Dínóevő békát találtak

A béka sok szempontból egyedülálló: azon kívül, hogy agresszív és falánk, óriási volt, négy és fél kiló és negyven centi hosszú. Csontjait Madagaszkáron találták meg a kutatók, akik szerint nagyon közeli rokona azoknak a ma élő, normál méretű békáknak, amelyek ma a világ másik felén, Dél-Amerikában élnek.

Nagyon falánk, nagyon nagy

David Krause, a New York's Stony Brook egyetem paleontológusa fedezte fel a lényt, az eredményekről a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számolt be. "Amennyiben ennek a békának ugyanazok voltak a tulajdonságai, mint ma élő dél-amerikai rokonainak, nagyon falánk lehetett. Olykor kisebb dinoszauruszokat is megevett" - fogalmazott az AP-nek.

Krause 1993-ban talált először abnormálisan nagy méretű békacsontokat Madagaszkárban. Arra jutott, hogy a faj a késő krétakori szakaszban, körülbelül hetvenmillió évvel ezelőtt élt egy olyan területen, ahol a kutató dinoszauruszokat és krokodil-fosszíliákat is talált. Csak mostanra lett annyi lelet, hogy a paleontológus felépítse a béka teljes vázat és kitalálja, hogy nézett ki, milyen méretekkel rendelkezett.

Pac man szájú

A ma élő legnagyobb békafaj a nyugat-afrikai góliátbéka, ami körülbelül háromkilós. Azonban University College London kutatóival konzultálva Krause arra a következtetésre jutott, hogy a most megtalált béka nem áll rokonságban más afrikai békafajokkal. Sokkal inkább a dél-amerikai szarvasbékákra hasonlít, amelyeket óriási szájuk miatt pacman-békának is becéznek.

A békának óriási állkapcsa és éles fogakkal rémisztő szája volt. A rokonsági felfedezés fejtörést okoz a kutatóknak, ugyanis a ma hivatalos elméletek szerint abban az időben Madagaszkár már rég eltávolodott az afrikai kontinenstől. A felfedezés eszerint azt bizonyíthatja, hogy léteztek természetes hidak a sziget és a szárazföld között. A béka viszont nem él meg sós vízben, így biztos, hogy nem úszva kelt át a fél világon. A kutató szerint az akkoriban sokkal melegebb Antarktisz felé sétálhatott.