A Google megmutatta a jövőt

A konferencia a menetrendhez képest jó fél óra késéssel és a Sziget nagyszínpadát idéző tömegjelenetek közepette kezdődött (a legrosszabbkor romlott el a látogatókat a második emeleti nagyelőadóba szállító egyik lift). A rendezvény 130 kisebb-nagyobb előadása és kerekasztal-beszélgetése közül a legfontosabb a szokásos önfényezéssel kezdődött, az Android sikerén keresztól mutatta be Vic Gundorta Google-alelnök, mennyire fut a cég szekere. Szó se róla, a számok meggyőzőek, egy év alatt 100-ről 400 millióra nőtt a világszerte eladott androidos készülékek száma, és ma napi egymillió aktiválással nő tovább ez a tábor. A növekedés motorja ma már a harmadik világ, Brazília, Thaiföld, India 500 százalékos növekedést mutat, de a legfejlettebb országok között is akad 300 százalékos adat, például Japánban és Dél-Koreában.

A Jelly Bellyt mindenki szereti

A konkrétumokra rátérve Gundorta az Android új, 4.1-es verziójának bemutatásával kezdte a műsort. Az operációs rendszer beceneve a Google jó szokásához híven a Gingerbread (mézeskalács), és Ice Cream Shadwich (jégkrémszendvics) után újra egy édesség, a Jelly Bean (Amerikában nagyon népszerű töltött cukorka). A szokásos kötelező fejlesztések nem maradtak el: gyorsabb lesz, jobban reagál az érintőképernyőn a mozdulatainkra, jobban használja ki a processzort, kisebb-nagyobb fejlesztések érkeznek a kezelőfelületre (például lepöckölhetünk a képernyőről ikonokat, illetve átméretezhetjük őket).

A legutóbbi iOS-hez és iPhone-hoz zárkózik fel a Google a beszédfelismerővel. A nagy különbség az Apple Sirijéhez képest, hogy netkapcsolat nélkül is működik (és a közönség egyhangú véleménye szerint nem olyan idegesítő a hangja, sőt, akadt, aki egyenesen szexinek nevezte). A színpadi demóban a beépített szótárban szavanként keresgélő beszédfelismerő hibátlanul működött, egyelőre persze csak angolul tud, viszont beépül a teljesen újratervezett keresőbe is. A rendszer megérti az élőszóban megadott keresőkifejezéseket, szükség visszakérdez finomításért, és úgy általában nagyjából azt tudja, mint a Siri a konkurenciánál.

Jön az Android Beam funkció is az operációs rendszerbe, ami az NFC (near field communications, két eszköz közötti rádiós kommunikáció nagyon rövid hatótávolsággal) technológia támogatását jelenti, egyszerűen leteszünk egymás mellé két androidos kütyüt, és azok tudnak fájlokat, fotókat küldeni oda-vissza, vagy akár dokumentumokat szinkronizálni.

Joe Britt, a Google vezető mérnöke a Nexus Q-ról beszél.

Végül bemutatkozott a Google Now rendszer, amivel saját Nagy Testvért nevelhetünk a telefonunkból. Az alapötlet az, hogy minden különösebb segítség nélkül kitalálja a rendszer, hogy mire vagyunk kíváncsiak, és kérdés nélkül azt az információt tolja elénk, amire éppen szükségünk van. Ehhez szemérmetlenül felhasznál minden információt, amit csak talál a telefonban (és persze amit nem tiltunk le előle): feltúrja a keresési előzményeinket, a határidőnaplónkat, a híváslistánkat, de még a gps-re is ránéz, és ha ott például azt látja, hogy egy buszmegállóban állunk, rögtön megkeresi, és kiteszi a képernyőre, hogy mikor indul a következő járat. Vagy éppen szól, hogy el kéne indulnunk edzésre, mert minden nap ebben az időben szoktunk, és látja, hogy késésben vagyunk.

A Jelly Bean fejlesztői környezete a konferencia nyitásával egy időben vált elérhetővé, a felhasználók júliustól frissíthetik a telefonjaikat.

Szárnyas fejvadász

A Google nem tudott ellenállni a szójátéknak, és a Szárnyas fejvadász androidjai után a Nexus 7 nevet adta a régóta pletykált, de hivatalosan a konferencián leleplezett tabletjének. Nexus, mert az Android a lelke (természetesen a most debütáló 4.1-es) és 7, mert hét hüvelyk a képátlója, vagyis pont akkora, mint a Kindle Fire. Az ára is annyi, 200 dollár, vagyis a cég egyelőre nem az iPadeknek állít közvetlen konkurenciát a táblagéppel, hanem az olcsóbb szegmenst támadja meg. A gépet egy négymagos Tegra 3 processzor hajtja, a kijelzője 1280*800-as hd felbontást tud, kamera csak az előlapján van a videós cseteléshez. Az akku 9 órányi videólejátszást bír, és az egész gép mindössze 340 grammot nyom – összehasonlításként az iPad 65 dekás.

A Google bemutatja a saját tabletjét. A hardvert az Asus fejlesztette, nevét pedig a Blade Runner replikánsairól kapta.

A Kindle Fire-párhuzamot erősíti, hogy tartalom terén erősen az olvasásra került a hangsúly, könyvek, magazinok, a Google Play szolgáltatáson keresztül rengeteg ingyenes próbaverzió, és persze videókölcsönző filmekkel és tévésorozatokkal (eddig a Disney, az NBC, az ABC, a Paramount és a Sony sorakozott fel mögé).

