Még mindig pc-n játszanak az Index olvasói

Utoljára 2008 tavaszán kérdeztük meg önöket, min és mennyit játszanak. Akkor az derült ki, hogy a hazai játékkultúra még főleg pc-re épül, holott a világ nagyobb része már máshol tart. Idén újra feltettük a tavalyelőtti kérdéseket, hogy lássuk, változott-e valami két év alatt. Nos, nem nagyon, ami persze nem olyan meglepő: a válság évei voltak ezek, és nyilván nem akkor fognak tömegek új konzolt vagy videokártyát venni, amikor a devizahitel törlesztőrészlete hirtelen megugrik. Apró, érdekes változásokat azért kihozott a kérdőív (ami, akárcsak a két évvel ezelőtti, természetesen nem reprezentatív).

Az egyik legszembetűnőbb változás az, hogy mennyien töltötték ki a kérdőívet. A két felmérés hasonló időpontban került címlapra, de az ideit 24 százalékkal többen (17596-an) töltötték ki, mint a tavalyelőttit – bár látszólag ez azt jelenti, hogy többen játszanak, mint két éve, valószínűbb, hogy az Indexet olvassák többen.

Commodore-generáció

Nemet és kort tekintve a válaszolók összetétele hasonló volt, mint két éve. Azt reméltük, hogy a női játékosok aránya nőtt, de nem, így történt: a kérdőívet kitöltők 93,8 százaléka volt férfi, 6,2 százalék nő – két éve 92, illetve 8 százalék volt ez a két érték. Összehasonlításként: az E3-at szervező Entertainment Software Association legutóbbi felmérése szerint az Egyesült Államokban 60-40 százalék az arány a férfiak javára.

Az életkor eloszlása nem volt meglepő: többnyire a fiatal felnőttek töltötték ki a kérdőívet, leginkább ebből a korosztályból kerül ki a játékosok és az Index-olvasók közös halmaza. A válaszolók majdnem 80 százaléka legalább 19, legfeljebb 35 éves. Ez az arány két éve is így alakult, a százalékok alig változtak.

Az életkoreloszlást tekintve nem meglepő, hogy a válaszolók nagy része régen és nem pc-n kezdte az ismerkedést a számítógépes játékokkal. A kérdőívet kitöltő olvasóink 73 százaléka több mint tíz éve játszik (ez szinte pontosan a tavalyelőtti 75 százalék), és kevesebb mint 8 százalék jelezte, hogy még nem játszik hat éve. Az első játékplatformok között toronymagasan a Commodore 64 vezet (kicsit több mint 49 százalék), a dobogóra még a pc és a Sinclair gépek fértek fel 24, illetve 9 százalékkal. Hasonló arányok voltak két éve is, bár erősödött azok tábora, akik pc-n játszottak először (54, 20, illetve 11 százalék volt a három platform 2008-as eredménye). A két kérdés további részletezése az alábbi grafikonokon látható.

Nem mondunk le a pc-ről

Mint említettük, lassan változik a hazai játékpiac, de azért változik – ez szépen látszik a „Milyen platformon játszik ma?” kérdésre adott válaszokból. A konzolok két év alatt újabb híveket szereztek: az Xbox 360-nál leglátványosabb a növekedés (tavalyelőtt a válaszolók 5,5 százaléka játszott ezzel a platformmal, idén 13,7 százalék), de a PlayStation 3 és a Nintendo Wii tábora is nőtt (7,8 és 6,7 százalékra a 2008-as 2,7-ről és 4,3-ról). Érdekes, hogy a Wii az Index-olvasók körében nem olyan népszerű, mint a világ nagyobbik részén, és feltűnő, hogy az előző generációs PlayStation 2 milyen jól tartja magát (majdnem hozta a tavalyelőtti 8,6 százalékos eredményt).

Viszont azzal együtt, hogy gyarapodtak a konzolos játékosok, nem csökkent a pc-s gémerközösség. Úgy tűnik, még a konzolosok nagy része is ragaszkodik a pc-s gyökerekhez: a pc messze a legnépszerűbb játékplatform, az olvasók 80 százaléka játszik rajta hagyományos dobozos játékokkal, 49 százalék pedig flashjátékokkal vagy közösségi oldalakon – szinte kottára ugyanezek az arányok voltak két éve is. Előremutató azonban, hogy a válaszolók 23 százalékánál, több mint négyezer embernél a pc mellett van valamilyen konzol is.

