Még kevésbé szabad a magyar internet

Kiadta szokásos éves internetértékelőjét a Freedom House, nem meglepő, hogy nincs benne semmi meglepő. Netszabadság tekintetében Izland vezet, mögötte szorosan a tavalyi győztes, a Skype hazája, Észtország sorakozik. Az utolsók Kína, Kuba és Irán.

Magyarország idén is a szabad kategóriában, 23 ponttal a nyolcadik helyen szerepel Japán és Olaszország között. Az első helyezettnek hat pontja, az utolsónak 91 pontja van. A részben szabad kategóriába (31 és 60 pont közé) többek között Dél-Koreát, Indiát, Törökországot, közel-keleti és afrikai országokat, valamint Oroszországot sorolja a FH.

Magyarország plusz négy pontot kapott a tavalyi 19 óta, ami a Freedom House szerint már jelentős visszalépésnek számít. Az internetszabadságunk visszaesésének oka a dokumentum szerint a felügyeletet erősítő új törvény, illetve a bloggerek megfélemlítése. Az internet- és a sajtószabadságot összevetve előbbivel állunk jobban, a sajtószabadságért idén kapott pontszámunk alapján továbbra is a részben szabad kategóriában állunk a szabad helyett.

A legtöbb fekete pont

A szabad és a nem szabad kategóriák közötti ugrándozás azért nehezen elképzelhető egy ilyen felmérésben, mert ahhoz egyetlen év leforgása alatt nagyon radikális változásokra lenne szükség. A pontszámok szerényebb változásának okát viszont érdemes lehet elemezni, ezt a Freedom House dokumentuma meg is teszi. Az Atlantic idén szintén a három legtöbb pontot vesztett országban járta körül az okokat.

A 47 pontos Indiában a hatóságok tavaly legalább 11 embert tartóztattak le azért, mert tageltek vagy posztokat lájkoltak közösségi médiumok zárt oldalain. Az indiai kormány olyan weboldalakat és teljes platformokat is blokkolt, amelyek szerinte vallási vitákat válthattak ki.

Brazíliában a választási törvény tilt minden olyan internetes tartalmat, amely illetlen lehet vagy sértheti a politikusjelölt emberi méltóságát. Ebbe a kategóriába a szatírák is beletartoznak. Tavaly például, amikor egy brazil egy YouTube-ra feltöltött videóban idiótának nevezte a helyi polgármester-jelöltet, a bíróság elrendelte a Google két helyi vezetőjének letartóztatását, mivel azok nem távolították el felvételt. Az online újságírók és bloggerek elleni erőszak szintén egyre inkább teret nyer az országban. Brazília 32 pontot kapott idén a FH-tól.

Az NSA-botrány után pedig az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok pontszámából is levontak párat az elemzők, idén 17-et kapott a tavalyi 12 helyett. Persze az USA még így is a negyedik legszabadabb helyett birtokolja a listán, Németország mögött, de Ausztrália és Franciaország előtt. A jövőben érdekes lesz figyelni, hogy hogyan változik majd tovább ez a pontszám, ha Snowden újabb dokumentumokat hoz nyilvánosságra.