
Hogyan mondja egy űrhajós, hogy állj?

További Tudomány cikkek
-
Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, ön is krónikusfáradtság-szindrómában szenved
- Dán tudósok kiderítették, van-e kapcsolat a tetoválás és a rák kialakulása között
- Naponta vagyunk a holdudvarhatás áldozatai, és még élvezzük is
- Sárga minirobot az új magyar találmány, ami a vizeket járja
- Nem mindegy, milyen gyorsan eszik, hamar felszaladhatnak a kilók
Óriási láng- és füsttenger csap ki a rakétákból, pedig ez csak a start. Ha baj van, az pillanatok alatt megtörténik, alig van idő reagálni, néha még a teljesen számítógép-vezérelt repülésirányítási rendszer sem lát néhány másodperccel tovább a jövőbe. Persze amíg csak műholdak, tudományos kísérletek felszerelése, esetleg az űrállomásra küldött kaja van a csomagtérben, nincs olyan nagy baj – még akkor sem, ha a kár legtöbbször milliárdos. A közvélemény általában nincs nagyon oda ilyenkor, sőt, kevés népszerűbb videó van az óriási, de emberéletet nem követelő robbanásokat lassítva megmutatóknál.
Azonban azzal, hogy egyre közelebb jön az emberes, sőt a tömeges űrutazások új hajnala, az új személyszállító űrhajók, kapszulák és siklók tervezőinek számításba kell venniük azt, hogy néha előfordul, hogy a rakéta nem szép fokozatosan, hanem egyszerre adja le minden erejét, a pokolnál is forróbb tűzben pusztítva el mindent, ami a környéken van.
Rakétára rakéta
A megoldás egyszerű: az embereket valahogy, lehetőleg minél gyorsabban el kell rántani a környékről, még azelőtt, hogy nekik is bajuk esne. A tervezők általában mentőrakétákban gondolkoznak, amerikai és orosz rendszerek is használnak ilyesmit. A rakétatoronynak hívott szerkezet pontosan az, amit a neve sugall: egy toronyra szerelt rakétahajtómű, amit közvetlenül az utaskabinhoz rögzítenek, és ha kell, begyújtanak.

Az amerikaiaknál persze az űrsiklók külön kategóriát képeztek, ott ilyesmi rendszer nem volt. Egész pontosan az űrsiklók a felszállás közben nem rendelkeztek semmilyen menekülési lehetőséggel (a Challenger katasztrófájában ez komoly szerepet játszott, főleg, hogy az űrhajósok ott nem a robbanásba haltak bele, többségük még élt, mikor az utasokat is tartalmazó kabin az Atlanti-óceánba csapódott), de leszállás közben volt egy kis esély.
Természetesen nem a leszállásnak abban a szakaszában, mikor a sikló izzó hullócsillagként ereszkedett, hanem jóval lejjebb, akkor, mikor az űrrepülésből csak a repülés, pontosabban az irányított siklás volt igaz. Ha ilyenkor lépett fel valami végzetes probléma, az űrhajósok hátrakúszhattak egy, a külvilágba nyíló csapóajtóhoz, ahol kimászhattak volna, hogy ejtőernyővel érjék el a talajt. Ilyen menekülésre nem került sor, a Columbia tragédiájánál a legénység még azelőtt elégett a szétporladó űrsiklóban, hogy egyáltalán elgondolkozhattak volna a menekülésen. Ahhoz, hogy ezt bevezessék, viszont a Challenger tragédiája kellett. Az űrsiklóprogram leállításának számtalan oka volt, ezek közül az egyik pont a mentőrendszer kivitelezhetetlensége volt. Készültek ugyan tervek, de túl nehéz és túl bonyolult megoldás lett volna alkalmazni őket, és kicsi az esélye, hogy a két tragikus sorsú küldetésnél bármelyikben is segítettek volna.
A négyhüvelykes küldetés
A legviccesebb startok versenyét egyértelműen az 1960. november 21-én lezajlott Mercury-Redstone 1-es vezeti: a rakéta mindössze négyhüvelyknyit, vagyis úgy 10 centit emelkedett el az indítóállványról. A mentőrakéta automatikája azonban érzékelte, hogy leáll a hajtómű, ezért azonnal indított, hogy mentsen. Sajnos a rakétatorony repült csak el, a megmentendő kapszula a helyén maradt, így különösen nevetséges a hirtelen kipattanó, majd ernyedten lefittyedő ejtőernyő.
