Így válasszunk vezeték nélküli fülhallgatót

Egyszerű laikus számára így egy új fülhallgató választása veszélyes terep lehet, hiszen sokat fizethet egy termékért, amely végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ebben a cikkben segítségképpen több olyan szempontot gyűjtünk össze, amely megkönnyítheti a választást, a különböző szempontokhoz pedig több különböző árszegmensbe tartozó, tesztelt fülhallgatót hozunk példaként.

Első lépésként döntsük el, mire kell

Mit akarunk csinálni a fülhallgatónkkal? Egyértelműnek tűnhet a válasz, de érdemes kicsit hosszabban elgondolkodni rajta vásárlás előtt. Zenét akarunk hallgatni edzés közben? Telefonálni szeretnénk munka közben, hogy a kezünk szabad maradjon? Csak zenét hallgatnánk egy fél órán át hazafelé a buszon vagy a HÉV-en? Mindent is csinálnánk az előbb felsoroltakból?

A füles funkciójának kiválasztása segíthet leszűkíteni, milyen modellek között érdemes nézelődnünk.

• Edzés közbeni zenehallgatáshoz mindenképpen olyan fülhallgatót érdemes választani, amely kényelmesen ül a fülünkben és állja a nedvességet, hogy ne tegyen benne kárt az izzadságunk. Vannak speciális sportfülhallgatók, de ha azok nem tetszenek, akkor az ötvenezer forintos árkategóriától a legtöbb gyártó már olyan eszközt kínál, amelynek valamilyen IP-védettsége van. Ilyen például a tesztelt eszközök közül a Galaxy Buds Live (IPX2) vagy az AirPods Pro (IPX4).
• Ha legtöbbet telefonálásra használnánk a fülhallgatót, a mikrofonok minősége lesz a legfontosabb, amire figyelnünk kell választáskor. Azok a fülesek, amelyeknek a fülből a száj irányába lenyúló száruk van, általában jobban teljesítenek a hívások közbeni hangminőséget illetően. Bármit mondjon is egy gyártó a fülben ülő eszköz mikrofonjait illetően, a fizikát nem lehet átverni. Ha a száron ül a mikrofon, közelebb a hangforráshoz, az jobb hangminőséget fog biztosítani. Az etalon a hívás közbeni hangerőt illetően az Apple AirPods és Pro változata, de a tesztelt eszközök közül az RHA-n keresztül bonyolított hívások során sem panaszkodtak a vonal túloldalán, hogy rosszul hallanának. Említést érdemel még a Huawei Freebuds nevű fülese is ebben a kategóriában.
• Ha csak zenét hallgatnánk a tömegközlekedésen vagy az irodában, döntő szempont lehet a kényelem és a zajszűrés is a hangminőség mellett. Kényelmi szempontból fülünk formája és mérete számít, egy nagyobb fülkagylóval és szélesebb hallójárattal rendelkező számára ugyanúgy kényelmes lehet a „nyitott” füles, amely a fülkagylóban ül (AirPods, Galaxy Buds Live, Huawei Freebuds), és az is, amely szilikonharangokkal benyúlik a hallójáratba (AirPods Pro, Galaxy Buds Pro, RHA, Sony WF-1000XM4). Zajszűrésből is bőven van választási lehetőségünk, opció a passzív és az aktív izoláció is.

A fülesek formáját és a zajszűrést a további bekezdésekben külön-külön részletezzük.

Nyitott (open) legyen, vagy zárt (in-ear)?

A nyitott füleseknek előnyei és hátrányai is vannak. Előnyükre válik, hogy könnyedén kivehetők a fülből, és visszarakhatók, hosszú távon nem okoznak nyomást benne. Egyszerre előny és hátrány, hogy kialakításuknak köszönhetően nem képesek izolálni a külvilágot, így a zene mellett hallani fogjuk, ami körülöttünk történik. Futás során, bringázáskor vagy csak mindennapi ingázásban ez nem árthat, hiszen így tisztában vagyunk környezetünkkel. Hátrány lehet, hogy az irodában például nem fogja egy ilyen fülhallgató kizárni a beszélgető kollégáknak vagy a billentyűzet kattogásának a hangját.

