Miért éppen január 1-jén születnek a legkevesebben?

Nem kizárt, hogy történelmi negatív rekorddal búcsúzik a 2024-as év: soha nem született annyira kevés gyerek Magyarországon, mint az elmúlt 12 hónapban. Pedig már 2023 is negatív csúcsot döntött 85 200 újszülöttel, ami 3,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2022-ben. Decemberi adatok még nincsenek, ám mivel 2024 november végéig 71 094 gyermek jött világra, legalább 14 ezer babának kellett volna születnie decemberben, hogy a születések elérjék a 2023-as számot. Erre legutóbb 1976-ban volt példa, azóta viszont zuhanórepülésbe kezdett és több mint a felére esett vissza a születések száma. 2023 decemberében már csak 6565 baba született (12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban), ezért a trendeket és a realitást nézve

Hogy miért fogy a magyar, arra sokféle okot felhoznak: rossz, bizonytalan gazdasági helyzet, járvány, háború és úgy általában a kiszámíthatatlanság. Az azonban, hogy miért születnek az év egyes hónapjaiban, napjain sokkal többen, mint másokon, még ennyire sem egyértelmű.

Azt gondolnánk, hogy nagyjából ugyanannyi gyerek látja meg a napvilágot az év minden napján. Ingadozhat persze évről évre, de sok év átlagában nincs nagy eltérés az egyes napok között.

Pedig nem is tévedhetnénk nagyobbat. Újszülöttek körében például a legkevésbé népszerű dátum a január 1-je,

Hiába új kezdet, új élet, és a kitüntetett figyelem, hogy ki lesz az újév első babája, nincs tolongás, vannak olyan napjai az évnek, amikor majdnem 40 százalékkal több baba verekszi magát világra, mint az év első 24 órájában.

A KSH ötvenegy évet (1970–2020) felölelő statisztikája szerint születésre nem vágyott napok még a halottak napja, október 23., március 15., május 1., augusztus 20., november 7., április 4. is. Utóbbi két dátum 1988-ig, illetve 1989-ig a „nagy októberi szocialista forradalom” (az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvétel napja, ami az európai naptár szerint novemberben történt), és Magyarország „felszabadulásának” állami ünnepe volt.

Figyelemre méltó, hogy április 1-je is helyet szerzett a listán. Pedig nagybetűs ünnepnek nehéz lenne nevezni a „Bolondok napját”, aminek amúgy sem az eredete és sem a jelentése nem teljesen tisztázott, mégsem sokak születésnapja.

A népszerűtlen hónapok között egyértelműen a november a sereghajtó, egészen a 40. helyig – egy-egy októberi és decemberi naptól eltekintve – dominálja a legritkább születésnapok listáját. Még a hátrányos helyzetű február (a csak négyévenkénti 29 napjával) is orrhosszal ráver a szürke, borongós őszi hónapra. Mondani sem kell, hogy február 29-én születtek (és születnek) a legkevesebben, de ez a ritka különleges nap, adottságai miatt, nem indulhat a mindennapok születési versenyében. 

A kontraszt kedvéért, ha megnézzük a leggyakoribb szülinapokat, egyetlen hivatalos ünnepnap sincs közöttük. Az is szembetűnő, hogy messze júliusi és szeptemberi dátumok vezetnek.

Ám ha a legnépszerűbb hónapokat figyeljük, felbukkan, méghozzá ezüstérmet szerezve, az augusztus is. Az elmúlt 50 év statisztikája szerint ugyanis

még ha augusztusi születésnap nincs is a legeslegnépszerűbb top 15-ben. Annyira veri a mezőnyt ez a három hónap, hogy az első 50 helyen csak ezek szerepelnek (egyetlen januári és júniusi napot leszámítva). 

Nem csak nálunk születnek kirívóan kevesen január 1-jén, hanem az USA-ban is. Igaz, ott december 25-e áll az élen, csak aztán jön az év első napja. Harmadik pedig december 24., amit július 4-e, a függetlenség napja, a legnagyobb szövetségi ünnep követ. És az amerikai gyerekek is sokkal nagyobb valószínűséggel születnek nyáron és szeptemberben, akárcsak mifelénk.

Furcsa, egyöntetű és zavarba ejtő jelenség, amire elsőre nem is lehet sok mindent mondani. De csak elsőre. 

Tervezett lehet az ok

Ha nem számolunk a koraszülésekkel, akkor a hazai statisztikák szerint (is) a legtöbb gyerek október-november-december hónapokban fogan. Amit nem igazán lehet mással magyarázni, mint hogy a hidegebb idő és a rövidülő nappalok beálltával hajlamosabbak összebújni a párok, kevesebb a kinti program, 

a következő év nyarán és szeptemberében. Még ha ez a „boom" látványosan csökken is évtizedek óta. 

Az ünnepnapoktól való távolmaradás (de még a hétvégéktől is) azonban nem szezonális, inkább az egészségügyi intézmény, az orvos, és a személyzet munkaidejével magyarázható. Sok leendő szülő és egészségügyi szolgáltató dönthet úgy, hogy a tervezett, programozott szülést, az ünnepeket elkerülve, más napokra ütemezi. Ezért is lehet, hogy január 1-jén (és karácsonykor) születnek a legkevesebben.

Mit tudja a Természet, hogy éppen melyik naptól számoljuk az év kezdetét, és ünnepeljük azt, amikor az emberiség összevissza számolt történelme során. 

Arról nem is beszélve, hogy január többi napján rendesen megtelnek a szülőszobák, az év első hónapjában többen születnek, mint júniusban, január az 5. legszaporább hónap az évben. Amihez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy ezek szerint nemcsak a hidegre forduló idő, de a tavaszi kikelet is emeli a libidót, és azt is tudjuk, miért.