Megkérdeztük azt is, hogy olvasóink milyen játékplatformot vásároltak az elmúlt két évben, illetve terveznek vásárolni a következő évben. Az előbbi kérdés válaszainál is érzékelhető volt a konzolok lassú hódítása: Xbox 360-at, PlayStation 3-at és Wii-t is nagyobb arány vásárolt, mint két éve (10,7, 6,3 és 5,1 százalék a két évvel ezelőtti 4,4-gyel, 2,2-vel és 3,5-tel szemben). A pc azonban itt is toronymagasan vezet: a válaszolók fele vásárolt vagy bővített gépet, kimondottan azért, hogy játsszon rajta.

Körülbelül harminc százalék viszont nem vett semmit, a második kérdés válaszainál pedig az derült ki, hogy a kérdőívet kitöltők 55 százaléka nem is tervez játékplatformot vásárolni a következő egy évben. A többiek főleg pc-t vennének (nagyjából 32 százalék), ami elég meglepő a három fő asztali konzol alacsony számai mellett (7,3 százalékkal még az Xbox 360 áll a legjobban). Amerikában és Nyugat-Európában ugyanis a játékiparban a pc egyre jelentéktelenebb tényező, legalábbis a hagyományos dobozos játékok piacán – szinte csak online szerepjátékot és stratégiai játékot lehet eladni rá (meg persze Sims játékokat és kiegészítőket, tonnaszám). Éppen ezért a játékfejlesztők is egyre jobban elfordulnak a pc-től és konzolokra készítenek játékokat – úgy tűnik, önök ettől nem tartanak.

A munkahely nem játék

Két éve az tűnt ki a kérdőívből, hogy olvasóink többsége nem alkalmi játékos, vagyis kevesen vannak azok, akik viszonylag ritkán és rövid ideig játszanak. Ezt erősítette meg az idei felmérés is: a válaszolók háromnegyede hetente többször játszik, 35 százalék egyenesen naponta. Csak 17 százalék a heti rendszerességnél is ritkábban játszók aránya – szinte pontosan annyi, mint két éve.

 Ha már olvasóink elkezdenek játszani, nem szívesen hagyják abba – önök többet játszanak, mint két éve. Az egyhuzamban egy óránál kevesebbet játszók aránya a 2008-as 36 százalékról valamivel több mint 28 százalékra csökkent, az egyszerre 1-3 órát és 3-5 órát játszók tábora viszont gyarapodott (48-ról 54, illetve 12-ről 13 százalékra). „Gratulálunk annak az 57 embernek, aki naponta több mint 5 órát játszik” – írtuk két éve. Idén 673 embernek jár ez a kétes dicsőség.

Kíváncsiak voltunk arra is, hol játszanak önök leginkább – és meglepődtünk, mert arra számítottunk, hogy a játékok egyre jobban beteszik a lábukat a munkahelyekre is, a kérdőív pedig egészen mást hozott ki. Szinte minden válaszoló játszik otthon (98 százalék – ez két éve csak 92 volt), a munkahelyi játék viszont drasztikusan csökkent két év alatt. 2008-ban még majdnem 22 százalék jelezte, hogy játszik a munkahelyén is, idén már kevesebb mint a felmérést kitöltők 14 százaléka – úgy tűnik, egyre jobbak a céges filterek. Az utazás közbeni és iskolai játék aránya viszont nőtt két év alatt (12-ről 13,6, illetve 3,8-ről 4,5 százalékra).

Leszereplő ritmusjátékok

Elenyésző 0,48 százalék nem tudta, milyen játékműfajok léteznek, a maradék elsősorban lövöldözős játékokkal, stratégiai játékokkal és szerep-, illetve kalandjátékokkal játszik, ebben a  kedveltségi sorrendben.

