
Valóban biztonságos a felhőben tárolni fényképeinket és dokumentumainkat?

További Tech-Tudomány cikkek
-
Elvetette a NASA, hogy a Holdra küldje az első nőt és az első színesbőrű embert
- Megint menő zenét beállítani csengőhangnak?
- Több szülő is azzal vádolja a Google-t, hogy öngyilkosságba hajszolja a kamaszokat
- Sötét energia: az új eredmények borítják Einstein elméletét
- Az Nvidia beszáll a kvantumszámítástechnikába
A mai technológiai világban okoseszközeink segítségével naponta több száz képet, videót dokumentálhatunk számunkra kedves, szórakoztató vagy fontos dolgokról. Manapság egyre ritkább, hogy az átlagemberek közül valaki a külső tárhelyeket részesíti előnyben, hiszen az korlátozza az azonnali hozzáférést, valamint kevésbé praktikus, ha folyton magával kell hordoznia az embernek.
Éppen ezért a hatalmas informatikai vállalatok, mint például az Apple vagy a Microsoft, ingyenesen teszik elérhetővé felhasználóik számára a felhőalapú tárhelyeket, persze nem baráti alapon. A szolgáltatók pontosan tudják azt, hogy az okoseszközök belső tárhelye véges, így ha a felhasználó átlépi azt, akkor nagy valószínűséggel elő fog fizetni a plusz tárolási lehetőségre.
Az, hogy hogyan tároljuk információinkat a felhőben, függ attól is, milyen számítógépet vagy szoftvert használunk. A tárhelyszolgáltató vállalatok azt preferálják, ha az általuk létrehozott programot használjuk, például az Apple-nél az iCloudot, a Windows-nál a Microsoft OneDrive-ot. Léteznek azonban alternatív lehetőségek is, mint a Box, a Google One és a Dropbox.
Kihívást jelent választani
A szakértők szerint gyakran a felhasználóknak kihívást jelent, hogy kiválasszák, melyik felhőszolgáltatás lenne számukra a legmegfelelőbb és egyben legkedvezőbb anyagi szempontból tekintve.
A piacot egységesíteni kell, mert jelenleg sokkal könnyebb kiválasztani azt a felhőrendszert, amelyet az általunk használt szolgáltató népszerűsít. De érdemes megfontolni más lehetőségek felkutatását is
– nyilatkozta Andrew Laughlin, a Which? vezető kutatója.
Az árak a szolgáltatótól és a tárolni kívánt adatok mennyiségétől függenek. A legbőkezűbb ilyen szempontból a GoogleOne, ami ingyenes tárhelyet biztosít 15 gigabájtig. Laughlin szerint egy átlagos számítógépnek akár 100 gigabájt tárhelyre is szüksége lehet, így úgy véli, ha gazdaságosan akarunk gondolkozni, akkor legjobban a Microsoft OneDrive éri meg, melynek éves előfizetése kevesebb mint 10 ezer forint. A Which? szakértői úgy gondolják, hogy a szolgáltatók közül az Apple az, amely működéséből kifolyólag megnehezíti a felhasználók számára, hogy ne az iCloudot válasszák.
Az Apple hisz abban, hogy vásárlóinak választási lehetőséget kell biztosítani. Felhasználóink nem kötelesek az iCloudot használni, és sokan harmadik féltől származó alternatívát használnak adattárolásra. Emellett keményen dolgozunk azon, hogy az adatátvitelt a lehető legegyszerűbbé tegyük – legyen szó akár az iCloudról vagy más szolgáltatásról. Elutasítunk minden olyan állítást, amely szerint iCloud-tevékenységeink versenyellenesnek minősülnének, és határozottan védekezni fogunk minden ezzel ellentmondó jogi állítással szemben
– cáfolt rá az Apple szóvivője.