Érdekesség, hogy a szovjet űrsiklón, a Buranon volt lehetőség a gyors távozásra: az űrhajósok katapultülésben ültek – volna, ha a szovjet űrsikló valaha járt volna emberes küldetésen. Az amerikai űrsiklókon csak az első néhány repülés során volt aktív katapultülés a két pilóta alatt, így a tesztűrsikló, az Enterprise légköri próbarepüléseikor, illetve a Columbia első négy útján, aztán a későbbi küldetéseknél már teljesen elvetették ezt a megoldást.

A hagyományos, kapszula formájú űrhajóknak megvan az a nagy előnyük, mármint menekülés szempontjából, hogy elég kicsik és könnyen leválaszthatók ahhoz, hogy egy külön rakétarendszerrel egy pillanat alatt el tudják rántani a személyzetet a fő veszélyt jelentő rakétafokozatoktól. Emberes misszió során eddig egyetlen egyszer volt ilyen, 1983-ban a Szojuz T-10a küldetésekor.
Vlagyimir Titov és Genadij Sztrekalov elméletileg a Szaljut–7 űrállomásra repültek volna, hogy leváltsák az ott szolgáló társaikat, azonban a start előtti visszaszámlálás során az indítás tervezett ideje előtt másfél perccel végzetes hiba keletkezett az egyik gyorsító fokozat turbószivattyú-rendszerében, szivárogni kezdett a rakéta-üzemanyag a rendszerből. Az űrhajósok mindebből csak a szokatlan zajokat észlelték, a keletkező tűzből semmit sem vettek észre. A földi irányítás döntött a mentőrakéta indítása mellett, azonban ez sem ment egyszerűen: az indítást kiváltó jel átviteléhez szükséges kábel már elégett a rakéta lábánál egyre jobban tomboló tűzben. A tartalékrendszer egy rádiós jeladó volt, azonban ahhoz, hogy ezzel indítsák be a mentési folyamatot, két ember egyidejű gombnyomása kellett. Jó húsz másodperces küzdelem után összejött a dolog, az erre kialakított töltetek leválasztották az utaskabint a fő rakétatestről, és beindultak a kabin tetejére, egy toronyszerű szerkezetre épített mentőrakéták.
Az űrhajósokat 14-17 g terhelés érte, öt másodpercen keresztül 137-167 métert tettek meg másodpercenként. A folyamat további lépései rendben lezajlottak: levált az ebben az esetben csak ballasztként működő hőpajzs, kinyíltak a vészfékező ejtőernyők, és az utolsó pillanatban bekapcsoló fékezőrakéták is működésbe léptek. A két űrhajós számtalan zúzódást szerzett, de komoly bajuk nem esett: a mentésükre érkezőktől cigit kértek, a nagy izgalmat pedig még ott helyben vodkával öblítették le. A mentőrakéta jó négy kilométerre dobta őket, az eredeti helyszínen maradt rakéta mindössze két másodperccel az ő vészstartjuk után robbant fel. Titov egy évekkel később adott interjúban elmesélte, hogy a mentőrakéták beindulása után, mikor végre meg tudott mozdulni, első dolga volt a kabin hangrögzítőjének kikapcsolása, hogy ne maradjon meg, mennyire káromkodnak.
Olyan eset sem volt sokkal több, ahol ember ugyan nem volt az űrhajóban, de a mentőrendszer beindult. A szovjeteknél maradva egy másik eset volt, még 1966 decemberében, amikor az indítás leállítása után harminc perccel azért kapcsolt be az élesített mentőrendszer, mert az automata a Föld 8 fokos elfordulását a rakéta elfordulásának értelmezte, és ez egyike volt a korábban megállapított és bedrótozott feltételeknek. A baj csak az volt, hogy időközben a földi személyzet visszament a rakétához, a mentőrakéta beindulása óriási robbanást okozott, amelyben sokan meghaltak.
Az amerikaiaknál egy hasonló eset volt, a Mercury-program idején, 1961 áprilisában. Személyzet nem volt a Mercury-Atlas 3-asban, csak egy szenzorokkal teletömött robotűrhajós. A küldetés összesen 20 másodpercig ment rendben, a földi irányítás ekkor vette észre, hogy a rakéta nem követi az előre beprogramozott irányt, hanem egyenesen repül felfelé. Végül az ezért a döntésért felelős irányító működésbe hozta az önmegsemmisítőt, hogy a rakéta ne sodorhasson veszélybe a földön senkit. A mentőtoronyra szerelt rakéták is beindultak, a Mercury–8-as űrkabin levált, eltávolodott, és végül ejtőernyőkkel visszaereszkedett, és annyira épségben úszta meg a kalandot, hogy a következő indításnál is fel tudták használni.