Az online szerepjátékok bő húszszázalékos eredménnyel szerepeltek – az erős pc-s gyökerek miatt lehet ilyen magas ez a szám, mert amúgy többnyire rétegműfajként kezelik az MMORPG-ket.  A válaszokból körvonalazódó nagy meglepetés viszont a ritmusjátékok leszereplése (8,5 százalék). A Guitar Hero, Lips és más rockbanda-szimulátorok és karaokejátékok által képviselt műfaj az utóbbi két év egyik legnagyobb sikertörténete volt a játékpiacon – úgy látszik, nem önöknél. A műfajok közti erőviszonyok ezt leszámítva nem nagyon változtak két év alatt.

A multiplayer játékok (vagyis amelyekkel egyszerre több ember játszik egymással vagy egymás ellen) fogyasztási szokásai sem sokat változtak: a válaszolók 22 százaléka továbbra is kerüli, 27 százalék pedig csak évente néhányszor próbálja ki ezeket. Havonta néhányszor 15 százalék, heti és napi rendszerességgel pedig 18-18 százalék látogatja az online arénákat. Ők elsősorban az online szerepjátékok, a stratégiai és az akciójátékok rajongói közül kerültek ki, nem meglepő módon.

A következő grafikont pedig akár a tavalyelőtti cikkből is bemásolhattuk volna: a válaszolók továbbra is többnyire 1-2 éves vagy akár 3-5 éves játékokkal szórakoznak (64, illetve 60 százalék), de a még régebbi programokat is szívesen előveszik (14 százalék az emulátortól sem riad vissza). Az egyetlen érdekes adat itt a legfrissebb játékokkal szórakozók aránya, ez 46 százalékról több mint 51-re nőtt, és ez szépen korrelál a következő témakörnél tapasztaltakkal.

Javuló vásárlási kedv

Ugyanis úgy tűnik, hogy válság ide, válság oda, önök hajlamosabbak játékot vásárolni, mint két éve. A válaszolók 48 százaléka 1-5 játékot vesz évente, 8 százalék 6-10 játékot, 5 százalék pedig még tíznél is többet – mindegyik érték több, mint a két éve mért 45, 5 és 4 százalék. 2008-ban még 46 százalék vallotta, hogy egyáltalán nem vesz játékokat, idén már csak 39 százalék.

 Viszont a legálisan szerzett játékoknál sokkal több programmal játszanak az Index-olvasók. 77 százalék havi 1-3 játékkal játszik, 18 százalék havi 4-6-tal, 5 százalék pedig még ennél is többel. A nagy különbségre a torrentezés és az illegális másolatok egyéb utakon történő beszerzése a magyarázat. A válaszolóknak csak 30 százaléka vallotta magát tisztának, a maradék illegális másolatokkal él. A többség csak évente néhányszor (38 százalék), de több ezren vannak, akik heti rendszerességgel (13,6 százalék).

Akik vásárolnak, nagyjából azonos arányban vesznek vadiúj játékokat és fél-egy éves programokat (a vevők 36 és 37 százaléka), de 27 százalék még régebbi programokért is szívesen ad pénzt. Egyébként neten, műszaki áruházakban és szaküzletekben vásárolnak játékokat (az összes válaszoló 31, 28, illetve 28 százaléka), vagyis a netes rendelés már vezet – két éve még az internet 21 százalékkal harmadik volt az áruházak (29 százalék) és boltok (22 százalék) mögött. A fizetős letöltés is népszerűbb lett (13 százalékről 18-ra nőtt), 3-3 százalékot kaptak a mobilos és konzolos letöltések, a válaszolók 8 százaléka pedig játékmagazinokhoz csomagolt játékokkal is él.

Végezetül megkérdeztük, hogyan tájékozódnak önök a játékokról, és ugyanazt láttuk, mint két éve: előzetes demókkal soha (52 százalék) vagy csak nagyon ritkán (41 százalék) játszanak, inkább a sajtót részesítik előnyben. Itt is főleg a magyar netes forrásokat követik (a válaszolók 77 százaléka), de minden második Index-olvasó nem magyar nyelvű szakportálokat is olvas. Nyomtatott játékmagazinokat gyér 12 százalék vesz a kezébe, 6 százalék pedig szaklapnak nem nevezhető magazinok játékrovatát is átfutja.