
Programozni tudsz? Angolul beszélsz? Fizika megy?

További Tudomány cikkek
-
Kiszámíthatatlan, milyen idő csap le ránk a következő hónapokban
- Rálelhetünk a szerelemre a neten, csak már nem akarunk
- Hatalmas felfedezést tettek a kutatók a vízről
- Itt az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy létezhet élet a Naprendszeren kívül
- Elfeledett civilizáció hagyhatott egy piramist a tenger fenekén?
Mostanában talán két igazán érdekes hír járta be a csillagászat iránt nem napi szinten érdeklődő emberek Facebook-falát is: az egyik a Plútóról lőtt új, egészen fantasztikus fotók, a másik pedig nem konkrét hír, hanem a tőlünk óriási távolságokra lévő csillagok körül keringő exobolygókról szóló, már-már a tudományos fantasztikumba hajló cikkek. Az emberek nagy része talán a mai napig azt gondolja, hogy az exobolygókat távcsővel nézegetik az emberek, és mikor látnak valamit, azt vagy lefényképezik, vagy valami más módon rögzítik, és így születnek a nagy felfedezések. Pedig dehogy.

99 százalék elemzés, 1 százalék adat
Dr. Kiss László csillagász, akadémikus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa szerint sajnos már nagyon régen elmúltak a távcsőbe nézegetős idők. „A csillagászokat kétfelé lehet osztani. Vannak elméleti, illetve a megfigyelő csillagászok. Ez utóbbiak azok, akik néha még azért tényleg eljutnak egy igazi obszervatórium igazi műszeréhez, de egyrészt ez néhány hetet jelent mindössze évente, másrészt már ezek a számítógéppel vezérelt távcsövek is digitális képrögzítő eszközökkel dolgozzák fel a tükrökre és érzékelőkre eső jelet” – mondja a kutató. Kiss szerint a csillagászat alkalmazott számítástechnika a fizika területén.
Ha valaki, egy középiskolás mondjuk, azt kérdezi, hogy lesz valakiből csillagász, akkor én visszakérdezek. Programozni tudsz? Angolul tudsz? Fizikát tudod? Matematikát tudod?
Ha ezek közül valamelyik hiányzik, akkor kiváló amatőr csillagász, asztrofotós, vagy bármi, a csillagászatot hobbi szinten közelítő ember lehet a jelentkezőből. Viszont aki komoly tudományt akar csinálni, annak fel kell készülnie, hogy még a megfigyelő csillagász is az idő 99 százalékában számítógép előtt ül.
„De a maradék egy százalékban gyűjtött egy giga-, terra- vagy akármilyen bájt mennyiségű adat feldolgozására aztán rámegy a következő néhány év.” Kiss szerint ez nem csak arról szól, hogy az ember alaposan átnézi az adatokat. Neki például egy négyhetes távcsöves adatgyűjtés után három éve telt el az adatok kirostálásával. „Harmincezer csillag látóirányú sebességét kellett kimérnem. Ehhez meg kellett tanulnom egy halom dolgot, saját programokat fejlesztettem. Persze ezek rendkívül kezdetlegesek egy modern szoftvermérnök szemével, elég, ha annyit mondok, hogy Pascalban írtam a programokat.”

