Szemüveg nélküli 3D a kézben

Két, falatnyi bikinibe öltözött bombanő pólókat osztogat a Los Angeles Convention Center előtt, előttük kígyózó sor, mögöttük fotóshorda. Van, ami sosem változik.

Legutóbb 2004-ben voltam az Electronic Entertainment Expo (E3) nevű videojáték-kiállításon, akkor a show-elemek eléggé háttérbe szorították a játékokat, akárcsak egy és két évvel később. A rendezvény szervezője, az Entertainment Software Association aztán 2007–2008-ban két csökkentett üzemmódú E3-on magába szállt, és tavaly óta megint nagy, de a korábbiaknál visszafogottabb expókat rendez.

Ez az idein is látszik, minden kiállító standja puritán, csak pár molinó hirdeti az új játékokat – nincsenek regimentnyi díszletes által összehozott extrém színpadok, életnagyságú Transformers-szobrok, barokkos hülyeségek, amik elvonnák a figyelmet a játékokról. De a booth babe-ekről, vagyis a csinos hoszteszlányokról nem tudott – vagy nem mert – lemondani az ESA. Meg kell adni az ördögnek, ami az ördögé, a nördöknek, ami a nördöké.

Mijamoto beég

Mivel a Microsoft, az Electronic Arts és a Ubisoft új játékait már a hétfői, nulladik napi sajtóbemutatókon láttam, és vasárnap a Microsoft új mozgásérzékelős kütyüjét, a Kinectet is kipróbálhattam, az idei E3 keddi nyitónapját a két nagy japán konzol- és játékgyártóra, a Nintendóra és a Sonyra áldozom, már csak azért is, mert ezen a napon ők tartanak bemutatót.

Lelövöm a poént: kettőjük harcát magasan a Nintendo nyeri, annak ellenére, hogy a show eddigi legkínosabb pillanatait is ennek a cégnek kell elkönyvelnie. Rögtön a bemutatójuk elején maga Mijamoto Sigeru, a Nintendo házi atyaúristene, a Mario, a Donkey Kong és a Zelda brandek kiötlője próbálja prezentálni a The Legend of Zelda: Skyward Swordot, de nagyon nem jön össze neki. A Wii-re készülő, jövőre megjelenő játékot a MotionPlus kontrollerrel kell irányítani, ami elvileg pontosabb, mint a hagyományos Wii-s irányítókütyü, de Mijamoto az istennek sem talál el vele semmit, akár kard van a főhős kezében, akár íj. A Monty Pythonba illő jelenet után valószínűleg kivégeznek pár fejlesztőt a Nintendónál, mindenesetre a szenvedésének újabb játékok bejelentése (vagy már ismertek további hype-olása) vet véget.

Ez a Nintendo esetében természetesen újabb, a bevált sorozatokról lenyúzott rókabőröket jelent. Ezek jelentős része nem túl izgalmas név – mint például a nevével mindent eláruló Mario Sports Mix, a minijáték-gyűjtemény Wii Party vagy egy új James Bond játék, ami az 1997-ben Nintendo 64-re készült GoldenEye 007 nevéből próbál megélni –, de néhány demó lázba tud hozni annak ellenére, hogy nem vagyok nagy nintendós. A legendás Warren Spector Disney-játéka, a 2011-ben megjelenő Epic Mickey például ötletes és gyönyörű. Miki egér sosem volt még ennyire menő: varázsecsetével teljesen átformálja az egyébként egyszerű platformjáték pályáit, egyes helyszínei pedig régi, fekete-fehér Disney-rajzfilmeket idéznek.

A Donkey Kong Country Returns is platformjáték, de a címszereplő gorilla ezúttal banán helyett egy vödör adrenalint evett meg, és ez jót tett a játékmenetnek. A szívemet azonban a Kirby’s Epic Yarn rabolja el teljesen. A játék dizájnját a rongyosbatyu és a varródoboz ihlette, a pályák foltokból és fonalakból állnak össze, a főhős kisgömböc, Kirby és az ellenfelek pamutszálakból és gombokból. A látványon túl azonban ez a koncepció a játékmenet ötleteiben is megjelenik, lásd a lenti videót.

Fejfájós 3D

Idén a játékoknál azonban sokkal jobban érdekli a Nintendo-fanokat a cég új kézikonzolja, a 3DS. Az előzetes hírek olyan 3D kijelzőt ígértek, amihez nem kell szemüveg – ez túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen, az E3 előtt be is táraztam néhány Virtual Boy-hasonlatot (a Nintendo eddig nem sokszor nyúlt mellé, de a Virtual Boy nevű, 3D kijelzős konzolja legendásan nagy bukta volt). Felesleges volt. Miután kivárom azt a bő egyórás sort, ami a kiállított 3DS-ek előtt kanyarog, kiderül, hogy a kütyü tényleg működik. 3D, kézben, szemüveg nélkül.