Hátrányuk a hallójáratba illeszkedő fülesekhez képest még a gyengébb hangminőség is, például az érezhetően kevesebb és laposabb basszus. Plusz a formájuk fix, így ha valakinek nem illeszkednek a fülébe, nincs opció lecserélni a gumiharangot kisebbre. Ha pedig nem illeszkednek rendesen, nagyobb esély van rá, hogy kiesnek a fülből vagy folyton igazgatni kell majd őket. Utóbbi problémára a Samsung okos megoldást kínált a babformájú Galaxy Buds Live-ban, a fülhallgatók belső felén van egy gumi, amely cserélhető a kényelem érdekében.

A legtöbb, teljesen vezeték nélküli fülhallgató azonban nem a nyitott, hanem a hallójáratba illeszkedő zárt dizájnt alkalmazza. Ezzel jobb helyzetbe kerülnek hangminőség terén, egyrészt azért, mert a gumi- vagy szilikonharangok izolálják a hallójáratot, így kint tartva a kéretlen hangokat; másrészt azért, mert közelebb van a hangforrás a dobhártyához és a hallócsontokhoz, amivel kisebb hangerő mellett is tisztább végeredményt érzékelünk.

A gumi- vagy szilikonharangok különböző méretekben cserélhetők, így itt az ember fülének mérete kevésbé szabja meg a kényelmet. A lényeg, hogy a füles ne lötyögjön, hanem stabilan álljon.

Az ilyen fülhallgatóknak az a hátrányuk, hogy hosszú távú használatuk kényelmetlenné válhat (emberfüggő), ráadásul gátolják a hallójárat megfelelő szellőzését, ami legrosszabb esetben gyulladáshoz is vezethet. A kényelmetlenséget a gyártók a prémiummodellekben igyekeznek nyomáskiegyenlítéssel orvosolni, ilyen például a Sony WF-1000XM4 vagy az AirPods Pro.

Kell bele az aktív zajszűrés?

Az ötvenezer forintos kategóriában és onnan felfelé egyre elterjedtebb az aktív zajszűrés (ANC) használata. Az aktív zajszűrő technológia egy elektronikus rendszer a fülhallgatóban. A külső mikrofonok folyamatosan figyelik a külvilág zajait, a fülhallgatóban egy csip elemzi azokat, majd a kívülről érkező hanghullámok ellentétét generálja, amelyet a zene mellett negatív jelként lejátszik. A negatív jelek kioltják a kívülről érkező zajokat, a két ellentétes hullám kiegyenlíti egymást.

Az aktív zajszűréssel az alacsony frekvenciasávon szóló, folyamatos hangok szűrhetők nagy hatékonysággal, például a vonat monoton zakatolása vagy az irodai számítógépek zúgása okozta háttérzaj.

Vannak olyan ANC-eszközök, amelyek nemcsak kifelé, hanem a hallójáratba is figyelnek mikrofonjaikkal. Ilyen például a Sony prémiumkategóriás fülhallgatója, a WF-1000XM4, amely egyszerre monitorozza a fülünket és a külvilágot, így alakítva a zajszűrést.

Az aktív zajszűrés azonban veszélyes is lehet, például tömegközlekedés közben. Erre a gyártók különböző transzparens módokkal kínálnak megoldást, amikor a zajszűrést lekapcsolja a fülhallgató, a mikrofonjait pedig arra használja, hogy a zene mellé a külvilág hangjait is közvetítse vele a felhasználó fülébe. Erre nagyjából minden ANC-eszköz képes már, a legtöbbet gombnyomással aktiválhatjuk, de a Sony fülhallgatója képes helyzetünk vagy mozgásunk alapján is kikövetkeztetni, hogy szükséges-e a hangátengedés, és azt is tudja, hogy ha megszólalunk, megállítja a lejátszott zenét, majd beengedi a külső hangokat. Igaz, ez nem a prémiumkategóriát jellemző egyedi tulajdonság, a WF-1000XM4 árának felébe kerülő Galaxy Buds 2 is képes erre.

Lehet, hogy valakinek kényelmetlen lesz az ANC, az ember érezheti úgy, hogy vákuumba került vagy elvesztette az egyensúlyát, ha először használ ilyen eszközt. Ilyen esetekre a passzív zajzáras fülesek jelenthetnek jó megoldást, amelyek szilikon- vagy habszivacsszerű harangjaikkal lezárják a hallójáratot.

