterelnök uszító pániküzemmódba

Nincs békés elvonulás, ezért kapcsolt a miniszterelnök uszító pániküzemmódba

Most még távoltartható a külvilág, a magyar valóság, de ez nagyon gyorsan megszűnik majd.

március 21., 15:11

  • Vélemény
A doppingellenes küzdelem ma már a bohócok sportja

A doppingellenes küzdelem ma már a bohócok sportja

A súlyos elvi kifogások mellett a doppingüldözés gyakorlata is több mint visszatetsző.

március 14., 08:02

  • Vélemény
Matolcsy, a lottómilliárdos – a teljesítmény nélküli vagyon átka

Matolcsy, a lottómilliárdos – a teljesítmény nélküli vagyon átka

Extrém luxusélet: Porschéval, új feleséggel, magánrepülővel.

március 28., 08:00

  • Vélemény
Schiffer András: Büszkeség és jobbítélet

Schiffer András: Büszkeség és jobbítélet

Orbán nem putyinista, hanem egy fordított woke, aki keresztény-nemzeti „safe space”-ek alapításával igyekszik alátámasztani jóemberségét.

március 3., 07:28

  • Vélemény
Mire készül az Orbán-kormány? Miben sántikál a Fidesz?

Mire készül az Orbán-kormány? Miben sántikál a Fidesz?

A törvénymódosítási csomag tanulmányozására már nem jutott idő.

március 15., 18:08

  • Címlapon
Financial Times: Az EU-nak nincs oka megadnia magát Orbán Viktornak, meg kell vonni a forrásokat

Financial Times: Az EU-nak nincs oka megadnia magát Orbán Viktornak, meg kell vonni a forrásokat

Darwini pillanattal néz szembe − állítja a lapban megjelent véleménycikk.

19 perce

  • Vélemény
Hogyan állhat fel a Trump–Putyin-alkuval földre vitt Európa?

Hogyan állhat fel a Trump–Putyin-alkuval földre vitt Európa?

Ha a globalizációként promózott amerikanizáció alternatívája a kicsinyes nacionalizmus lesz, újraélhetjük a második világháború borzalmait.

március 1., 14:12

  • Vélemény
Fodor Gábor: Az erőpolitika kora

Fodor Gábor: Az erőpolitika kora

Tévedés és kettős mérce ünnepelni a Trump–Vance-párost, amikor nagyhatalomként leckéztetik Zelenszkijt.

március 3., 14:55

  • Címlapon
Jelentősen emelkedhet a vízdíja annak, aki ezt elmulasztja megtenni a mérőórával kapcsolatban

Jelentősen emelkedhet a vízdíja annak, aki ezt elmulasztja megtenni a mérőórával kapcsolatban

A fontos dátumot az eszközök számlapján lehet megtalálni.

5 órája

  • Vélemény
A Trump–Putyin-szövetségnek a „gyenge Európa” terv is része

A Trump–Putyin-szövetségnek a „gyenge Európa” terv is része

A Baltikum és Lengyelország fenyegetése orosz „történelmi misszió”.

március 13., 14:57

  • Vélemény
Háború a deep state ellen: valódi összeesküvés vagy téveszme Trump mélyállam-teóriája?

Háború a deep state ellen: valódi összeesküvés vagy téveszme Trump mélyállam-teóriája?

A demokratikus ellensúlyokat szándékosan egy titkos, sötét összeesküvésként láttatják.

március 28., 16:01

  • Vélemény
Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?

Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?

A Trump-féle külpolitikai felfogásban, úgy tűnik, Amerika saját, külön autósztrádáján halad egy meg nem nevezett irányba.

március 13., 07:59

  • Vélemény
Mi kell ahhoz, hogy ne egye meg az országot a herbál és a bűnözés?

Mi kell ahhoz, hogy ne egye meg az országot a herbál és a bűnözés?

Ceglédi Zoltán írása.

március 10., 07:25

  • Vélemény
Nagy Feró belépett a kocsmába, és ott olyat talált, amire nem számított

Nagy Feró belépett a kocsmába, és ott olyat talált, amire nem számított

Kikérték a véleményét, de nem sokra mentek vele. Szarka Károly írása.

március 7., 10:33

  • Vélemény
Ujhelyi István: Mikor kiáltjuk hangosan végre: not in my name; az én nevemben ne?!

Ujhelyi István: Mikor kiáltjuk hangosan végre: not in my name; az én nevemben ne?!

A Fidesz 2009-es EP választási programjában olvasható téziseit ma már hazaárulásnak és háborúpártiságnak nevezik.

március 7., 06:14

  • Vélemény
Ukrajna ma néma csend, szenvedés és félelem

Ukrajna ma néma csend, szenvedés és félelem

Mindenki tudja, hogy az európai csatlakozás csak mese habbal – Kiss Noémi írása.

március 11., 07:00

  • Vélemény
Képes-e közös ejtőernyős ugrásra Macron, Merz és Starmer?

Képes-e közös ejtőernyős ugrásra Macron, Merz és Starmer?

Utoljára a Szovjetunió európai visszavonulása idézett elő olyan változást az európai térségben, mint a mostani.

március 10., 13:34

  • Címlapon
Vlagyimir Putyin újabb háborúra készülhet: Európára is lecsaphat a Szovjetunió 2.0

Vlagyimir Putyin újabb háborúra készülhet: Európára is lecsaphat a Szovjetunió 2.0

Megvan az első három ország, amely Ukrajnát követheti a sorban.

tegnap, 21:07

  • Címlapon
Matolcsy György az Indexnek: Az ÁSZ jelentései nem felelnek meg a tényeknek

Matolcsy György az Indexnek: Az ÁSZ jelentései nem felelnek meg a tényeknek

A volt jegybankelnök szerint az alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.

3 órája

  • Vélemény
Ki vezette Európát? Trump, a beteg állat Putyin, vagy a magyar miniszterelnök?

Ki vezette Európát? Trump, a beteg állat Putyin, vagy a magyar miniszterelnök?

A progresszív hadállások megszólalásaiból a tehetetlen düh árad, mert az a helyzet, ami.

március 4., 09:28