Amikor ezek a programok végeztek, a kutató eljutott oda, hogy a kapott adatokra alapozva megírja a tanulmányt arról, hogy van-e sötét anyag valószínűleg a vizsgált gömbhalmazokban, vagy nincs. Kiss szerint ma a legtöbb természettudományról el lehet mondani, hogy digitális eszközöket használ, ezek eredményeit számítógéppel dolgozza fel, és nagyon sokszor van olyan is, hogy az adatok egy fekete doboznak nevezett gépbe mennek be, és az eredmények onnan is jönnek ki, vagyis a kutatók csak a már valamilyen szempontból feldolgozott és leszűrt eredményeket elemzik.
„Azonban legtöbbször nincsenek kész fekete dobozaink, hanem nekünk kell fejleszteni” – mondja Kiss. „Ilyenkor mindig felmerül, hogy milyen szintű professzionalizmussal kell kidolgoznunk ezeket a megoldásokat. Álljunk neki tákolni mi, mindenféle Pascal- vagy C-kódokat? Használjunk MATLAB-ot?”
A csillagászat is csak üzlet
Az érdekesség az, hogy a csillagászat problémái már ugyanannyira igénylik a számítástechnikai segítséget, mint az üzleti élet kihívásai. Ezért van az Kiss szerint, hogy van egy csomó olyan alkalom, amikor ők, a kutatók, olyan kérdésre keresik a választ, amelyre az már megszületett, csak nem a csillagászok dolgozták azt ki. „Az van, hogy mi a tudománnyal foglalkozunk, főleg adatokkal. Nagyon sokszor kerregünk az elefántcsont-tornyunkban, és fejlesztünk valamit, ami egy problémára – néha kompromisszumos – megoldást jelentenek, pedig lehet, hogy a kinti világban ezek már rég megoldott problémák.”
Ilyenkor jön jól egy olyan fejlesztési platform, mint a magyar Oriana. A cég vezetője szerint ugyanis sokat segíthet a kutatókon, ha kicsit változtatnak azon, ahogy a problémákat megoldják. „Általában az szokott lenni, hogy van egy igény, amivel megkeresnek egy fejlesztőt” – mondja Kovács Péter, az Oriana vezetője. „A fejlesztő több dolgot válaszolhat. Ajánlhat például egy már létező, dobozos szoftvert, amit esetleg picit testre is lehet szabni. Ha ez nem elég, mert a megrendelő nem akar kompromisszumot, akkor van egy teljesen új fejlesztésbe.”
Kovács szerint egyre többször jelenik meg ez az utóbbi, megalkuvásoktól mentes igény. Az ő filozófiájuk az, hogy erre az utóbbi helyzetre állnak rá, de igyekeznek a lehető leggyorsabban választ adni. Ehhez az kellett, hogy a fejlesztést is új oldalról közelítsék meg. Építettek egy alapplatformot, és minden erre épülő megoldást és alkalmazást nyitottá tettek. Mint mondja,
ezt eredetileg magunknak építettük, hogy gyorsabban fejleszthessük le a megrendeléseket, aztán rájöttünk, hogy ez az ökoszisztéma többre képes.
A szakember szerint a rendszer nagy előnye, hogy a partnerek látják, hogy milyen már kész alkalmazások vannak, így nem kell ugyanazt a problémát újra megoldani. „Ezeket megosztjuk, a forráskód nyílt, akár át is alakíthatják, nem ez a lényeg. A lényeg, hogy ez egy olyan közös halmaz, amelyben aztán bárki létrehozhat valami értékeset.”
Ebben a megközelítésben az az érdekes, hogy az alkalmazásfejlesztés ilyen szempontból szinte ugyanazt hozza, mint ami mostanában a tudományban is nagy divat. Az egyes mérési eredményeket sokszor szabadon elérhetővé teszik a kutatók, tehát például egy távcső adatait mások is elemezhetik, nem csak azok, akik a konkrét méréseket elvégezték. Az adatok ott vannak, ráadásul hatalmas mennyiségű adatról beszélünk.

„Régebben egy csillagot négy-öt jellemzővel írtunk le, mára az égboltfelmérő programok miatt minden egyes kis ponthoz az égen van mondjuk kétszáz jellemzőnk” – mondja Kiss. Vannak csillagászok, akik nem külön megnézik a saját szemükkel ezeket a csillagokat, hanem a csillagonkénti kétszáz, vagy ha az időváltozót is hozzátesszük, még ennél is sokkal több jellemző alapján próbálnak összefüggéseket találni. Ezt akár dataszkópnak is hívhatjuk, legalábbis az ELTE-s kollégák nevezik.”
Nem csillagász kell a csillagászoknak
A csillagász szerint a tény, hogy a természettudományok is olyan hatalmas adatmennyiséggel dolgoznak, mint az üzleti élet szereplői, felvillantja a lehetőséget, hogy talán nem pont a csillagászok kell legyenek azok, akik megalkotják a modern adatkezelési eszközöket. „Vannak persze, akik ezzel foglalkoznak, nálunk is az intézetben vannak zseniális programozók” – mondja Kiss.
A bájt még csak a kábelben van, de már elemzik. De nem biztos, hogy hosszú távon is ez a megoldás.
A kutató szerint el kell fogadni, hogy legkésőbb a 2020-as években induló, a mostaniaknál is részletesebb égbolt-felmérő programok töménytelen mennyiségű adatot zúdítanak majd a kutatókra. Ebből fizikát és csillagászatot csak a megfelelő eszközökkel lehet majd kihozni. Az Európai Űrügynökség GAIA nevű asztrometriai műholdja (ebben magyar részvétel is lesz, a magyar munkacsoport csillagász-berkekben GAIA-rabokként emlegetik őket) például egymilliárd égitest egy tucat, de néha akár száz különböző adatát gyűjti majd öt-hat éven át. „Tehát 12 milliárd és százmilliárd adat között keressük majd a kapcsolatot” – összegzi Kiss.

