Kilenc év, kilenc alaptörvény-módosítás

Alkotmányjogászok egybehangzó véleménye szerint egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható alkotmányjogi korlátait.

Elvileg erre az Alaptörvény is alkalmas lenne, ha – jegyzik meg a kritikusok – nem módosítanák folyton-folyvást. És rendszerint akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az alaptörvényt igazítják a kormány politikájához.

A miniszterelnök nem így látja a kérdést. Orbán Viktor a hetedik módosítás kapcsán kifejtette:

Ezeket a döntéseket az emberek akarták, és 80 százalékos többséggel a parlament is megszavazta. Így ki meri venni a bátorságot, hogy egy ország törvényhozásának ilyen arányú döntését kritizálja vagy helytelennek minősítse.

Első módosítás (2012. június 18.)

Az első módosítás kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is, beemelte az átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe, továbbá hatályon kívül helyezte az átmeneti rendelkezések 30. cikkét, lehetővé téve ezzel, hogy az MNB és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéért felelős szerv összevonásával egy új szervezetet állítsanak fel.

Második módosítás (2012. november 9.)

A második módosítás a választói regisztráció intézményét emelte volna be Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB-határozatával megsemmisítette, mondván,

az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.

Harmadik módosítás (2012. december 21.)

A harmadik módosítás megállapította:

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

A módosítás emellett sarkalatossá tette a földtörvényt, azaz a 2013. évi CXXII. törvényt, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól.

Negyedik módosítás (2013. március 25.)

A negyedik módosítás nem kevesebb mint 22 cikkben változtatott az Alaptörvényen. Talán ez a törvénycsomag váltotta ki a legnagyobb nemzetközi visszhangot.

Az Európai Bizottság három pontot is kifogásolt:

• A kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vethet ki az állampolgárokra.
• Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyeket irányíthat át egyik bíróságról egy másikra.
• A közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket.

Egy másik vitatott cikk pedig az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket emelte be a szövegbe.

Szabó Máté ombudsman a módosítás közjogi érvényességét és alkotmányosságát vitatva az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban hatáskör hiányára hivatkozva a 12/2013. (V. 24.) AB-határozatában elutasította az indítványt. A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Ötödik módosítás (2013. szeptember 26.)

Az ötödik módosítás orvosolta az Európai Bizottság kifogásait. Eszerint kampányhirdetéseket a továbbiakban nemcsak a közmédia sugározhat, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházakkal” az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik. A módosítás a Magyar Nemzeti Bankot bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. Emellett alaptörvényi szintre került az Országos Bírói Tanács mint az Országos Bírósági Hivatal felügyeleti szerve.

Hatodik módosítás (2016. június 14.)

A hatodik módosítás kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

Hetedik módosítás (2018. június 18.)

A hetedik módosítás kiegészítette a Nemzeti hitvallást a következő mondattal:

Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.

Az újabb módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és azt is rögzítették, Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. A módosítás szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

Bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok, illetve útmutatást is kaptak a bírák a jogértelmezéshez, miszerint

a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.

Nyolcadik módosítás (2019. december 12.)

Míg a hetedik módosítással a parlament az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, a nyolcadik – nem kis nemzetközi nyomásra – visszaállította a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket a hetedik módosítást megelőző állapotba.

Kilencedik módosítás (benyújtva: 2020. november 10.)

A kilencedik módosítás tizenkét cikkben változtatna az Alaptörvényen. A törvényjavaslat benyújtója, Varga Judit igazságügyi miniszter mindezt az alábbi Facebook-poszttal indokolta:

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélget az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)