2040-ig teljesen elolvad az északi-sarki jég

A vizsgálat eredményei szerint a következő húsz évben az eddiginél négyszer gyorsabban csökken majd nyaranta az északi-sarki jég, és így minden szeptemberre kisebb és kisebb lesz.

A modellben eltűnt

Marika Holland, az NCAR amerikai légkörkutató intézet munkatársa szerint a kutatás bizonyította, hogy két évtizeden belül a jelenleg lassú, de folyamatos sarki jégcsökkenés eléri drámai "határpontját". "A jég körülbelül 2025-ig viszonylag stabil marad, majd megindul, és eltűnik" - mondta Holland. Mindez a szuperszámítógépekkel vizsgált klímamodellek szerint azt jelenti, hogy 2040 nyarára az északi sarki jégtakaró teljesen eltűnik, írja az Alertnet.org.

Az egyik szimulációban a szeptemberi jégtakaró mérete hatmillió négyzetkilométerről egy tízéves periódus alatt kétmillió négyzetkilométernyire zsugorodott. Eszerint 2040-re csak egy egészen kis méretű egész éven át tartó jégtakaró marad Grönland és Kanada északi területein, szeptemberre viszont az egész északi-sarkvidék jégmentes lehet.

Hajózás, határok

A kutatócsoport szerint a jégtakaró csökkenése nem csupán földrajzi kérdés, az olvadás hat a világ ökoszisztémájára, a tengeri és szárazföldi élővilágra, az időjárásra, a hajózásra, és a nemzetek biztonságpolitikájára is. "Az üvegházhatás okozta felmelegedés mostantól megmutatja a csúnya oldalát. Vannak nyertesei és vesztesei ennek a játéknak, de a végeredmény összességében negatív. Oroszország előtt hajózási útvonalak nyílnak, számukra gazdasági hasznot jelenthet a változás, ahogy Kanadának is fellendülést hozhat"- fogalmazott Mark Serreze, a Colorado Egyetem klimatológusa.

A változás a vadvilágban okoz károkat, kiszámíthatatlan, hogy az állatok hogyan reagálnak majd az új körülményekre. Egy múlt hónapban megjelent kutatás szerint például a jegesmedvék sokkal korábban pusztulnak el a fogyatkozó jégtakaró miatt, mint húsz évvel ezelőtt.

Egyszer már ígértek jégkorszakot

2004-ben már a Pentagon klímajelentése miatt felmerült, hogy az időjárás változása nemzetbiztonsági ügy lehet. Akkor a Pentagon kutatója azt állította, a globális felmelegedés káros hatásainak következtében pár tíz éven belül jégkori éghajlati viszonyok uralják el a Földet. A meglehetősen gyorsan lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében.

A Pentagon-jelentésre reagálva Zágoni Miklós fizikus, éghajlatkutató az Indexnek akkor azt nyilatkozta, a Pentagon-jelentésben foglaltakat úgynevezett 'legrosszabb eset forgatókönyv'-ként kell kezelni, szerzői sem szánták másként. A tanulmány politikai részét figyelemfelkeltésnek ítélte, vagyis szerinte az amerikai hadügyi tárca azért hozakodott elő a katasztrófa-forgatókönyvvel, hogy Oroszországra és saját kormányára nyomást gyakoroljon a nemzetközi klímavédelmi megállapodás, a Kiotói Egyezmény aláírása érdekében. Oroszország azóta csatlakozott, az Egyesült Államok azonban még mindig nem tagja a nemzetközi megállapodásnak.