Durva valóság: 15 percenként meghal valaki rákban

Peták István kutatóorvos idén ünnepelhet, már 30 éve kutatja, hogyan lehet a daganatsejteket célzottan elpusztítani. Több hazai és külföldi egyetemen kutatott, majd társalapítója és vezető kutatója lett az Oncompass Medicine diagnosztikai és kutatólaboratóriumnak. Ez 2021-ben Unikornis díjban részesült, amelyet az Európai Bizottság innovációért és kutatásért felelős európai biztosa adott át „a legígéretesebb európai technológiai vállalkozásnak, melynek jövőbeli értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt”.

Az orvos kollégáival 2022-ben alapította meg a Genomate Health orvosi döntéstámogató szoftverfejlesztő vállalkozást, ami úttörője a személyre szabott terápiatervezésnek. Ezt 2023-ban felvették az USA első számú kórháza, a Mayo Klinika gyorsítóprogramjába, amelybe a mesterséges intelligencia legreménykeltőbb orvosi felhasználását fejlesztő vállalkozásokat választják ki. Peták Istvánnal való beszélgetésünk alatt többek között arról ejtettünk szót:

• mióta van velünk a rák;
• miért nem gyógyítható még mindig;
• mik az új tendenciák a kezelésében;
• megelőzhetjük-e a betegséget;
• mi a jövő útja a rákkutatás területén.

A kutatóorvos 30 év alatt rengeteg forradalmi pillanatot, áttörést látott, megélt, de a betegek elvesztéséhez ennyi idő alatt sem tudott hozzászokni. Reményei szerint már túl vagyunk a zeniten, ezt jelzi a rákhalálozás lassú csökkenése is, de természetesen ez nem vigasztalja azokat, akik most vesztik el a szeretteiket. És a szomorú tény az, hogy itthon negyedóránként meghal valaki rákban, ez elrettentő adat. 

Egykori évfolyamtársával, Schwab Richárddal 22 éve azért hozta létre az Oncompass Medicine biotechnológiai vállalkozást, hogy olyan diagnosztikai módszereket fejlesszenek, amelyekkel ki tudják mutatni a daganatokban lévő génhibákat. Ez volt az alapfeltétele a precíziós onkológiának. Mint hangsúlyozta, a rákos megbetegedésekhez hozzájárulnak a környezeti ártalmak is, de a rák mindig is velünk volt, hiszen a daganatokat okozó génhibák már a földi élet keletkezésekor megvoltak.

A többsejtű életformák létrejöttével a gének szövetséget kötöttek, hogy egymással versenyezve vagy szövetkezve dolgozzanak, az osztódás után a testvérsejtek együtt maradtak. 

Bemutatkozik: a daganat

Azt is hozzátette, minden sejtünk ikertestvér, ezek a kooperatív, altruista sejtek életünk során másolódnak, a fontos sejtek osztódnak.

De osztódáskor történhet hiba, ezért vannak a javítóenzimek, azonban előfordul, hogy nem tudják kijavítani, akkor öngyilkos lesz a sejt. Ha mégsem tűnik el, megjelennek a hibás gének, amiket az immunrendszer próbál korrigálni, mert nem lehet olyan sejtklón, aminek genetikai állománya eltér a többitől.

Ha mégis, és beindul ennek a hibás sejtnek az evolúciója, kialakul a daganat, annak a sejtklónnak a sokasága, amely genetikailag egyre inkább különbözik szervezetünk többi sejtjétől. A daganat egy önző sejt, ami nem a szervezet egységét szolgálja, és akkor jön létre, amikor megváltozik a genetikai kód üzenete egy fehérje felépítéséhez szükséges információt tároló DNS-lánc-szakaszban (génben). Ilyenkor egy hibás aminosav épül be egy olyan fehérjébe, aminek az lenne a feladata, hogy normálisan szabályozza a sejtosztódást.

Az, hogy ma ilyen sok megbetegedésről tudunk, két dolognak köszönhető, egyrészt tovább élünk, mint eddig bármikor, tehát hosszú életünk alatt nagyobb esélye van a daganat előfordulásának, másrészt egészségtelen életmódunk is segíti.

Életkori tendenciák is megfigyelhetők, 50-60 éves korban van most a daganatok megjelenésének csúcsa, idősebb korban ritkul a megjelenése. A gyermekkorban megjelenő daganatok okai valószínűleg az embrionális szakaszra nyúlnak vissza

– tudtuk meg Petáktól.

Felnőttkorban a sejtek már nem tudnak olyan jól korrigálni, de a hiba még nem daganat, csak ha olyan gént érint, ami a sejtosztódás szabályozásában okoz zavart.

Súlyosbító tényezők

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a stressz és a krónikus gyulladások – ezek rákényszerítik a sejteket, hogy sokat osztódjanak – elősegítik a daganatok megjelenését. A dohányzás a legrosszabb szokás, mert olyan kémiai anyagokat szabadít fel, amik módosítják a DNS-t, így megzavarják a másolóenzimeket, és olyanokat is, amelyek kikapcsolják az őrző-védő géneket. „De ha leszokunk, és életünkbe beiktatjuk a mozgást – legalább heti ötször félórát –, eleget alszunk és jól táplálkozunk, akkor már jó úton járunk. A sport felére csökkentheti a kockázatot, mert mozgás közben olyan anyagok termelődnek, amik gátolják a rossz sejtek osztódását, de az új sejtek termelődését serkentik.”

Peták István elmondta, hogy sportolás közben több oxitocin, vagyis boldogsághormon is termelődik, a szervezet sejtjei ilyenkor úgy „érzik”, szükség van rájuk, együtt kell működniük. És tény:

Nullára a kutatóorvos szerint nem lehet levinni, mert ott a balszerencse is, de épp ezért olyan fontos a rendszeres szűrés, 40 éves kor felett különösen. És nem akkor, amikor már tünetek vannak, az már kicsit késő. Nem szabad félni attól, hogy szűrésre menjünk, ha nincs tünetünk, akkor maximum kiderül, hogy minden rendben, vagy hogy van valami pici daganat-kezdemény, de az még sikeresen kezelhető. „Minél kisebb, annál kevesebb sejtből áll a daganatos klón, kevesebb a mutáció, könnyebben kiirtható. Vagyis időben vagyunk!”

Emellett kihangsúlyozta a tudatosságot: az életmódot, a szűréseket, hiszen minden második embernek lesz daganatos betegsége. „Ne dugjuk homokba a fejünk, a rák az élet velejárója, ami ellen tudatosan kell védekezni.” Egy autós hasonlattal élve azt mondta, akkor sem rettegünk, mikor szervizbe visszük a kocsit és kiderülhet, hogy alacsony az olajszint. Ezt sem akkor ellenőrizzük, amikor az autó már megállt, akkor már késő.

Például a vastagbélrák teljesen gyógyítható, ha időben felismerik: egy szűrés kimutatja a korai állapotot, amikor még csak nem osztódó polipok vannak. A gasztroenterológus leveszi a jóindulatú polipot, és kész is.

Peták István ajánlása, hogy 40 felett, de legkésőbb 45 éves korban mindenki menjen el vastagbéltükrözésre, nem kell megvárni a szimptómák megjelenését, hiszen a daganatok exponenciális módon növekszenek, vagyis ha tüneteket tapasztalunk, akkor már több millió daganatos sejt van, amik évek óta növekszenek. Ez simán megelőzhető egy időben történő szűréssel. „A daganatoknál minden perc számít, és a korai diagnosztika, a megfelelő terápia meghatározza a túlélés és gyógyulás esélyét.”

Új technológia segíti a vadászatot

A diagnosztikai módszerek fejlődése lehetővé teszi az egészen pici daganatok megtalálását is, például tüdőráknál a mellkas-CT olyan kis daganatokat is kimutat, amik korábban nem voltak észlelhetők. A kutatóorvos hangsúlyozta, „fontos, hogy a dohányosok járjanak rendszeresen CT-re, mert a tüdőszűrés kevés, az a tuberkulózis kiszűrésére lett kitalálva anno”.