A gyorsulásmérő és a giroszkóp elvileg tökéletes játékplatformmá teszi a gépet, de a bemutatón inkább a Google Maps demója hozta lázba a közönséget: netkapcsolat nélkül is működik, a tablet döntésével, forgatásával is irányítható. A tablet már előrendelhető, július közepétől szállítják, és az árban benne van a Google Play kínálatában levásárolható 25 dolláros utalvány is. Hogy Amerikán kívül a szolgáltatásaiból mennyi lesz elérhető, egyelőre nem tudni.

A kis gömböc

A tablet és a 4.1-es Android bemutatkozása várható volt az előzetes kiszivárgott hírek alapján, és érezhető izgalom lett úrrá a közönségen, amikor ezt a két témát a kétórásra előadás felére sikerült kivégezni a színpadon egymást váltó Google-szakiknak. Az első (és akkor még mindenki azt hitte, hogy az egyetlen) meglepetés a Nexus Q nevű kütyü volt, ami Project Tungsten néven egy éve készül már. A Q egy fekete gömböc, kényelmesen elfér az ember tenyerében, és az androidos telefonunkkal vagy tabletünkkel irányíthatjuk. Rá lehet csatlakoztatni tévére, hangfalakra, és azokon lejátszani vele mindenféle médiatartalmat, amit a Google felhőszolgáltatásában (vagy éppen a Google Play kölcsönzőjében) tárol.

A nagy trükk az, hogy a gömböc közösségi kütyü, vagyis elérhetőséget adhatunk rá az ismerőseinknek is, akik a saját telefonjaikkal, a saját gyűjteményükből küldhetnek rá tartalmakat. Például egy buliban mindenki a saját zenéit dobhatja be a közösségi zenegéppé előlépett Q-ba, vagy átmehetünk egy haverunkhoz filmet nézni úgy, hogy csak a telefonunkat visszük magunkkal, és a Q-n keresztül rakunk ki valamit a tévére a felhőben tárolt sajátjaink közül. 299 dollár, július közepétől megvásárolható, egyelőre inkább tűnik jópofának mint forradalminak.

...ja, és van itt még valami

Bő negyedóra volt hátra az előadás meghirdetett idejéből, amikor Gundorta a színpadon nekiállt a Google Plust sikertörténetnek beállítani, és ezzel a közönség el is kezdett fészkelődni, és a műsorfüzetet bújni, hogy hol és mikor kezdődik a következő érdekes program. A 150 millió aktív felhasználó, a mobilok felé tapogatózó fejlesztés, a végre tabletekre is megjelenő Google Plus-alkalmazások álmosító zsongássá kezdtek összeállni, amikor személyesen a Google-alapító Sergey Brin tűnt fel a színpadon, megszakítva az előadást. És amikor a legszebb CSI-hagyományokat követve felvett egy szeműveget, 5500 embernek egyszerre esett le a tantusz: extra meglepetésként a titokzatos Google Goggles projekt következik a show végén.

Bemutatkozik a Google virtuális szemüvege.

A szemüveg élesben még hihetetlenebbnek tűnt, mint az előzetes pletykák lefestették. Azzal együtt, hogy nem nehezebb egy átlagos napszemüvegnél, egy mini számítógép van benne, kamera, a szárán a notebookok tapipadjához hasonló érintésérzékeny vezérlő, plusz apró mikrofon, hangszóró, és belefért még gyorsulásmérő, giroszkóp és iránytű is. Rádiófrekvencián kommunikál a telefonunkkal vagy tabletünkkel, és ráadásul még jól is néz ki. A legnagyobb dobás persze a kijelző, ami a szemüveg lencséjén kapott helyet. A valós és a virtuális világ összekeveredik, kicsit felfelé pillantunk, és a kijelző képét látjuk, újra előre, és a való világot a lencse túloldalán.

Brin hordozható számítógépként hivatkozott a szemüvegre, ami nyers teljesítményben egyenértékű lehet egy okostelefon hardverével. Hogy mire lesz jó – azon kívül hogy olyan hitech hangulatot és menőséget áraszt, amit legutóbb talán az első iPhone tudott produkálni -, arra néhány demót mutatott a Google. Az alapelv, hogy az információ a szemüvegen keresztól minden eddiginél gyorsabban jut el a felhasználóhoz, és olyan tevékenységek közben is használhatjuk, amikor más formába öntött számítógépet nem. Az egyik videóben például egy teniszezőt mutattak, aki a szemüveg kameráján át egyenesen a Google Plusra streameli, ahogy játszik, egyes szám első személyű nézetből. Egy másikban egy kerékpáros kapott adatokat a sebességéről és a helyzetéről a szemüvegére tekerés közben. A szemüveget egyelőre még csak a fejlesztők kaphatják meg 2013 elejétől, az ára 1500 dollár (közel 400 ezer forint) lesz.

Hogy ez se hűtse le túlságosan a felforrósodott kedélyeket, utolsó meglepetésként még bedobták, hogy a konferencia összes résztvevője kap ajándékba a jeggyel járó Android fejlesztői készlet, és a Jelly Bean előzetes verzió mellé egy Galaxy Nexus telefont is. És egy Nexus 7 tabletet. És egy Nexus Q-t. 900 dolláros beugró mellett persze nem olyan nehéz nagylelkűsködni, de ezzel együtt is megmutatta a Google, hogy nagyon nagy tévedés lenne azt hinni, hogy kiment a divatból, és Microsoft-szerű lomha mamuttá változott.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!