Nehezen adja magát az özönvíz-legenda

„Noé hatszáz éves volt, amikor özönvíz lett a földön. Bement tehát Noé fiaival, feleségével és fiainak feleségével a bárkába az özönvíz elől. A tiszta állatok közül, de nem tiszta állatok közül is, a madarak és mindenféle földi csúszómászó közül kettő-kettő bement Noéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Noénak. A hetedik napon özönvíz lett a földön." (Mózes első könyve) 

A legtöbb ősi népnek van valamilyen homályos emlékezete egy régesrégvolt özönvízről. Mind megegyezik abban, hogy a rossz erkölcsű emberek világát azért öntötte el a víz, hogy átmenetileg megtisztulást hozzon, az isteni büntetést pedig csak a jók élték túl.

Érdekes és szemléletes mítosz ez, egy világméretű kataklizma, ami jobbá teszi a világot. De vajon van-e ennek valami valós alapja?

Az utolsó eljegesedés vége óta (18 ezer éve) két nagyobb, és több kisebb lépésben melegedett fel az éghajlat (globálisan 3-8 fokkal) a Földön. Mindegyik gyors olvadással és tengerszint emelkedéssel járt. A felmelegedést azonban a fiatalabb Dryas-esemény alaposan megakasztotta.  

Az 1200 évig tartó különös időszakot egyes elméletek szerint egy másfél kilométeres üstökös felrobbanása okozta a Nagy-tavak környékén. A jégmezők hirtelen megolvadtak, és az Atlanti-óceánba ömlő édes víz leállította a sós vizű Golf-áramlást, 

Mivel a szubtrópusokról (Mexikói-öböl felől) melegebb vizet hozó Golf-áramlás egyik hajtóereje a sósabb víz lesüllyedése Izland mellett, a drámai gyorsasággal felhígult vízzel leállt az áramlás. Drasztikus lehűlés következett. 

bár több kutató állítja, kihalásukban jelentékeny szerepe lehetett a vadászó embernek is.

Aztán megint gyors melegedésbe kezdett az éghajlat, mígnem ie. 6000 körül újra történt valami: 200 évre ismét legyengült a Golf-áramlás, igaz messze nem annyira mint korábban. Az esemény fél év alatt lezajlott és több fokos gyors lehűlés eredményezett az északi féltekén. 

Most nem Titanic, hanem özönvíz

Majd megint gyors melegedés és hirtelen olvadás. A tengerszint megint emelkedett, sok helyen özönvízszerű áradást okozva. Ez az esemény annyira megindította a Columbia Egyetem tudósait, és Robert Ballard archeológus óceánkutatót, a Titanic roncsának megtalálóját, hogy özönvíz-teóriával álltak elő:

Azonnal expedíciókat indítottak a Fekete-tengerre, és húsz kilométerre a parttól épületek maradványaira bukkantak a mélyben, ami tovább erősítette elgondolásukat, miszerint a Fekete-tengert ie. 5500 körül egy szökőár hozhatta létre. 

Gyanús, fölöttébb gyanús

Erősíti az elképzelést,, hogy a Fekete-tenger eléggé különös víztömeg: felső 150-200 méteres, mérsékelten sós rétegben található csak élet. Az alatta lévő, erősen sós mélytengeri vizek ellenben élettelenek. Legfeljebb anaerob baktériumok létezhetnek ott, ezért kiválóan megőrzi az ősi nyomokat. A két réteg között gyakorlatilag nincs függőleges vízcsere.

A bárka valahol fennakadt

A kataklizmát sokan a Gilgames eposzban és a Bibliában leírt özönvízzel azonosítják. Naponta 2-3 kilométert haladva, a Niagara-vízesés vízhozamának kétszázszorosával, két év alatt megtöltötte a majdnem Törökországnyi méretű medencét, elöntve falvak sokaságát. Az emberek messzi helyekre menekültek, és magukkal vitték az özönvíz történetét. Noé bárkáját azóta is keresik a Kaukázusban, a bibliai Ararát hegye körül, és jópárszor már meg is találták. 

(Borítókép: Noé bárkája az Ararát hegyen De Myle Simon festményén 1570 körül. Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary)