A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését

Azt hihetnénk, a genetika és a gyerekekkel töltött minőségi idő határozza meg, milyenek lesznek utódaink kognitív képességei, iskolai teljesítményei, de újabb kutatásokból kiderült, a szegénység és a légszennyezés is erősen befolyásolja a kisebbek értelmi fejlődését.

Azt nem nehéz belátni, hogy a szűkösebb anyagi helyzet nem teszi lehetővé a minőségi táplálkozást, a vitaminok bevitelét, kevesebb fehérje, ásványi anyag, egészséges zsír jut be a szervezetbe. A gyermeki agy friss ételek helyett olcsó késztermékekből próbálja felvenni a fontos serkentőket, de ezekben nincs elég hasznos tápanyag. Így lelassul a növekedés, az agyfejlődés, akadozni fog a koncentráció, a tanulás.

Ráadásul a szegénység folyamatos stresszt is jelent, a gyerek „harcolj vagy menekülj” üzemmódban él, agya tele van a stressz kortizol hormonjaival, ami károsítja a memóriáért, tanulásért, érzelem szabályozásért felelős területeket. Ráadásul ez a folyamatos stressz szív- és cukorbetegséget okozhat. De a szegényebb társadalmi rétegek tagjai élnek közel a gyárakhoz, autópályákhoz is, vagyis a káros (vegy)szerek az itt lakó gyerekek szervezetébe kerülnek be előbb.

Néhány éve a Cincinatti Gyerekkórházban végeztek vizsgálatokat, amelyekből kiderült, hogy a levegőszennyezés a gyerekek mentális egészségügyi problémáival is összefüggésbe hozható. A szmog ugyanis súlyosbíthatja a pszichiátriai rendellenességeket: kapcsolatot találtak a szorongásra, Z öngyilkosságra való hajlam és a szennyezett levegő között.

Sok szmog, kevés figyelem

Korábbi tanulmányok a terhesség alatti és a kiskori nitrogén-dioxid-expozíciót a gyengébb figyelmi kapacitással hozták összefüggésbe. Az 1,3 és 2,2 év közötti nagy dózis specifikus kognitív hiányosságokkal járt, lassabb reakcióidővel és figyelmetlenséggel. Most új kutatások hívják fel a figyelmet a légszennyezés és a gyermekek kognitív fejlődése közötti kapcsolatra. Kiderült, hogy a nitrogén-dioxid (NO2) expozíciója az élet első két évében kritikusan befolyásolja a gyerekek későbbi koncentráló képességét.

Az Environment International folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magasabb szintű NO2–expozíció a 4–6 éves gyermekek figyelmi funkcióinak csökkenését eredményezi. A hatás főleg a fiúknál erős, náluk 6-8 éves korig is fennáll. A kutatás négy spanyol régió 1703 anya-gyermek párjának adatait használta fel:

Az agy végrehajtó funkcióinak fejlődése elengedhetetlen a viselkedés irányításához és ellenőrzéséhez. Az ezekért a funkciókért felelős prefrontális kéreg lassan érik, és egész gyermekkorban sebezhető marad. A fiúknál a nitrogén-dioxidnak való kitettség és a figyelmi funkció közötti kapcsolat tovább tarthat, mert agyuk lassabban érik, ami sérülékenyebbé teheti őket. Vagyis kora gyermekkorban kell a legjobban figyelni, mennyi levegőszennyezés éri a gyereket.

Mivel a környezeti tényezők ilyen nagy mértékben befolyásolják a gyerekek fejlődését, ezért a szennyező anyagoknak való kitettséget csökkenteni kell, így elkerülhetőek lennének a korai légúti problémák, az asztma, a hörghurut, és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). De a légszennyezés a szív- és érrendszeri betegségekkel, a tüdőrákkal és a korai halállal is összefüggésbe hozható. Kerüljük tehát babakocsival a túl szennyezett utakat, ne a Teréz körúton kismotoroztassuk a gyerekeket, hiszen itthon sem rózsás a helyzet. Ahogy februárban a Budapesti Tüdőgyógyászati konferencián elhangzott, Európában évente 300 ezren, hazánkban 13 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezettség következtében.