Elcsalt áfa, fiktív export, processzorok a monitordobozban

A Sulinet Expressz program kapcsán többször esett szó a számítástechnikai eszközök szürkeimportjáról és a kapcsolódó szürkegazdaságról. Magyar Bálint oktatási miniszter és a programban résztvevő cégek is többször hangsúlyozták, hogy a sulinetes eszközök és konfigurációk azért lehetnek valamivel drágábbak, mert kizárólag legális csatornákon jutnak el a vásárlókig. Az Index utánajárt, hogyan is működik a sokat emlegetett számítástechnikai szürke- vagy feketegazdaság.

A szakma mindent tud, és hallgat

A szakmában jól ismertek azok a módszerek, amikkel egyes importőrök és kereskedők törvénytelen bevételekhez jutnak. Bár tavaly óta a számítástechnikai eszközökön a vám nulla százalékos, a termékeket terhelő 25 százalék áfa éppen elég játékteret ad, vagyis ennek "megtakarítása" miatt továbbra is jelentős nyereséget lehet termelni illegális módon. A nagy cégek vezetői többnyire azt is tudják, kik, milyen módon és mit hoznak be, sokszor még azt is hogy hol, és milyen korrupciós csatornákat igénybevéve, de beszélni, feljelenteni senki sem mer. Az ok egyszerű: "senki sem akar golyót a fejébe".

A hagyományos csempészet (amely sok éven át jelentős milliárdokat termelt a feketézőknek) a nulla százalékos vám miatt már kevésbé kifizetődő, ráadásul a határokon a vámtisztviselők már odafigyelnek arra, hogy a számlán és a szállítólevélen szereplő tételek és a kamionban lévő áru mennyisége megegyezzen - mondja informátorunk, aki egyébként maga is számítástechnikai boltot üzemeltet. Ehelyett az importőrök inkább ahhoz a trükkhöz folyamodnak, hogy jóval alacsonyabb értéken, általában 1-5 százalékon vámkezeltetik - az egyébként külföldön valós értéken megvásárolt - termékeket, később ugyanis a vámkezelt érték alapján kell megfizetniük az áfát, mondta el a kereskedő. Másik módszer, hogy szabályosan vámkezelnek például egy szállítmány monitort, a dobozokban azonban jóval nagyobb érték, processzorok, RAM-ok találhatók.

Az importőr cégek, a kereskedők és a kiskereskedők gyakran 30-40 cégből álló hálózatot építenek, a termékek valós származását a cégek közötti fiktív számlaforgalommal leplezik. A birtokunkba került, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) készített jelentés szerint a vámcímzettek általában telephellyel nem rendelkező cégek, melyek egy lakásba vannak bejelentve, elérhetőségük gyakran egy feltöltőkártyás mobilszámra korlátozódik. Ezek a cégek a rövid időn belül megszűnnek, átalakulnak vagy csődbe mennek. Az árut jellemzően saját off-shore cégen keresztül számlázzák az itthoni cégnek. Forrásunk szerint a feketegazdaságban évente több tízmilliárd forint fordul meg.

A matrica nem véd

A VPOP lapunknak nyilatkozó illetékese hasonlóan vélekedik: szerinte a felderített ügyek alapján feltehető, hogy éves szinten az elkövetési érték meghaladja a tíz milliárd forintot. Az eljárások során azonban ők úgy tapasztalták, hogy a valós értéknek nem 1-5, hanem átlagosan 10-25 százalékáról állítják ki a hamis számlákat. Az illetékes szerint a vámszervek az elmúlt években elsősorban csempészési eseteket derítettek fel. Az ügyek száma jelentősen nem változott az elmúlt években, azonban az elkövetési értékek rohamosan emelkedtek, az egy-egy ügyben meghaladta a hatmilliárd forintot is, tette hozzá.