Igaz, olyan korlátokkal, amikből még lehet probléma. Az autosztereó kijelző technológiájának titka pongyolán fogalmazva annyi, hogy precízen irányítja a fényt: minden páros képpontot az egyik szembe, minden páratlant a másikba küld, így hozza létre két különböző képből a térhatást (bár 800 × 240 a kijelző felbontása, ezért valójában csak 400 × 240 képpontot érzékel a júzer). A technológia hátránya, hogy a kijelzőt szemből kell nézni, ha csak kicsit elfordítjuk oldalra a kütyüt, már szétesik a kép. A megoldás másik hátulütője, hogy érzékenyebb játékosoknak fejfájást okoz, és eléggé fárasztja a szemet. Ebből a szempontból nem jobb a szemüveges 3D technológiáknál. Kíváncsi vagyok, megbarátkoznak-e ezekkel a hátrányokkal a játékosok (nyilván az ártól is függ, ami még nem publikus, ahogy a premier pontos dátuma sem).

Az biztos, hogy a játékfelhozatallal nem lesz gond – többek között Kingdom Hearts, Resident Evil, Kid Icarus és Metal Gear Solid is készül 3DS-re –, a 3D effekt pedig egy karocska átbillentésével megszüntethető (persze akkor ennyi erővel sima DS-t is vehetne az ember). A kütyüben egyébként giroszkóp is van, és állítólag 3D fotókat is lehet vele készíteni (ezt nem lehetett kipróbálni a show-n, de a booth babe-ek nagyon meggyőzően néztek, amikor ezt mondták).

Wii-majmoló kontroller, ütős 3D

A Microsoft a Kinecttel villantott nagyot, a Nintendo a 3DS-sel – a harmadik nagy konzolgyártó, a Sony új kütyüjét, a Move-ot azonban legfeljebb csak a legelvetemültebb fanboyok fogják olyan forradalmi újításnak értelmezni, mint azt a japán cég szeretné. A Move ugyanis ugyanolyan mozgásérzékelős kontroller, mint a Wii négy éve megjelent „nuncsakuja”, csak valamivel pontosabb nála. Nincs mese, a Sony az idei E3-on lemaradt innovációban, ezt csak megerősíti a két bemutatott Move-játék, a Sorcery című varázslós fantasy és a Tiger Woods PGA Tour 11 – mintha Wii-játékokat látnék, csak szebb grafikával.

Ráadásul a Move nem olcsó: 50 dollár maga a kontroller, de ez nem működik a Sony EyeToy kamerája nélkül – a kamerát, a kontrollert és a Sports Champion című játékot tartalmazó pakk már 100 dollár. Egyes játékok kiegészítő kontrollert is használhatnak majd, ez még külön 30 dollár lesz. Aki kimondottan a Move-ért venne PS3-at, annak 400 dollárt kell majd összespórolnia a kontroller-kamera-konzol kombóra. Az európai premier szeptember 11., az amerikai szeptember 19., a japán október 21.

Ha már hardverfronton nem tud nagyot villantani a cég, a játékokkal próbálnak nyomulni. A hardcore játékosokat szólítják meg, a cég kabalaállata, a Kevin Butler nevű fiktív karaktert játszó színész kisebb standuppal hergeli a közönséget a cég bemutatóján, olyan aranyköpésekkel, mint az „egy nő szívéhez a legrövidebb út egy közelharctámadás”. Sajnos ellenszenvessé teszi a produkciót, hogy Butler be-beszólogat a Microsoftnak, kicikizve a Kinect vasárnapi, Cirque du Soleil rendezte névadó partiját, és ehhez Jack Tretton, a Sony amerikai játékrészlegének igazgatója is csatlakozik.

A bejelentett és bemutatott játékok legnagyobb erőssége egyébként a 3D, ezt a szekeret kétségtelenül a Sony tolja legjobban – természetesen nem utólag előállított 3D illúzióról van szó, hanem eleve 3D hdtv-re készült játékokról. Ilyen lesz többek között a Move-ot is támogató Killzone 3 (a PS3 egyik legnagyobb húzóneve, tuti bombasiker), a legigényesebb autóverseny-sorozatnak számító Gran Turismo ötödik része, a Crysis 2 és a Ghost Recon: Future Soldier is. Új játékbejelentés egyébként szinte alig van a Sony bemutatóján, a legnagyobb meglepetés az, hogy a Twisted Metal című autós-erőszakos brand feltámad PS3-on, újra munkát adva a széria emblematikus figurájának, a szadista vigyorú, őrült bohócnak.

A Sony standjának bejárásával véget is ér az első napom az E3-on, a második a kisebb kiadóké lesz, és néhány zárt ajtók mögötti bemutatóé. Meg persze a booth babe-eké.