Mégis lehetett volna énekelni a koronavírus alatt?

Amikor a járvány berobbant, elhallgattak a színházak, az operaházak, de még a templomok is, mert a hivatalos ajánlás szerint az éneklés fokozta volna a vírus terjedését. De most kiderült, hogy nem is kellett volna csöndben maradnunk.

Lassabb kilégzés

Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy az előadóművészek légzésszabályozása épp hogy megakadályozhatja a betegségek terjedését. A Met Orchestra által indított tanulmányban Philippe Bourianne mérnök mérte a Metropolitan Opera énekesei és zenészei által kibocsátott légáramlást. A Physical Review Appliedben publikált eredmények azt mutatják, hogy a zenészek olyan finoman szabályozzák a légzésüket, hogy gyengébb légáramlást bocsátanak ki éneklés és játék közben, mint a nem előadóművészek beszéd és légzés közben.

Bourianne lézer segítségével követte nyomon a szájat és a hangszert elhagyó levegő sebességét.

A koronavírus-járvány kezdetén a princetoni professzor, Howard Stone és Manouk Abkarian, a párizsi francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója vizsgálta a légzőrendszerből származó kis folyadékrészecskéket, az aeroszolokat. Ezek ugyanis vírustovábbítók lehetnek.

A korábbi tanulmányok eredményei szerint az éneklés és a beszéd több aeroszolt termel, mint a légzés, de nem mérték fel, hogy a fertőzött levegő merre halad. Stone és Abkarian viszont új módszerekkel meg tudta vizsgálni, milyen messzire jutottak el az aeroszolok.

Abkarian képalkotó módszert használt, és lézerrel mérte a kilélegzett levegő sebességét, az infravörös kamerák pedig megmutatták, merre halad a levegő. A kutatás nem volt egyszerű, mert az előadók nem ugyanúgy énekelnek és lélegeznek, ráadásul többször egymás után rekonstruálniuk kellett ugyanazt az éneklést. De kiderült, hogy a kilélegzett levegő lassan távozik, 4-6 hüvelyk (10-15 centiméter) távolságon belül maradt az énekesektől, csak ezután oszlott el.

Sziszegő veszély

Bizonyos helyzetekben gyors és erős volt a kilélegzett levegő áramlása, az énekeseknél akkor, ha szinte csukott szájjal mássalhangzókat adtak ki, az oboásoknál akkor, ha játék közben kilélegeztek. Ők csak kevés levegőt bocsátanak ki játék közben, és a szünetben lélegzik ki gyorsan a tüdőben maradt levegőt.

A világjárvány előtt nem végeztek ehhez hasonló légáramlási vizsgálatokat, mert a levegőben lévő betegségek terjedésének kérdését nem tartották fontosnak.

– mondja Jose-Luis Jimenez, a Colorado Boulder Egyetem vegyésze.

Bourianne elmondta, hogy a koronavírus-járvány hívta fel a figyelmet az aeroszolok fertőző képességére, például amikor kórustagok fertőződtek meg tömegesen. 

A tanulmány tehát megnyugtató eredményeket hozott, mehetünk koncertre egy nagy, jól szellőző előadóterembe, mert az énekesek lassabb légzésüknek köszönhetően nem fokozzák potenciális betegségük terjedését. A lassan mozgó levegőrészecskék nem tudják legyőzni a színpad és a közönség közti távolságot.

(Borítókép: Szájmaszkban ülő nézők egy színházban Krakkóban 2020. június 19-én. Fotó: Omar Marques / Getty Images)