Amerika ráerőltetné a másolásvédelmet a világra

A szerzői jogokról és hamisításról, illetve ellene való egységes fellépésről szóló egyezmény tervezetei már többször kiszivárogtak, és mindannyiszor súlyos botrányokat is okoztak, főként a szerzői jogokat az interneten szabályozó részek. Most a svájci Luzernben tartott júliusi és az augusztusi washingtoni egyeztetések anyaga került ki az internetre (pdf formátumban a teljes szöveg itt olvasható).

Az egyezmény legutóbbi, februárban kiszivárgott szövege elsősorban az internetszolgáltatók felelősségét részletezte a felhasználói jogsértésekért. A netes kalózkodásban a végfelhasználókat elkapni egyrészt nehézkes, másrészt pr-szempontból öngyilkossággal ér fel pár zene vagy film letöltéséért csillagászati büntetéseket ráverni egyetemistákra.

Az ACTA ezért ott támadott, ahol gyakorlati esélyt látott a beavatkozásra, és a felhasználók felelősségét megosztotta volna az internetszolgáltatókkal, perelhetővé téve őket ügyfeleik viselt dolgaiért. Úgy tűnik, az internetszolgáltatók lobbija elég erős volt, ez a rész kikerült az új tervezetből.

Három csapás

A most nyilvánosságra került szerződéstervezet a netszolgáltató felelősségre vonása helyett a több országban, például Franciaországban már bemutatkozott három dobás rendszerét terjesztené ki az egész világra (illetve az aláíró országokra). Ez annyit tesz, hogy a netszolgáltató monitorozhatja felhasználói adatforgalmát, és ha jogvédett tartalmak illegális megosztását vagy letöltését látja, két figyelmeztetés után meg kell szakítania az internetkapcsolatot.

Az egyezmény új verziója azt is kimondja, hogy a helyi rendőrség vagy más nyomozó hatóság kérésére az internet- vagy tartalomszolgáltató köteles illegális tevékenységgel gyanúsított felhasználóinak összes személyes adatát kiadni.

A három dobás rendszerében több jogvédő mutatott már rá a mai napig fel nem oldott problémákra. Gyanúsítás alapján, bizonyíték és védekezési lehetőség nélkül büntet, esetenként (például megosztott internetelérésnél, közös ip-címnél) olyanokat is, akik nem tettek semmit. Nem is beszélve az olyan problémákról, amit nyilvános internetelérések (iskolai, könyvtári gépek, internetkávézók, wifi hotspotok) okoznának, ahol gyakorlatilag lehetetlen megmondani, ki követett el jogsértést.

Ráadásul az internethez való hozzáférés több országban az alapvető állampolgári jogok közé tartozik, amit jogerős bírói ítélettel lehet megvonni.

Drákói DRM

A másik nagy témakör, amiben a most kiszivárgott verzióban nagy lépés tapasztalható a februárihoz képest, a digitális másolásvédelem témaköre. Itt az amerikai fél próbálja (a jelek szerint sikerrel) ráerőltetni a világra a saját szabályozását, ami jóval keményebb, mint a jelenlegi nemzetközi egyezmény, a WIPO (World Intellectual Property Organization Copyright Treaty). A szabályozás mindenféle digitális másolásvédelem feltörését és megkerülését illegálisnak minősítené, beleértve az olyan eseteket is, amikor valaki például az iPad DRM rendszerét töri fel, hogy egy olyan (akár saját fejlesztésű) alkalmazást telepítsen, ami nem ment át az Apple hivatalos engedélyezési procedúráján.

Komoly viták vannak az egyezménynek annak a szintén az amerikai fél által erőltetett pontja körül, ami feljogosítaná a hatóságokat a határátkelőknél laptopok, mobiltelefonok és mp3-lejátszók átvizsgálására, jogsértő digitális tartalmak után. Az amerikai törvények ezt megalapozott gyanú esetén most is engedélyezik a saját határaiknál (rendszeresen tiltakoznak is ellene jogvédő szervezetek), ezt a szabályozást szeretnék általánosítani, és a nemzetközi egyezménybe is belevenni.

Szeptemberben aláírhatják

Amint az előző ACTA-vázlatot is megszellőztető Cory Doctorow a BoinBoing blogon megjegyzi, az ACTA mostani verziójában már sokkal kevesebb a vitásként megjelölt részlet, mint a februáriban volt. Minden jel arra utal, hogy a szeptember végén, Japánban esedékes következő ACTA-tanácskozáson már elkészülhet az a végleges verzió, amit az aláíró országok elfogadnak. A legkomolyabb vitás pontnak az tűnik, hogy az EU több helyen általánosítani szeretné a szabályozást minden szellemi tulajdonra, míg az USA ragaszkodik a bejegyzett védjegyek, copyright által védett tartalmak egyedi kezeléséhez. Az Európai Parlament mindenesetre már jelezte, hogy a jelenlegi formájában biztosan elutasítja az egyezmény aláírását.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!