Megint nekimehet az EU az Apple-nek

Az elmúlt években az Európai Unió teljes egészében rászállt a technológiai iparra, kezébe véve az irányítást, azt mondva az óriásvállalatoknak, hogy vagy behódolnak neki, vagy többet nem értékesíthetik termékeiket az unió területén. Az első ilyen nagyobb médiavisszhangot kiváltó szabályozás az USB-C-csatlakozókra terjedt ki – mint ismeretes, az EU megszavazta, hogy 2024-től csak olyan készülékeket lehessen értékesíteni az unión belül, melyek USB-C-csatlakozóval rendelkeznek.

A kritériumnak szinte minden nagyobb gyártó megfelelt, egy kivételével. Az Apple mindig is a saját útját járta, készülékeiket saját Lightning-csatlakozókkal felszerelve, így kénytelenek voltak változtatni. Mindez az idei iPhone 15-ös szériával meg is történt, az új telefonok a Macekhez és iPadekhez hasonlóan USB-C-vel lettek ellátva. Ezzel azonban még nem ért véget a történet – az EU, pontosabban az európai mobilszolgáltatók ugyanis többet kérnek, de erről majd később.

Még, még, még!

Mint arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Unió szerint egyes nagy online tartalomközvetítő platformok „kapuőrszerepet” töltenek be a kiberszférában, melynek következtében ellehetetlenítik a kisebb vállalkozásokat és tartalomgyártókat. A digitális piacokról szóló jogszabály, azaz a DMA a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, azaz a DSA-val együtt az európai digitális stratégia központi része, azért léteznek, hogy megakadályozzák a kapuőrök monopóliumát.

De mely vállalatok és platformok minősülnek kapuőrnek? – merülhet fel a kérdés, amivel kapcsolatban a digitális piacokról szóló jogszabály részletes és tárgyilagos kritériumokat határoz meg. Az EU szerint így a jogszabály hatálya kellően behatárolt, és a nagy, rendszerszintű online platformokra korlátozódik. A digitális piacokat szabályozó jogi keret szerint egy online platform akkor tekintendő „kapuőrnek”, ha:

• erős gazdasági pozícióval rendelkezik, jelentős hatást gyakorol a belső piacra, és tevékenységét több uniós országban fejti ki;
• erős közvetítői pozícióval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kellően nagyszámú fogyasztót és kereskedőt kapcsol össze egymással;
• jól megalapozott és tartós piaci pozícióval rendelkezik (vagy fog rendelkezni), tehát helyzete hosszú távon szilárd – ez igaz az olyan vállalatokra, amelyek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesítik a fenti két kritériumot.

Ennek fényében pedig az Apple egyértelmű kapuőrnek minősül, méghozzá két területen, a zenestreaming (Apple Music) és a mobilos operációs rendszerek (iOS) szektorában is. Fontos megjegyezni, hogy a gyártó mind a két területen csak a második legnépszerűbb szolgáltató, az unión belül ugyanis a zenestreaminget a Spotify uralja – 55 százalékos részesedéssel –, míg a mobilos operációs rendszereket a Google, pontosabban az Android – 72 százalékos piaci részesedéssel.

Mivel az Apple Music évek óta elérhető több platformon is, ebbe nagyon nem tud belekötni az unió, az App Store-ba azonban már annál inkább. Az iPhone-okra ugyanis csak ezen keresztül lehet alkalmazásokat telepíteni, így hivatalos úton nem lehet megkerülni az alkalmazásbolt 15-30 százalékos jutalékrendszerét; ennyit csippent le az Apple a fejlesztők bevételéből minden egyes App Store-ban történt vásárlás után.

Ugyan hivatalos közlemény még nem érkezett, a legfrissebb információk alapján már úton lehet a megoldás. Az Apple a jelek szerint akár már jövőre megnyithatja az unión belül élők számára az iOS-t, így olyan alkalmazásokat is telepíthetnek a felhasználók a készülékeikre, amelyekre korábban nem volt lehetőség, ezzel megfelelve az EU elvárásainak. Azonban mint írtuk, ezzel sem nyugodhatnak meg, most ugyanis az európai mobilszolgáltatók fogtak össze a vállalat ellen.

Le a zöld buborékokkal

Ugyan az Apple üzenetküldő szolgáltatása, az iMessage az EU meghatározásai alapján nem minősül kapuőrnek – annak részesedése kifejezetten alacsony az unión belül – a Google, a Vodafone, a Deutsche Telekom, a Telefónica és az Orange szerint ennek ellenére is szabályozni kellene a platformot. A vállalatok arra hivatkoznak, hogy iMessage-üzenetet kizárólag egy másik iPhone-nal, iPaddel, Mackel vagy iPoddal rendelkező felhasználónak lehet küldeni. Ha egy olyan telefonszámot célzunk meg, amihez nincs Apple-eszköz rendelve, csak sima SMS-ként fog megérkezni az üzenet, az iMessage-es kék helyett egy zöld buborékban.

Ugyan ez idehaza nem sok mindenkit hat meg – az EU-ban a domináns üzenetküldő szolgáltatások a Facebook termékei, a WhatsApp és a Facebook Messenger –, külföldön, legfőképp az Egyesült Államokban az iMessage bizonyos körökben kulturális jelenség és státuszszimbólum. Mivel az amerikai tinédzserek 87 százaléka iPhone-nal rendelkezik, ezért a fő üzenetküldő alkalmazás is az iMessage lett. Aki azonban más gyártó készülékét használja, nem tudja felvenni a kapcsolatot a barátaival, így hamar kirekesztettnek érezheti magát.

A The Wall Street Journal például „Teens Dread the Green Text Bubble” címmel írt cikket a témáról, azt részletezve, milyen zaklatásnak vannak kitéve a gyerekek, ha nem az Apple üzenetküldő platformját használják. Így a mobilszolgáltatók kérése még jogos is lenne, csak azzal éppenséggel nem az Európai Bizottságnál kellene kopogtatni. Egyértelmű persze, hogy a vállalatok így próbálják rávenni az Apple-t a váltásra, ha ugyanis fejlesztenének egy androidos iMessage appot is, akkor minden bizonnyal azt nem csak az EU-n belül tennék elérhetővé, hanem az egész világon.

Az ügyben mindenesetre még nincs fejlemény, a levelek beérkezése után a labda most a bizottságnál van – kíváncsian várjuk, milyen döntést hoznak a jövőben.

(Borítókép: Jakub Porzycki / NurPhoto via Getty Images)