A másik projekt, az LSST, egy nyolcméteres átmérőjű, földi óriástávcső, tíz évig működik majd, húszmilliárd égitestről, a Chiléből látható teljes égboltról fog adatot gyűjteni tíz éven át. „Minden egyes pontot ezer alkalommal megmér, egy gigantikus mozi lesz az egész” – mondja Kiss, aki szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a szoftverek, melyeket ma használnak a kutatók, nem lesznek jók ahhoz a munkához, ami a következő évtizedben vár rájuk.
„Akármennyire is bízunk a Moore-törvényben, az adatképződés sebessége meghaladja majd a feldolgozás sebességének növekedését. Fundamentálisan új megközelítésre lesz szükség. Nem is tudom, hogy fogjuk megoldani” – árulta el a kutató. „Azt látjuk, ahogy épp nyílik egy piaci rés, ahová érdemes lesz odaérni.”
„Lehet, hogy várni kell majd pár évet a megoldásra” – teszi hozzá az alkalmazásfejlesztést ismerő Kovács, de ha van, ami meg van oldva, akkor pont ez az: a két projekt adatait nyilvánosságra hozzák majd szinte azonnal, így azokat mindenki eléri majd. A chilei távcső képeit már másnap láthatjuk majd, a GAIA pedig előre tervezett időszakonként teszi majd közzé az adatokat. „Igazából arra nem is lehet készülni, hogy pontosan milyen igényei lesznek a tudománynak a jövőben”, mondja a számítástechnikai szakember.
„Meg eleve, azt csak nagyon ritkán lehet eltalálni, hogy mi lesz az elvárás öt év múlva. Ezért a számítástechnikának arra kell megoldást hozni, hogy hogy tud majd minél hamarabb megoldást adni a felmerülő kérdésekre.” Kovács szerint ez az, amiben egy közös, nyílt építkezésre alkalmas platform segítheti a kutatókat. „Nem az a feladat, hogy megmondjuk a kutatóknak, hogy merre menjenek, hanem hogy bármerre is mennek, mi a kezükbe tudjuk adni a nekik kellő eszközöket.”

Kár, hogy nincs igazi párbeszéd a tudomány és az IT-ipar között, ért egyet a két szakember. Túl sok a párhuzamosság, túl gyakran megy el energia már meglévő megoldások újrafeltalálására. „A számítástechnika egy szolgáltatás, nem önálló tudományág” – mondja Kovács. „Nekünk abban kell segíteni mindenkit, hogy az egymásra nyitottság meglegyen, a közös munka jobban menjen, ráadásul nincs arra szükség, hogy a számítástechnika megértse a megrendelők összes problémáját.”
A pusztuló csillagok is árulkodnak
De hogy a science fiction miatt a cikkre kattintók is választ kapjanak: Kiss személy szerint nem tartja valószínűnek, hogy a mostanában nagy figyelmet kapott, furcsa fényerőváltozásokat produkáló csillag körül valóban valamiféle idegen intelligencia által épített, űrbéli naperőmű-farm keringene. Ugyanakkor biztos abban, hogy a távoli csillagok figyelése a legjobb módja annak, hogy észrevegyük, ha valahol máshol létezik intelligens élet, és nem az, hogy UFO-kat keresünk a fejünk felett.
Szerinte az intelligens földön kívüliek létének legbiztosabb jele lehetne, ha egy csillag pusztulásáról kiderülne, hogy nem természetes folyamat miatt következett be, hanem egy eldurvuló űrháború egyik komolyabb csatájának következményeként tűnne el egy olyan csillag, amely korábban még szerepelt az égbolttérképeken.

