Jelentős javulás után is tökutolsó a 9-es Explorer

A Microsoft böngészője akkor is kudarc, ha közben piacvezető. Részesedése évről évre csökken, jelenlegi súlyát főleg annak köszönheti, hogy a 90 százalékos piaci részesedéssel bíró Windowsokban az Internet Explorer az alapértelmezett böngésző. A Windows 7 európai verziójánál a vásárló már a telepítés során meghatározhatja, hogy melyik brózert akarja használni, ami várhatóan az IE piaci részesedésének további visszaesését okozza majd. Nézzünk csak rá arra a grafikonra, ami a böngésző elmúlt tíz évében nyújtott teljesítményét érzékelteti: ha nem történik valami, nemsokára úgy fest majd a kép, mint A kis hercegben a kígyó, ami lenyelt egy elefántot:

Természetesen a Microsoft is látja a trendeket és tenni akar ellenük. Nemcsak arról van ugyanis szó, hogy 2004 óta folyamatosan veszít piacából az IE, még nagyobb baj, hogy egy vészesen elöregedő programpark képe rajzolódik ki. Az összességében 62 százalékos részesedésnek ugyanis mindössze harmadát adja a legutóbbi verzió, az IE8, miközben a kivénhedt, lassan semmire sem jó IE6 hasonlóan nagy felhasználói bázissal bír. Ők a Windows XP használói, akik megszokásból maradtak a böngésző mellett, és akik a Windows 7 telepítésekor már nem biztos, hogy megint az Explorert választják.

Szégyen

Tény, hogy a 8-as verzió startja nem volt valami fényes, és a Microsoft már azelőtt feladta a böngészőt, hogy az bizonyíthatott volna. Emlékszem, voltak olyan háttérbeszélgetések, ahol az egyébként meglepően őszinte microsoftosok direkt megkértek arra, hogy ne beszéljünk a böngészőről, koncentráljunk inkább a sokkal jobbnak ígérkező Windows 7-re. Az Explorer lassan szalonképtelen lett.

Mindez persze nem jelenthette azt, hogy a Microsoft lemondott volna erről a piacról, hiszen a webes jelenlét egyre fontosabb a redmondi cégnek, és amikor olyan sikertörténetnek ígérkező vállalkozásokba kezd, mint a Bing, nem mindegy, hogy a keresőt alapból támogató böngészőnek mekkora a sikere. Éppen ezért már a 8-as IE kiadásakor gőzerővel folytak a 9-es munkálatai, amiből most egy alfa-alfa-verzió napvilágot látott.

Az alig 14,3 megabájtos program persze nem ígér semmit azon kívül, hogy megvillant párat a böngésző majdani képességei közül, de ezekben a vészterhes időkben már egy ígéret is elég lehet a Microsoftnak ahhoz, hogy ne mondjanak le róla végképp a véleményalkotó felhasználók.

Erősen hiányos

Mivel a 9-es nem a nagyközönségnek készült, ezért hiányzik belőle pár lényegtelen apróság. Például az url-sáv, ettől azonban még nem esem kétségbe. Apám például rendszertelen időközönként eltünteti ezt a mezőt a Safariból, azóta tudom, hogy kellő elszántsággal url-sáv nélkül is lehet böngészni. Az IE9 azért nem hagy minket teljesen magunkra, hiszen egy menüpontra bökve előugrik az ablak, amibe már nyugodtan gépelhetjük a webcímeket, a böngésző meg végrehajtja az utasításunkat. De nincs visszagomb, könyvjelző, előzmény, nincs itt igazából semmi, ami összezavarhatna minket az önfeledt online garázdálkodás közepette.

Éppen ezért inkább arra érdemes koncentrálni, ami van. Akad például HTML5-kompatibilitás. Ha hinni lehet az iparági jóslatoknak, ez lesz a web következő nagy szabványa, ami Steve Jobs reményei szerint majd leváltja a Flash-t is, és kevéssé erőforrásigényes, de stabilabb, színesebb nettel ajándékoz meg minket. Az IE9 oldalán van néhány teszt is, amivel próbára tudjuk tenni a böngésző HTML5-képességeit, értelem szerűen ezek hibátlanul működnek, és a grafikus gyorsító támogatása is okoz néhány önfeledt pillanatot.

Van azonban két olyan mutató, amiben súlyos, sőt, kínos lemaradásban volt eddig a Microsoft, és amiknek a böngésző félkész voltától függetlenül komoly előrelépést kell mutatniuk: ezek a sebesség és a kompatibilitás. Az IE8 ugyanis az elfogadott netes tesztek szerint körülbelül tízszer lassabb, mint legelterjedtebb konkurensei, és a webes szabványokra is köp a böngésző, így csak a véletlennek köszönhető, ha jól jelenít meg egy, a standardoknak megfelelő oldalt.

A sebesség mindenesetre a teszt alatt végig ígéretes volt: sokkal gyorsabban jöttek be az oldalak, sokkal gördülékenyebb volt a munka még a megfelelő gombok és sávok hiánya mellett is, mint a 8-assal, egy pillanat alatt átszoktam az újdonságra. Futtattunk persze egy benchmarkot is, hogy a számok beszéljenek az első benyomások helyett, hogy megfoghatóbb legyen a különbség. Opera az aktuális, 10.5-öst teszteltük, míg Firefoxból a 3.6-ost, Safariból a 4.0.5-öst, Chrome-ból meg a 4.0.249.89-et. A tesztből kiderült, hogy az Explorer még mindig a piac egyik leglassabb böngészője, csak a Firefox van mögötte, de lemaradása az élbolyhoz képest már elhanyagolható.

A másik nagy kérdés a kompatibilitás, mert ebben a kategóriában bizony szánalmas az Explorer teljesítménye. Emésztgessük a következő mondatot: a legelterjedtebb böngésző támogatja a legkevésbé a netes szabványokat. Ennek sokszor az a következménye, hogy egy oldal készítői nem a szabványokra, hanem az IE-re optimalizálják oldalukat, tehát a jól működő böngészők alatt néha használhatatlanok a weblapok. A 8-as verzió sok javulást ígért a 7-eshez képest, amit teljesített is, hiszen az Acid 3 tesztje szerint hatvan százalékkal kompatibilisebb elődjénél, ami a tök utolsó helyhez volt elég. A 9-es alfa-alfa ennél is több, 175 százalékos növekedést mutat, viszont még ezzel is tökutolsó:

A tesztekből látszik, hogy a félkész Explorer a legfontosabb mutatókban sokkal jobban teljesít, mint elődje, viszont ez már most is nagyon kevés a konkurensek megszorongatásához, nemhogy hónapok múlva, mire kijön a végleges verzió. Addigra ugyanis a Firefoxból, a Chrome-ból, a Safariból és az Operából is kijön a gyorsabb verzió, kompatibilitásban meg eleve a teljes mezőny felülmúlja a Microsoft böngészőjét. Jó az irány, de van még min optimalizálni Redmondban.