Szakadt Csöves bosszúja

A kilencvenes évek elején kretének egy kis csoportja, köztük én, úgy döntött, hogy kismotorvezetés vagy háziasszony-tudomány helyett a lényegesen alacsonyabb szocioszexuális státuszt biztosító számítógépes fakultációra jár. Valaki nagyflopin behozta a Szakadt Csöves nevű progit. Egy hétig röhögtünk rajta, mint a sakálok. Megjegyeztem.

1. A magyar szuperhős

Tomcat profilból bosszút áll a seregen

Az Szakadt Csöves szöveges kalandjáték, cselekménye pár szóban összefoglalható: a rendszerváltás ideje van, a Szakadt Csöves a Marx (utóbb: Nyugati) téri aluljáróban mozog az égtájak mentén, és közben iszik, erőszakol, késel, meg-meghal, szóval a szokásos csöves tevékenységet végzi.

Elsőre úgy tűnik, mintha az 1989-ben íródott Csöves létrejöttének hátterében egy elhúzódó dühroham állna - a dolog egyedi és egyszeri. A valóságban azonban, évekkel később a Revenge trilógiával folytatódik a kortárs magyar kalandozás.

A '94-ben készült Revenge on School (Bosszú az iskolán, úgy is mint Suli) és a '95-ös Revenge on Police (Bosszú a rendőrségen) a Csöves fapados szövegfelületéhez képest már igazi látványkirályság, a folyosók rajzai között feltűnik egy-egy pornókép vagy Adolf Hitler, néhol még mozgókép is. A sorozatot záró Revenge on Army (Bosszú a hadseregen, szintén 1995) mindezt továbbfejlesztett párbeszédekkel fokozza - ami még jobban kiemeli a sorozat nagy erényét, az életközeli (heh) szövegeket.

Ezek a játékok - ha ez idáig nem derült ki - politikailag erősen inkorrektek. A szerepjátékos a Szakadt Csöves világán belül először is végigrombolja a Járműegészségügyi Szakközépiskolát, csont, gázspray, Molotov-koktél bevetésével, hogy végül láncfűrésszel végezzen Kolompai Edömérrel az igazgatóval. A folytatásban, egy zárkában találja magát, ahonnan elindulva végül napalmbombát kell helikopterről a rendőrség épületére dobnia a siker érdekében. Az sorozat utolsó részbében bosszút állhatunk a hadseregen, csak nem tudom hogy, mert miután kinyomom a buszvezető szemét, mindig meghalok.

2. Vegyes elmélkedések

"- Én vagyok a Juliska néni...
- Hány éves vagy?
- Hetvennyolc leszek...
- Nem leszel."
Revenge on Police

Minden rendes ember megveti a fajgyűlöletet, a hímsovinizmust, a nemi- és nemtelen erőszakot, a terhes nők és öregek csúnya szavakkal illetését. Nem kétséges, hogy sokan megbotránkoznak a Csövesen és Revenge-sorozaton. A felszínen azért, mert egy szadista tömeggyilkost alakítva lehet csak végigjátszani őket, de tekintve, hogy a játékok nagy részében hasonló szerepben kell fellépni (csak mondjuk gonosz űrgörények ellen), valójában az a megrázó, hogy a történet színtere a magyar valóság.

Pár éve volt a Newsweekben egy elemzés a különböző játékok pedagógiai hasznáról. Olyan tanulságokra jutottak például, hogy a Quake I-ből meg lehetett tanulni, hogy zárt térben nem szabad gránátokat dobálni. A Revenge hozadéka ebből a szempontból annyi, hogy a gyengéket el lehet tiporni, a vagányokat és kutyákat nem, a kávét virágföldből főzik, a hatalom tetején pedig általában kegyetlen, de végtelenül szánalmas és elpuhult emberek ülnek. A fejlődés egyébként egyértelműen érzékelhető a Csöves nihilizmusától, a Police makkoscipős vállalkozójáig, majd onnan a Revenge on Army-ben fellépő cigányhadsereg teljes abszurditásáig.

A Revenge azonban nem ettől kivételes, hanem attól, hogy a valóságról szeretne szólni. Vannak emberek, akik egész életükben képesek elszórakozni a Tolkien-féle széthasznált mitológián. Nem tartozom közéjük, mert a varázslatok környékén mindig menthetetlenül lefáradtam. A Csövesben az a nagyon vicces, hogy a főhős a Skálába megy, technokolt szív, és korabeli trágárságokat mond, korabeli embereknek. Ezek mind olyan részei a múltnak, amelyek nem maradnak meg a történelemkönyvekben. Ha úgy tetszik, történelmi távlatból ismerjük meg egy szubjektum viszonyát a valósággal (hahh). Az kalandjátékok írója az általa megtapasztalt Magyarországon áll bosszút. Ő Tomcat.

3. Tomcat bosszúja

"_Engem peldaul utottek-vagtak minden piszlicsare dologert, megse lettem egy tomeggyilkos. Aki ismer, az altalaban azt mondja, hogy nagyon sok bennem a szeretet. Na persze, szet is vernem azt a kocsog agyukat, ha nem mondanak... ;-)"

Bosszú a magyar iskolarendszeren csúnya szavak

A Pató Pál Software, később Tomcat Software Incorporated, még később a Controlled Dreams nevek alatt létrehozott játékok mögött szellemi szerzőként Tomcat és Császár a rejtélyes áll. A programozás Tomcat műve, így a szövegek, meg a satöbbi. Ki ez az ember, aki mintha Moldova György és a columbine középiskola sorozatgyilkos tinédzsereinek keveréke lenne?

Tomcat általános iskolai munkássága - a Bensine és Lockhart nevű mára elenyészett játékokat követő - Csövesben érte el csúcspontját, hogy a szakközép tapasztalatai alapján megszülethessen a Suli. A középiskola után egy gyorstalpaló programozói iskolát következett, majd a hadsereg (igen, innen az Army), a páncélozott XT-k világa. Tomcat jelenleg webdizájnnal és 3d animációkkal foglalkozik. Underground arc, a demoscene egy oszlopos tagjaként ismert, mint scene-találkozók szervezője.

Tomcat amúgy militáns, rendpárti és fajgyűlölő. Az a korosztály, amelybe mindketten tartozunk olyan pályák mentén fejlődött (kétsoros Lada vezérmű lánc a színestévé tetején: nem a levegőbe beszélek), amelynek többségében ez a gondolkodás az eredménye - persze azt, amit azokban az időkben tapasztaltak csak igen kevesen vezették le kalandjátékok írásában. Tomcat egyébként, ahogy az játékaiból és readme-jeiből kiderül sokkal kevésbé hatalom és rendpárti, ha a számítógépről van szó: megkapja a magáét Bill Gates és a BSA nemkülönben. A valós rend és a virtuális anarchia közötti ellentmondást (ha egyáltalán kell) varjak kínzásával hidalja át, amivel - játékai mellett - is megosztja közönségét (konkrétan kivívja a közutálatot).

Tomcat extrovertált személyiségének és agresszív attitűdjének tudható be tehát a Szakadt Csöves és a Revenge széria létrejötte (a vele készült beszélgetés itt olvasható) . Ezek, akárhogy is legyen, az elmúlt évtized legnépszerűbb magyar szórakoztató szoftverei. Köszönöm a türelmet.