A márkaképviseletek és a hivatalos disztribútorok természetesen megpróbálnak fellépni az őket is károsító jelenség ellen, de sokat ők sem tehetnek. Az Intel hivatalos magyarországi disztribútorai például hologramos matricát és tanúsítványt adnak minden egyes processzorhoz, tálcáshoz és dobozoshoz egyaránt, mondta lapunknak Golubeff Robert, az Intel magyarországi képviseletének üzletfejlesztési igazgatója. "De ez is csak arra jó, hogy a disztribútor és a kiskereskedő igazolhassa a processzor eredetiségét. A matrica hiánya jogilag nem bizonyítja, bár valószínűsíti, hogy illegális úton került az országba a termék" - mondta Golubeff.

Elméletileg előfordulhat

Az áfa az exportált cikkek esetében visszigényelhető; a cégek így ahhoz a megoldáshoz is fordulhatnak, hogy "papíron" exportálnak termékeket, amelyek után visszaigénylik az áfát. Az országot esetleg elhagyja egy üres kamion hamis szállítólevéllel, de gyakran erre sincsen szükség. A hardvereszközök eközben az országban maradnak, majd kereskedelmi forgalomba kerülnek. Forrásunk szerint erre a tranzakcióra szinte kizárólag a szlovákiai határszakaszt használják.

A VPOP lapunknak nyilatkozó illetékese elmondta, hogy ugyan a fokozott vámvizsgálati kötelezettség az exporttevékenységre is vonatkozik, de "elméletileg előfordulhat a szigorú rendszer ellenére is, hogy egy-egy ilyen "szállítmány" kijut az országból és jogosulatlanul igénylik vissza az áfát". Konkrétan ezzel a módszerrel még nem találkoztak, azzal viszont igen, hogy nem egyeztek meg az adatok a szállítmány tényleges összetételével, vagy értékével. Ezekben az esetekben büntető eljárást kezdeményeztek az illetékes nyomozószervnél. 2003 júliusától egyébként az ilyen természetű ügyek nyomozására is felhatalmazást kapott a vámhatóság, így ezen a területen javulhat a felderítés hatékonysága.

Jóindulat, speciális nyomozók

Informátorunk és a VPOP-nak készített anyag szerint mindez nem lenne lehetséges egyes vámtisztviselők "jóindulata" nélkül. "Nem zárható ki az ilyen természetű "segítség", azonban a széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, igen szakszerűen megszervezett, bonyolult utakat bejáró számlamozgásokat irányító bűnszövetségek felderítése, és különösen annak bizonyítása, hogy a megjelölt ügyleti érték nem egyezik meg a tényleges vámértékkel, már önmagában is komoly nehézséget jelent" - közölte lapunkkal ezzel kapcsolatban a VPOP illetékese. "Ezért a megkülönböztető gondosság mellett lefolytatott vámvizsgálat sem képes valamennyi visszaélés megszakítására" - tette hozzá.

A szakma egyik nagy cégének képviselője kicsikét durvábban fogalmaz ugyanerről: "azt is lehet tudni, hol, melyik vámost veszik meg".

A jelenség megismerése, feltárása és a bűnelkövetői körök feltérképezése érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit is alkalmazza, közölte az illetékes. Ezzel a területtel már korábban is specializálódott nyomozók foglalkoztak, emellett a nemzetközi együttműködést is erősítik az EU különféle bűnüldöző szerveivel. A Vám- és Pénzügyőrség egyes árukkal, köztük a számítástechnikai berendezésekkel kapcsolatban külön intézkedéseket is hozott, és az országos parancsnok egy esetben kifejezetten ezen eszközök szigorított vámkezeléséről adott ki utasítást.

"Több eredményes felderítésről számolhatunk be, amelyek közül több olyan eljárás is folyik, ahol az elkövetési érték jóval a három milliárd forint felett van" - közölte lapunkkal a VPOP illetékese. Jelenleg hat fő van előzetes letartóztatásban ilyen bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.