Idén is lesz mobiltender

Két hete még a Szélessáv Alapítvány stratégiai igazgatója volt, ahol hasonló projekteket gondozhatott, mint amilyenekkel a hatóság is foglalkozik. Van olyan projekt, amit áthozna a hatósághoz?

Először is szeretném elmondani, hogy a Szélessáv Alapítványban az aktív szerepem megszűnt, de a projekteket figyelemmel kísérem és támogatom, mint ahogyan ezt korábban a hatóság is tette. Azonban az összeférhetetlenség miatt az alapítványt érintő döntésekben nem fogok részt venni. Mindemellett nagy érdeklődéssel várom  az alapítvány által gondozott és rövidesen elkészülő Vitairat a széles sávról című új tanulmány megjelenését.

Az NMHH-nak mint szabályozó hatóságnak más feladatai vannak, de a célja ugyanaz, hogy a széles sávú szolgáltatások mind szélesebb körben elérhetővé váljanak. Ezt a beruházások ösztönzésével és a verseny élénkítésével kívánja elérni. Hírközlési szempontból Magyarország kis piacnak számít, de azt látjuk, hogy a széles sávú szolgáltatások területén akadnak még komoly lehetőségek.

Ide tartozik a mobil-szélessáv is, és ezzel kapcsolatban múlt kedden volt egy nyilvános meghallgatás, ahol a mobilszolgáltatók és a többi érintett elmondhatta a véleményét. Elkezdtek felkészülni az új mobiltenderre?

A spektrumgazdálkodás területén a stratégiai kérdések a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartoznak, de az NMHH folyamatosan részt vett és részt vesz az előkészítő munkában. A hatóság feladata a frekvenciapályázatok lebonyolítása is.

A keddi nyilvános konzultáció ennek az előkészítő munkának a része volt, és elsősorban arról szólt, hogy képet adjunk a magyar és az európai frekvenciahelyzetről. A kormánynak érdeke ugyanis, hogy a frekvenciák minél hatékonyabban legyenek kihasználva. Ehhez először is egy leltárt kellett készítenünk a rendelkezésre álló készletről.

Milyen lépésekben hirdetik meg a szabad frekvenciákat?

Nem véletlen, hogy a meghallgatáson az alacsonyabb frekvenciáktól indultunk, és jutottunk el a magasabb tartományokig, hiszen a hasznosításuk csak egymásra épülve történhet. Ennek megfelelően első körben a 450 MHz-es tartomány bemutatására került sor, és még az idén megtörténhet a pályázat lebonyolítása.

Ennél a technológiánál, sőt az ehhez kapcsolódó eszközök gyártásában is komoly előrelépések voltak az elmúlt időszakban, így a korábban eredménytelen pályázat ma már sikeres lehet. A potenciális pályázók, leendő szolgáltatók hatékonyabban tudják majd felhasználni a rendelkezésre álló spektrumot. Ezután jöhet a 900 MHz-es sáv értékesítése.

Ezzel az Európai Uniós GSM-direktíva változása miatt is még az idén foglalkozni kell.

A tervek szerint még az idén meghirdetésre kerülhet az ebben a sávban rendelkezésre álló szabad frekvenciakészlet is. Az értékesítés módjáról még nem született döntés, ez történhet majd árverés vagy pályáztatás útján. Elemzések készülnek arról is, hogy egy negyedik szolgáltató megjelenése milyen hatással lenne a mobilpiacra, és hogy a rendelkezésre álló szabad sávok értékesítése szimmetrikus vagy aszimmetrikus formában történjen-e meg.

Mikor írják ki a pályázatot?

Technikailag felkészültünk, de ahogyan említettem, még stratégia döntések szükségesek az irányok meghatározásához. Az árverés gyorsan lebonyolítható, mert nem kell pályázatokat elbírálni, csak körültekintően kell megfogalmazni a részvétel feltételeit. A konzultáció is azt a célt szolgálta, hogy felkészüljünk a 900 MHz idei értékesítésére.

Most nem tudok pontos időpontot mondani erre, de úgy gondolom, még lehetőség van arra, hogy még idén megtörténjen. A döntés meghozatalánál természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni frekvenciaértékesítésből származó, az idei költségvetésbe betervezett húszmilliárd forintos bevételi előirányzatot sem.

A meghallgatáson elhangzott, hogy a pályázóknak még a kiírás előtt meg kell ismerniük a jövő évi frekvenciadíjakat. Ezek megváltoztatása is napirenden van.

Ezzel kapcsolatban folynak a tárgyalások, az előkészítésben részt vett és részt vesz az NMHH. Az a cél, hogy a díjazás átláthatóbb, kiszámíthatóbb, egyszerűbb legyen, és ösztönözze a beruházásokat, valamint a hatékonyabb spektrumfelhasználást.

A megújult hatóság hírközlési részlegének mennyire kell együtt dolgoznia a médiafelügyeleti részleggel? Már a projektek tervezési fázisában közös a munka, vagy a két terület még nem olvadt ennyire össze?

Természetesen már a tervezési fázisban is közös a munka, de a szabályozás területén, a műszaki kérdésekben, valamint a felügyeleti tevékenységben is együtt dolgozunk és gondolkodunk. Legjobb példa erre talán a digitális átállás, ahol technológia és tartalom kérdésköre egyszerre jelent meg, és egyenlő fontosságú.

Másrészt az új médiákon, platformokon (Facebook, Google, iPhone, XBox, PSP, Skype) elérhető tartalmak megismerése, elemzése is előttünk álló feladat. A konvergens hatóságnak az összekapcsolódó, összefonódó tartalmakat és technológiai platformokat folyamatosan figyelnie, követnie kell. Ha piaci anomáliákat észlelünk, akkor arra időben és adekvát módon reagálnunk kell.

Milyen anomáliákra gondol?

Vannak szolgáltatók közti viták, tartalomszolgáltatók és terjesztők közti viták, és nagyon fontos terület a fogyasztóvédelem. Foglalkoznunk kell a fizetős tartalmakkal, például az emelt díjas telefonszámokkal, de ide tartoznak az interneten elérhető tartalmak is, például a szerzői jogilag védettek, a titkos és magánjellegű információk kezelése, a spamek.

A kiskorúak védelme is fontos kérdés, mert vannak alapvető társadalmi normák, amit az internetes világnak is tiszteletben kell tartania. Nem ellenőrzésről van szó, hanem csak betartandó alapnormákról.

A tévében egyszerű kirakni egy piros karikát, az interneten viszont külföldi címekről bármi elérhető.

Egy dolog, hogy elfogadjuk a társadalmi alapnormákat, és egészen más kérdés, hogy a technológiákkal hogyan tudjuk betartatni őket. Elemeznünk kell, és javaslatokat tenni a megoldásra. Én híve vagyok az önszabályozásnak, de ha ez nem működik, akkor természetesen van lehetőség rá, hogy a hatóság a szabályozás eszközeivel éljen.