A Marshoz már nem lesz elég
A mentőrendszerek a mostanában tesztelt és csak a következő évtizedekben szerepet kapó űrhajóknál is fontos szerepet kapnak. A fejlődés azonban itt is látszik: a két polgári változatnál, a SpaceX Dragonjánál, illetve a Blue Origin New Shepardjánál nem a Mercurytól az Apollókig (kivéve a Gemini-programot, ahol sima katapultülést szereltek a kapszulákba, hogy spóroljanak a súllyal) megszokott rakétatorony kap szerepet, hanem a kapszulák testébe építik be az iszonyú erős, de csak rövid ideig működő hajtóműveket. Legutóbb pont a Blue Originnél tesztelték le a megoldást, ráadásul valós körülmények között, repülés közben. A siker óriási volt: a kapszula levált, legyorsulta az alatta robogó rakétát, majd néhány kilométerrel odébb biztonságban földet ért, de úgy, hogy közben a rakétának sem esett baja. Annyira nem, hogy sikerült leszállni vele, pont úgy, mintha semmi sem történt volna.
A SpaceX megoldása ennél eggyel érdekesebb. A SuperDraco nevű hajtóművek ugyanis nemcsak a mentésnél jönnek jól, de a tervek szerint a Dragon űrhajó ezek segítségével akár landolhatna is majd a Mars felszínén anélkül, hogy ejtőernyőkre vagy bármi másra szüksége lenne.

Érdemes szót ejteni a NASA legújabb, egyelőre egyetlen tesztrepülést teljesítő űrhajójáról, az Orionról. Itt ugyanis a régi, jól bevált rakétatornyos rendszert használják annak ellenére, hogy azért az elmúlt ötven évben az is kiderült, mi a konstrukció hátránya. A dolog egyszerű: a mentőrakétákat tartó torony a kapszula tetején kap helyet, és ha nem használják el, ami azért bőven a gyakoribb eshetőség, akkor valamikor a pályára állás előtt meg kell szabadulni tőle. Mármint nemcsak azért, mert felesleges, hanem mert konkrétan útban van: a torony alatt vannak ugyanis az ejtőernyők, melyek a leszálláskor jutnak szerephez. A lényeg tehát, hogy bár a mentőtornyok ötlete kiváló, két oroszt meg is mentett (ők köszönetet is mondtak Maxime Fagetnek, a rendszer amerikai feltalálójának), de ma már meghaladott konstrukcióról van szó.
Persze hogy pontosan milyen mentőrendszerek lesznek a jövőben, az most még nem nagyon látszik, hiszen az sem teljesen világos, milyen űrhajók milyen küldetésekre indulnak. Vegyük például Elon Musk közelmúltban bejelentett tervét, amelyben arról beszélt, hogy egyszerre akár száz embert szállító óriásűrhajókat kell majd indítani a Marsra. Hogy ezeket hogyan mentenék meg, ha valami félrecsúszna, egyelőre talány – valószínűleg úgy, ahogy az Amerikába induló hajók utasait a 16. században: sehogy.
Cover fotó: SpaceX

Az oldalról ajánljuk
- Külföld
Jönnek a bejelentések, Washington és Moszkva kulcsfontosságú ügyben állapodhatott meg
Mindkét fél előrelépésről beszélt, Ukrajnát is tájékoztatták.
március 25., 08:21
- Külföld
Először mutattak ki madárinfluenzát egy juhban Angliában, a kutatók világjárványtól tartanak
A tudósok egyre nagyobb aggodalommal figyelik a vírus fajokon átívelő terjedését.
március 25., 07:49
- Kultúr
Lipcsében mutatják be négy magyar író új köteteit
Hamarosan megnyílik a lipcsei könyvvásár.
március 25., 09:03
- Tenisz
Djokovicsék meg akarják menteni a teniszt, de a beadványt alá sem írta a szerb klasszis
A még mindig aktív 37 éves világklasszis által alapított szövetség jogi úton folytatja harcát a sportág kulcsszervezeteivel.
március 25., 09:22
- Belföld
Orbán Viktor aláírta: fontos változások jönnek a keresztény fiataloknak szóló ösztöndíjprogramban
A kormányrendelet már hatályba is lépett.
március 25., 08:36
- Bringa
Ahol a csúcsok mögött kastélyok, bazilikák és balatoni lejtők várnak
Egy kerékpárversenynek nemcsak sport, de turisztikai értéke is van – különösen a 100 éves Tour de Hongrie-nak.