Az oldalról ajánljuk
- Külföld
A lóvá tett rendőrökön nevetnek Szerbiában, miután kereket oldott őrizetesük
Még filmekben sem látni ilyet.
április 13., 09:34
- Futball
Kórházba kellett szállítani Szoboszlaiék rémét, nem lehet ott az MU elleni rangadón
Hiányában Jason Tindall lép elő az angol bajnokin.
április 13., 07:51
- Gazdaság
Megszűnik a mobilos belépés az OTP netbankjába
A döntés május 5-től lép életbe.
április 13., 07:33
- Vízilabda
Az olimpiai ezüstérmes legyőzésével négy között a magyarok
A visszatérő Vályi Vanda egymaga négy gólig jutott.
7 perce
- Külföld
Üzent a tüntetőknek Alekszandar Vucsics: A „színes forradalom” megbukott
Szerinte abba kell hagyni a tiltakozásokat.
április 13., 09:02
- Gazdaság
Fontos határidőre figyelmeztet a NAV, az érintettek majdnem fele még nem teljesítette kötelezettségét
A hivatal infóvonala hosszított ügyeletben várja a kérdéseket.
április 13., 09:59
- Forma-1
Michael Schumacher 12 év után először mutat életjeleket
Felesége, Corinna segítségével aláírta Jackie Stewart legendás sisakját.
április 13., 09:05
- FOMO
Bella Throne azt állítja, hogy Mickey Rourke többféle módon megalázta, fémcsiszolóval is bántalmazta
Az egykori Disney-sztár azt írta, hogy a színész a forgatáson bánt így vele.
április 13., 07:23
- Külföld
Lezajlott az első tárgyalás az iráni atomprogramról, Donald Trump katonai opcióról is beszélt
Minimális a bizalom, ha kudarcba fulladnak a tárgyalások, összehangolt csapás jöhet.
április 13., 07:19
- Kultúr
Ki vágta meg a Hunyadi-sorozatot, ha nem az alkotók?
Lengyel Balázs a Hunyadi-sorozatról: Ezt bizony nézik, gyerekek.
április 13., 10:01
- Belföld
Erre aligha készült fel bárki, saras eső borítja be Magyarországot vasárnap
És még fagyra is lehet számítani.
április 13., 05:50
- Sport
„Kész vagyok meghalni a ketrecben” – ellenfele letartóztatása sem zavarta meg ifjabb Növényi Norbertet
Alaposan kigyúrta magát a ketrecharcos.
április 13., 10:03
- Forma-1
Mindkét Mercedesre lesújtottak a bahreini időmérő után, ugrott Russell első sora
Bagatell hiba miatt kaptak rajtbüntetést a német istálló pilótái.
április 13., 07:20
- Kultúr
Történelmi pillanat az MVM Dome-ban: Kökény Attila egy soha meg nem jelent Máté Péter-dalt énekelt
A zeneterápia világhírű szakértője adta át az ajándékot.
április 13., 10:18
- Kultúr
Pogány Induló a Sportaréna után a Puskás-koncertet is beharangozta
Nagy tervei vannak a fiatal rappernek.
április 13., 06:04
- Stenk
Csak ki kell lazítani a nyakkendőt, és jöhet az élvezet
A romantikázást elronthatja a turbulencia.
április 13., 06:16
- Külföld
Donald Trump új alkut sürget: elkezdődtek a kritikus nukleáris tárgyalások
Már a megbeszélések formájáról is vitatkoznak a felek.
április 13., 06:15
- Futball
Egy öngóllal araszolt tovább a bajnoki cím irányába az FC Barcelona
Robert Lewandowski gólöröme kissé megtévesztette a fotósokat.
április 13., 07:00
- Kultúr
Majdnem megölte egy strici, ez pecsételte meg a sorsát
Samuel Beckett még Nobel-díjat is nyert.
április 13., 06:13
- Kultúr
Kitették a csecsemőt egy padra, rövid levelet mellékeltek hozzá
„Szeresse ezt az árvát, nevelje fel tisztességgel” – írta az anya.
április 13., 06:14
- Futball
Ezért söpörte le az asztalról Mohamed Szalah a szaúdiak félmilliárd fontos ajánlatát
Szoboszlai Dominik csapattársa hamar meggondolta magát.
április 13., 07:18
- Belföld
A meghátrálás a legyőzhetőség látszatát keltené, ezt a Fidesz nem engedheti meg magának
A Tisza Párt a kampánygépezet építésén dolgozik, ám Magyar Péter országjárásának fő célja nem az, amire elsőre gondolnánk.
április 13., 06:02
- Futball
Előbb kiejtette, majd megmentette csapatát a 93. percben egyenlítő gólt fejelő kapus
Gaëtan Poussin közellenségből Zaragoza hőse lett.
április 13., 06:34
- Belföld
Gyújtogatással állt bosszút ismerősén egy férfi, aki nem akart neki kölcsönadni
A rendőrök hamar elfogták.
április 13., 08:22
- Belföld
TOP 50-es magyar bűnözők kerültek rendőrkézre, egyikük rabszolgaként tartott fogva embereket
Szerbiában sikerült a nyomára bukkanni.
április 13., 09:47
- Belföld
Tanítványai gyászolják a balesetben meghalt tanárnőt
A tragédiának még egy halálos áldozata volt, egy férfi, aki megpróbált segíteni.
április 13., 06:30
Ne maradjon le semmiről!