Elon Musk is kolonizálná a Marsot

Már eddig sem volt hiány olyan vállalkozásokban, amelyek az első marsi kolóniát akarták megépíteni, de most Elon Musk, a SpaceX igazgatója is bejelentette: a következő két évtizedben ők is terveznek egy saját Mars-bázist, és az árát műholdfelbocsátásokból szednék össze.

Musk a Bloombergnek nyilatkozva egész pontosan azt mondta, hogy

azt próbálják majd megtenni a műholdakkal, amit a rakétákkal tettek.

Ez nagyjából annyit jelent, hogy olcsó, de megbízható eszközökkel jóval a NASA és más, állami űrhivatalok működési költsége alatt maradva hozzák el ugyanazokat az eredményeket. Hogy mennyire nagy üzlet ez? Csak a Pentagon 70 milliárd dollárt akar elkölteni kiszervezett műholdakra 2030-ig, és akkor más megrendelőt még nem is számoltunk.

Musk korábban is emlegette már a Marsot, mint távolabbi célt, de a terv konkrét megvalósításának módját tavaly novemberben, a twitteres csatornáján szellőztette meg. Akkor egy flottányi miniműholdról beszélt, amik alakzatban keringve végeznék el a rájuk bízott feladatokat. Azt, hogy egy egészen kicsi, akár 10 centiméteres élhosszúságú kocka formájú műhold is képes lehet a kiváló működésre, pont az első magyar műhold, a MASAT–1 mutatta meg – és azt ráadásul nem az igazi Vasembernek is nevezett, az elektromos autók, napelemcellák és a villámgyors vonatok piacán is mindent döntő-borító zseni rakta össze, hanem néhány elszánt diák a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Pénzt hoz, de hogy működik?

A szatellitek fejlesztése, felbocsátása és üzemeltetése azonban nem csak az anyagi hátteret biztosítaná Musk Mars-kolóniájához, a cég a pénz mellett komoly tapasztalatot szerezne a kolóniával való kapcsolattartáshoz szükséges híradástechnikai megoldásokban.

Ahhoz, hogy a SpaceX igazán sok pénzt lásson a műholdas bizniszből, elsősorban a felbocsátás költségeit kell lecsökkenteniük. Így rögtön értelmet nyer, hogy miért fejlesztenek a földre automatikusan, tervezetten visszatérő rakétákat. Bár a legutóbbi kísérlet nem sikerült, Musk szerint már tudják, mi volt a baj (kifogyott a hidraulikus folyadék), és legközelebb már tudják, mit kell tenniük, hogy a rakéta biztonságban landoljon a célpontként szolgáló tengeri uszály fedélzetén (másfélszer annyit töltenek a rakétába eleve).

A vicc az, hogy a SpaceX már így is olcsóbban dolgozik, mint bárki a NASA berkein belül az Apollo-éra óta, és még ezen is javíthatnak, ha a rakétáik tényleg maguktól vissza is jönnek majd, és nem kell újra és újra legyártani, vagy akár csak kihalászni őket a tenger mélyéről.

Agresszív terjeszkedés

Az egyetlen akadály, ami a korábban említett 70 milliárd egy szelete és Elon Musk között áll az az, hogy a Pentagon csak igen ritkán bíz meg külsős céget a műholdjainak űrbe cipelésével. Pont ezért Muskék beperelték az amerikai légierőt arra hivatkozva, hogy a légierő versenyellenes monopolhelyzetben van a műholdak pályára állítási piacán. Ez szokatlanul agresszív lépés egy cégtől, amely később állami szerződésekhez szeretne jutni, de Musk szerint van esély a megegyezésre.

Musk amúgy 2020-ig látna neki a Mars kolonizálásának, még idén bemutatják a marsi útra is alkalmas űrhajójukat, és kiderült, hogy olyan űrruhán is dolgoznak, ami nemcsak működik, de jól is néz ki.

Időközben Musk más területen sem pihen: a Tesla nevű elektromos autó legújabb, minden eddiginél olcsóbb, 35 ezer dolláros változatát 2017-re tervezik, és az igazgató szerint könnyen elképzelhető, hogy a tervek szerint évi százezres eladás akár 10 milliárdos bevételt jelent majd. A Model X-nek nevezett új változatról egyelőre nem sokat tudni, de ha hinni lehet Musknak (márpedig lehet, eddig csak ritkán beszélt a levegőbe), egy halom újdonság lesz a kocsiban, például fejlett önvezető képesség. Az USA-ban a 35 ezer dollár a középkategória teteje amúgy, de tízmillió körül árral már itthon is keresett lehetne a Model X, ha egyszer eljutna errefelé. Musk szerint Kína lehet fontos piac, de jelenleg nagyon hullámzó az érdeklődés az országban a Teslák iránt, és „fogalmuk sincs, mikor mi a helyzet”.

Hogy teljes legyen a kör, Musk nem csak az űripart, az autópiacot és a vasúti közlekedést újítaná meg, de az USA legnagyobb napelemtáblás cégét, a főleg tetőre szerelhető szolárcellákkal foglalkozó SolarCityt irányító bizottságnak is ő az elnöke. Egész pontosan ő az elnök, és a céget az ő ötlete alapján két unokatestvére alapította. A SolarCity az indulása után néhány év alatt piacvezető vállalkozás lett. Nagyjából tényleg csak az hiányzik, hogy legközelebb bejelentse, ő Vasember. Persze nem úgy, mint Obama, hanem komolyan.