12 perce
- Belföld
Magyar Péter szerint egy nap alatt több mint 100 ezren vettek részt a szavazásán
A kérdésekre április 11-ig lehet válaszolni.
március 25., 09:07
- Világjátszma
Trump és Putyin egy húron pendül Zelenszkij ügyében?
Egy ukrajnai béke után az amerikai befolyás megnövekedhet, de az orosz visszatérés esélye is megmarad.
március 25., 08:51
- Belföld
Eltűnnek a felhők, akár 20 fokot is mérhetünk
Az elmúlt napokban több mint 30 milliméter eső esett.
március 25., 05:59
- Külföld
Így gyalázták az európai vezetőket Donald Trump emberei a kiszivárgott üzenetekben
Kezdetben csak a húszik elleni támadás volt a téma.
március 25., 09:28
- Kultúr
Először szerepel együtt a színpadon Básti Juli és Mucsi Zoltán
Garantált a sírás.
március 25., 09:34
- Külföld
Tüntetés indult Belgrádban Donald Trump vejének hotelprojektje ellen
A szerb kormány tavaly kötött megállapodást Jared Kushner befektetési cégével.
március 25., 07:26
- Gazdaság
Megjelent a rendelet a bankautomatákról, 200 milliós büntetést kaphat, aki megszegi
Nagy Márton üzent a döntés után.
március 25., 07:21
- Cinematrix
A Kamaszokból is ismert Erin Doherty az Indexnek: Felszabadító, amikor ennyire domináns nőt játszhatok
A britek újdonsült sorozatsztárjával beszélgettünk.
március 25., 05:48
- Téli sport
A vb-szereplésével elégedetlen sportolónk érmet szerezne a 2026-os olimpián
Honosított gyorskorcsolyázónk még nem érzi magát százszázalékosnak.
március 25., 09:45
- FOMO
Busás sikerdíj a legjobb szeretőnek az 1057 férfivel ágyba bújó influenszertől
Bonnie Blue állja a betaníttatás költségeit.
március 25., 06:51
- Futball
„A törökök úgy bontottak meg minket, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva”
A válogatott vesztes NL-párharca után Csábi József és Kenesei Krisztián volt az Index Sportcast vendége.
március 25., 06:02
- Gazdaság
Orbán Viktor olyat tett Donald Trumppal, amit előtte még senki
Meg is lett a jutalma.
március 25., 06:20
- Gazdaság
Ítéletet mondanak Magyarországról, a háttérben most már Varga Mihály mozgatja a szálakat
Történelmi pillanat következik.
március 25., 06:09
- FOMO
Sztrókot kapott a NOX egyik alapító tagja
Nagy Tamásnak emiatt kellett kihagynia a legnagyobb koncertjét.
március 25., 06:04
- FOMO
Annyi arany gyűrű tűnt fel a képernyőn, hogy a legcsicsásabb zaci is megirigyelhette
Elstartolt az RTL új vetélkedője, mi megnéztük.
március 25., 06:07
- Külföld
Áttörés a tűzszünetben, Ukrajna és Oroszország is elfogadta a megállapodást
március 25., 06:07
- Külföld
Vissza kellett fordulnia egy utasszállítónak, mert a pilóta otthon felejtette az útlevelét
Két órája repültek, mikor kiderült a baki.
március 25., 06:27
- Külföld
Ezrek tüntettek Észak-Macedóniában a diszkótűz miatt
Az ellenzék a belügyminiszter lemondását követelte.
március 25., 06:37
- Külföld
A Trump-kormányzat véletlenül kiszivárogtatta a háborús terveit
Az Egyesült Államok elnöke állítólag nem tudott a történtekről.
március 25., 06:24
- Kultúr
Ebben a korszakban az emberek még tudtak hinni a csodákban
Tisztelgés Harry Houdini és kortársa, Nikola Tesla előtt.
március 25., 06:03
- Belföld
Vádat emeltek a holland nő ellen, aki egy bicskával végzett párjával Budapesten
Mire ráeszmélt tettére, a férfit már nem lehetett megmenteni.
március 25., 08:38
- Belföld
Keresztbe fordult kamion okozott súlyos balesetet az M3-ason, több kilométeres a torlódás
A 32-es főúton is fennakadásokra kell számítani.
március 25., 06:49