A szolgáltatást garantálják, de az adatvesztést nem
A szakértők attól tartanak, hogy az emberek annyira megbíznak a felhőalapú tárolási rendszerekben, hogy fel sem merül bennük, hogy az adatok valamilyen oknál fogva eltűnnének – holott nem feltétlenül kevés pénzt fizetnek a szolgáltatóknak. Colin Tankard, a Digital Pathways kiberbiztonsági vállalat ügyvezető igazgatója szerint: „A felhőalapú tárhelyszolgáltatók általános szerződési feltételeinek apró betűs részében mind azzal büszkélkednek, hogy garantálják a szolgáltatást – de azzal nem, hogy az adatok soha nem veszhetnek el.”
Hozzáteszi, hogy bár rendkívül valószínűtlennek véli, hogy egy kaotikus körülmény – például kibertámadás, terroristabomba vagy természeti katasztrófa – lehetővé tenné, azonban nem szabad kizárni. Ennek oka az, hogy minden adat az interneten keresztül van közvetítve egy hatalmas számítógépes tárolóhelyre, melyet óriási raktárakban őriznek. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályai miatt az adatokat elsősorban európai helyszíneken tárolják. Ezek közül is előnyben részesítik azokat az országokat, melyekben gyakori a hideg időjárás, ugyanis a tárolólétesítmények rengeteg hőt bocsátanak ki, valamint nagyon sok energiát használnak fel.
Tehát az adatok az elnevezés ellenére nem a felhőben pihennek, hanem szigorúan titkosítva tárolják őket valahol a nagyvilágban.

A biztonsági mentések biztonsági mentése létfontosságú
Tankard szerint annak érdekében, hogy adataink teljesen biztonságban legyenek, egy külső merevlemezen is el kell tárolnunk, nem szabad csak a számítógépre vagy a felhőszolgáltatásra hagyatkoznunk, hiszen bármi történhet, aminek okán kárt szenvedhetünk.
A biztonsági mentések biztonsági mentése létfontosságú, és nem kell a világ összes pénzét rákölteni
– nyilatkozta a szakértő. Majd hozzátette, hogy mindössze pár ezer forintért már tudunk vásárolni egy USB-porttal rendelkező memóriakártyát, melyre az okostelefonról letöltött adatokat számítógép segítségével lementhetjük.
A Which? számításai szerint talán 10 ezer fotó és videó számára elegendő egy 128 gigabájtos USB-pendrive. Van azonban egy másik lehetőség azoknak, akik egyszerűbben szeretnék kivitelezni az adatmentést, vagy félnek attól, hogy elveszítik az eszközt – ez pedig a külső merevlemez, ami a számítógéphez csatlakoztatva automatikusan letölti az új információt. Bár ez a megoldás egy kicsit több anyagi befektetést igényel, mivel általában a szükségesnél nagyobb tárolókapacitással rendelkezik, így azoknak, akik sok nagy felbontású fényképet vagy videót készítenek, esetleg játékokat töltenek le, praktikusabb megoldás lehet.
Alapvetően a felhőalapon tárolt adatok titkosítva vannak, hogy azokat ne lehessen feltörni, azonban a biztonsági lánc leggyengébb pontja ön vagy az ön jelszava. Ha véletlenül illetékteleneknek biztosít hozzáférést titkos adataihoz, könnyen áldozattá válhat. Óvakodjon az olyan adathalász-e-mailektől, amelyekben arra próbálják meg rávenni, hogy információt adjon ki. A csalók a leggyakrabban azzal próbálnak meg becsapni másokat, hogy elhitetik velük, a fiókjukat feltörték, így a helyreállításhoz elkérik felhasználónevüket és jelszavukat.
Ne válasszon nyilvánvaló jelszót, például a család háziállatát vagy a kedvenc focicsapatát, hanem véletlenszerű betűket, számokat és szimbólumokat, amelyeket nem fog elfelejteni
– tanácsolja Laughlin, továbbá javasolja a kétfaktoros hitelesítés használatát is, amely során egy külön kódot küldenek egy másik eszközre, hogy jelszaván felül azzal erősítse meg, valóban Ön szeretne belépni fiókjába.
(Borítókép: Shutterstock)
