Van egy bökkenő a japánok új szuperszámítógépével: 21 atomerőmű kellene a működtetéséhez

További Tech-Tudomány cikkek

2030-ra tervezi Japán az első „zéta-osztályú” szuperszámítógép megépítését, amely ezerszer gyorsabb lehet a jelenlegi legerősebb gépeknél. A projekt becsült költsége több mint 750 millió dollár, célja pedig, hogy Japán az élvonalban maradjon a mesterséges intelligencia és a tudományos kutatások terén. Az egyelőre Fugaku Next néven ismert szuperszámítógépnek azonban van egy kihívása: működéséhez hatalmas mennyiségű energiára lenne szükség.

A tervek szerint 2030-ra készülhet el a Fugaku Next nevű szuperszámítógép, amely a jelenlegi legerősebb számítógépekhez képest akár ezerszer nagyobb teljesítményre is képes lehet. Japán nem titkolja, hogy továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a mesterséges intelligencia fejlődésében, így mérnökeik hamarosan elkezdik építeni az első „zéta-osztályú” szuperszámítógépet – számolt be róla az Interesting Engineering. A projekt becsült költsége 750 millió dollár lehet, ami körülbelül 262,7 milliárd forintnak felel meg.

Brutális teljesítmény

A japán Oktatási, Kulturális, Sport-, Tudományos és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a számítógép a világon először zetaflop sebességgel működik, ami olyan teljesítmény, amihez foghatót eddig még nem tapasztalhattunk. Összehasonlításképpen, a mai legerősebb szuperszámítógépek exaFLOP szinten működnek, ami másodpercenként több mint egy kvintillió (egy 1-est 18 nulla követ) művelet végrehajtására képes. Ezzel szemben egy zetaFLOP szuperszámítógép másodpercenként egy szextillió (egy 1-est 21 nulla követ) műveletet lesz képes kezelni. Ez a hatalmas számítási kapacitásnövekedés lehet az, ami előrébb viheti Japánt a mesterséges intelligencia és a tudományos kutatás legösszetettebb kihívásainak megoldása felé.

A Fugaku Next Japán jelenlegi szuperszámítógépének, a Fugakunak az utódja lesz, ami 2022-ig birtokolta a világ leggyorsabb szuperszámítógépe címét, 0,44 exaflopos csúcsteljesítménnyel. A trónról az amerikai Frontier taszította le 1,2 exaflopos teljesítménnyel, mára pedig a Fugaku már „csak” a negyedik helyen áll a világranglistán, ám továbbra is Japán technológiai képességeinek legfőbb szimbóluma. A Fugaku Next fejlesztését a Riken és a Fujitsu végzi, ugyanazok a cégek, amelyek a jelenlegi Fugakut is létrehozták. Érdekesség, hogy mivel a Next várhatóan ugyancsak Fujitsu-alkatrészeket fog használni, a két szuperszámítógép kompatibilis lesz egymással – azonban egy jelentős kihívás továbbra is a fejlesztők előtt áll.

A Fugaku Next működtetéséhez hatalmas mennyiségű energiára lenne szükség, pontosan annyira, amennyit 21 atomerőmű képes előállítani.

Amíg ezt az energiaigényt nem sikerül megoldani, a szuperszámítógépet egyszerűen nem lehet majd használni, így a fejlesztőknek elsősorban ezt a problémát kell kiküszöbölniük.

A holdra szállást ma már egy okostelefonnal is kivitelezhetnénk

A felfoghatatlan teljesítmények és végtelen számok zavarában érdemes visszatekinteni arra is, hogy 50 évvel ezelőtt mire voltak képesek a szuperszámítógépek. Amint arra Michio Kaku fizikus felhívta a figyelmet, az okostelefonok számítási teljesítménye ma már meghaladja az Apollo-programban a holdra szállásnál használt számítástechnikai apparátusét. Ennek oka a Moore-törvény, ami szerint az integrált áramkörökre épített tranzisztorok száma kétévente megduplázódik – a kérdés már csak az, hogy pontosan mennyire szédítő a fejlődés.

Kapcsolódó

Mit tud egy mai telefon a régi szuperszámítógépekhez képest?

Százszor, ezerszer vagy milliószor erősebb az Apollo–11 fedélzeti számítógépénél?

Seymour Cray 1985-ben mutatta be korának legerősebb szuperszámítógépét, a Cray–2-t. A Cray–2 1,9 milliárd lebegőpontos műveletet (szakszerűen: flops) tudott elvégezni másodpercenként, és 1988-ig vezette a szuperszámítógépek ranglistáját. Ez az Apollo–11 fedélzeti számítógépének 12 250 flops teljesítményéhez képest százötvenötezerszeres növekedést jelentett. A 2020-ban bemutatott iPhone 12-ben lévő A14 Bionic chip ehhez képest azonban 11 ezer milliárd flop számítást végez, vagyis ötezerszer gyorsabb, mint a Cray–2. Az iPhone 14-ben lévő A16 Bionic lapka teljesítménye már 2 teraflops, vagyis tízezerszer annyi számítást végez, mint az egykori szuperszámítógép.

Ha azt vesszük, hogy a Cray–2 vízesésszerű hűtőrendszerrel egybeépített processzorait másfél négyzetméteres toronyba építették, egy kortárs telefon teljesítményéhez a nyolcvanas években 7-14 ezer négyzetméteres csarnokot kellett volna telepakolni ilyen tornyokkal. Akkoriban persze lehetetlennek látszott ekkora teljesítmény elérése, ahogy egyelőre még most is kivitelezhetetlennek tűnik a Fugaku Next – idővel azonban szinte biztosan leküzdik az akadályokat a fejlesztők.

(Borítókép: Illusztráció / Getty Images)