A kétéltűek bőre különböző szerepeket tölt be az állatok életében. A fajok legtöbbje képes rajta keresztül lélegezni, ezen kívül ionokat - például nátriumot vagy káliumot - is képes felvenni környezetéből vagy leadni. Az elsősorban ausztrál kutatókból álló csapat bőrmintákat vett egészséges és fertőzött ausztrál levelibékáktól, és rájöttek, hogy az ionok sokkal kevésbé jutottak át a bőrön, ha azon megtelepedett a gomba. A fertőzött békák vére és vizelete pedig sokkal kevesebb nátriumot és feleannyi káliumot tartalmazott, mint egészséges társaiké. Más állatokról, például az emberről is ismert, hogy ez a zavar szívleálláshoz vezethet.
A kutatók EKG-t is készítettek a békák szívéről a halálukat megelőző órákban, amelyek kimutatták, hogy a leállást megelőzően ritmuszavar lépett fel. Az ionok egyensúlyát helyreállító gyógyszerek adagolásával az állatok pár órára vagy napra jobban lettek, de végül mind elpusztultak - írják a kutatók a Science című folyóiratban. A következő lépés az lesz, hogy hasonló vizsgálatokat végezzenek más fajokon is - mondta a BBC-nek a kutatás vezetője, Jamie Voyles, az ausztrál James Cook Egyetem kutatója. Egy másik fontos feladat lesz megvizsgálni, hogyan gátolja a chytrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis - Bd) az ionok cseréjét.
Lehetséges, hogy a Bd egy toxint választ ki, vagy a sejteket roncsolja - véli Matthew Fisher, az Imperial College London munkatársa. Mindenképp fontos, hogy ez kiderüljön, hiszen a mostani kutatás eredménye még nem oldja meg a problémát - azt nem árulja el, hogyan lehetne útját állni a pusztító kórnak, és megmenteni a vadon élő békákat.
A fogságban élő kétéltűeket könnyedén lehet gyógyítani gombaölő szerek segítségével, de a természetben ez még megoldásra vár. Számos kutatócsapat próbálja felderíteni a békák bőrén természetesen előforduló baktériumokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben sikerül megérteni, hogyan zavarja meg az ionok egyensúlyát a gomba, a békákat segítő baktériumokat is könnyebben lehetne azonosítani, és végül gátat vetni a pusztító kórnak.