A digitális áttörés a gyógyászatot is utolérte, és Peták boldogan részletezte, mennyi mindenre jó a gépi tanulás (az ezzel fejlesztett szoftverek segítik a radiológusokat, elővéleményeznek, megjelölik a gyanús területeket), az új orvosi szoftverek, amik egészen precíz sugárterápiát tesznek lehetővé. De ami óriási áttörés volt a rák gyógyításának fejlődésében, az a 2003-as humán genom projekt létrehozása, amit 5 évvel később követett a sokgénes vizsgálat is. Ezzel már teljes molekuláris genetikai profilt tudtak csinálni, és 95 százalékban meg lehetett mondani, milyen génhiba okozza a daganatot.

A kutatóorvos büszke rá, hogy nemzetközi szinten úttörői voltak a gyógyszerek hatását előrejelző, molekuláris diagnosztikai vizsgálatoknak 2003-ban, és a sokgénes vizsgálatoknak 2008-ban. Peták ezekért a tudományos, műszaki fejlesztésekért Gábor Dénes-díjban részesült 2012-ben.

Szerencsére ma már egyre több betegnél történik részletesebb génvizsgálat hazánkban is.

A célpontok kimutatása az első legfontosabb lépés volt a precíziós onkológiai fejlődésében. A második feltétel maguknak a célzott gyógyszereknek a kifejlesztése. Ebben ma már segítségünkre van a mesterséges intelligencia.

Az MI-alapú metódusok ma már ott tartanak, hogy előre tudják jelezni, milyen fehérjecélpontokra ható gyógyszereket kellene fejleszteni, a számítógépes modellek meg tudják jósolni a fehérjék háromdimenziós szerkezetét, majd olyan molekulákat terveznek, amelyek célzottan bekapcsolódnak a fehérjék szerkezetébe.

Ma már közel kétszáz célzott gyógyszer van forgalomban és további több mint ezer van fejlesztés alatt. Ezek legnagyobb része Magyarországon is elérhető. Amin Peták Istvánék most nagy erőkkel dolgoznak, az a személyre szabott célzott kezelés kiválasztása az egyre több lehetséges gyógyszer közül. A mesterséges intelligencia elemzi a betegek daganatában lévő több millió lehetséges egyedi génhiba kombinációit, ami óriási segítség. 2021-ben a kutatócsoportja a párizsi Curie Intézetben francia onkológus kollégákkal közösen úttörő eredményeket ért el a precíziós onkológia területén a sokgénes vizsgálatok mesterséges intelligenciával történő kiértékelésével. Eredményeik a Nature precíziós onkológiával foglalkozó lapjában meg is jelentek.

Az MI azért óriási, mert a génhibák száma, ezek kombinációi véges, a mesterséges intelligencia által vezérelt szoftverek pedig gyorsan kiértékelik az adatokat. Az általuk fejlesztett szoftver generál egy gyógyszerlistát, sorba rakva a terápiás lehetőségeket annak alapján, hogy milyen betáplált tudományos információk köthetők a beteg daganatában lévő génhibákhoz egy szabadalmazott matematikai algoritmus felhasználásával.

Ma még csak támaszkodnak rá az orvosok, mert a gép egyelőre nem vesz figyelembe sok mindent, amit az orvos, például a kórtörténetet, más betegségeket, vagy hogy a daganat műthető-e.

Ezért fontos, hogy egyelőre eszköznek tekintsük, amire a döntéseket meghozó kompetens orvosi team támaszkodhat. Peták István nagy álma, hogy „minden orvosi rendelőben elérhető legyen a szoftver, amivel pontosan kiválasztható lesz az a célzott gyógyszer, ami a beteg daganatára hatásos lehet. Ez lenne a daganatok sikeres oki terápiája.”

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)