Kodek és szoftveres támogatás

Fizikai kialakításán kívül szerepet játszik egy fülhallgató hangzásában az is, hogy milyen hangkodekeket támogat. A Bluetooth adatátvitel veszteséggel jár, viszont a CD-minőséget elérhetjük például az androidos eszközökön alapértelmezett aptX HD-kodekkel vagy a Sony saját fejlesztésű, közel veszteségmentes LDAC-jával. Ezeken kívül elterjedt még az Apple AAC-je is, az iPhone ezt használja.

A fülhallgatókhoz tartozó szoftverben általában beállítható, hogy milyen kodeket szeretnénk használni, ezzel együtt megadhatjuk, hogy a hangminőséget vagy a folyamatos, stabil Bluetooth-kapcsolatot részesítjük előnyben. Az SBC, aptX, aptX HD és az AAC az, amit a legtöbb fülhallgató támogat, az LDAC inkább a prémiumszegmensre jellemző. A legjobb esetben hangszínszabályzót és benne elmenthető beállításokat is kínál a fülhallgatóhoz tartozó applikáció.

Az Apple fülhallgatói ilyen szempontból fekete bárányok, ezeknél ugyanis ha nem Apple-eszközzel akarjuk használni őket, semmilyen beállítást sem fogunk tudni elvégezni rajtuk.

Üzemidő és akkumulátor

Mivel a vezeték nélküli fülhallgatók beépített akkumulátorról működnek, így – akárcsak a mobiltelefonokat – ezeket is tölteni kell. A fülesek beépített apró akkuját a hordozójuk tölti fel. A fülesek üzemideje változó, az aktív zajszűrés egyértelműen visszaveti az akkumulátoros teljesítményt, hisz az ANC működtetéséhez plusz elektronikát használ.

A töltőbölcsőket USB-C-kábelen keresztül, a drágább modelleknél QI vezeték nélküli szabvánnyal lehet tölteni. Az Apple természetesen itt is különc, az ő füleseik hordozói az iPhone-ok Lightning kábelével töltenek.

Nagyjából négy-öt órányi folyamatos lejátszásra képesek a fülhallgatók egy töltéssel, a bölcsőjük pedig átlagosan öt-hat alkalommal tudja száz százalékra visszatölteni őket. A tesztelt eszközök közül az RHA az abszolút csúcs, napi használat mellett elég havonta feltölteni. Igaz, ennek megvan a böjtje, a hordozó bölcsője ennek a legnehezebb az összes közül.

Ne felejtsük el azonban, hogy egy ilyen fülhallgató és a benne található akkumulátor élettartama véges, az akkutelep cseréje pedig nem megoldható. Így – legyen bármennyire is kényelmes és jó – vitathatatlan, hogy környezeti hatása káros. A lemerült akkuval ugyanis egyből elektronikus hulladék lesz az egykor ötven-, hatvan-, akár százezer forintos fülhallgatóból.

A cikkben említett fülhallgatók összehasonlító táblázata

	Apple AirPods	Apple AirPods Pro	RHA TrueConnect 2	Samsung Galaxy Buds Live	Sony WF-1000XM4
Kialakítás:	Nyitott (open)	Hallójáratba illeszkedő, zárt (in-ear)	Hallójáratba illeszkedő, zárt (in-ear)	Nyitott (open)	Hallójáratba illeszkedő, zárt (in-ear)
Vízállóság:	—	IPX4	IP55	IPX2	IPX4
Hangminőség:	Közepes	Jó	Közepes	Közepes	Kiváló
Mikrofon minősége (telefonhívásokhoz):	Kiváló	Kiváló	Jó	Közepes	Közepes
Zajszűrés:	—	Aktív zajszűrés (ANC) Jó	Passzív zajzár	Aktív zajszűrés (ANC) Jó	Aktív zajszűrés (ANC) Kiváló
Kodektámogatás:	AAC, SBC	AAC, SBC	AAC, SBC	AAC, SBC, aptX, Samsung Scalable	AAC, SBC, LDAC
Applikáció, hangszínszabályzó:	—	—	—	Galaxy Buds app (Android, iOS)	Headphones app (Android, iOS)
Ár:	59 990 forint 75 990 forint (QI-töltésre képes tokkal)	99 990 forint	54 900 forint	39 990 forint	99 990 forint

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)