Emberkísérletet indított az Apple

Emlékeznek arra, hogy mi történt az iPhone leleplezésekor? Az emberek egyszerűen megőrültek, éjszakákon át sorba álltak, hogy az Apple mobiljára költhessék el a pénzüket. Egyetlen nem tökéltes iPhone szétrobbantotta a mobilipart, amely leragadt a béna gomboknál meg a gagyi interfészeknél. Azóta a mobilipar felvette a ritmust, javultak az interfészek, de a legfrissebb adatok szerint a legtöbben még mindig bukdácsolnak.

A Nokia és a RIM (BlackBerry) után az Apple a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó, a többi rivális a piac negyedén osztozkodik. Szánalmas teljesítmény, pedig ott van a küzdőtéren az Android, a Windows Mobile és a Palm, meg a világ 2.  és 3. legnagyobb mobilgyártója, a Samsung és az LG is. Csak éppen az okostelefonok piacán mindannyian láthatatlanok.

Steve Jobs, az Apple vezére valószínűleg arra számított, hogy az iPad bemutatója után is extázisban tombol a tömeg, de senki nem vesztette el az eszét. Még a legelvakultabb rajongók közt is bőven akadnak olyanok, akik többre vagy másra számítottak. Sőt, sokan azt sem értik, hogy mire jó ez az iPad nevű izé, ami átmenet az iPhone és a Macbook közt.

Mi is az Apple iPad? Steve Jobs megmondta, hogy egy új termékkategória, se nem iPhone, se nem Macbook. Ez egy tartalommegjelenítő eszköz, és pont ezért nem okozott extázist. Az iPadnak a definíciójából adódóan két területen kell remekelnie: elérhetővé kell tennie a tartalmakat, és élménnyé kell tennie a tartalom fogyasztását.

Megoszt, 'oszt szevasz

Kezdjük azzal, hogy az Apple miként teszi elérhetővé  a tartalmakat. Ez a cég egyik erőssége, és most már mindenre van megoldása: a Safari böngésző, az iTunes Store zenebolt, az App Store szoftverbolt, és az iBook Store könyvesbolt biztosítja azt, hogy egy-két kattintással megkapjuk a kívánt tartalmakat. Csakhogy sokan kritizálják az Apple platformjait, mert zártak és szigorúan kontrolláltak.

Nézzük a szoftverek esetét. Hivatalosan csak az App Store adhat el szoftvereket, ami sokak szerint sérti a fejlesztők szabadságát, és akadályozza a versenyt. Csakhogy a szoftverkiadók az iPhone megjelenése előtt azért sírtak, mert hiába volt portáljuk, kutya sem tévedt oda szoftvert vásárolni. Akkor tudtak eladni, ha láthatóvá váltak a szolgáltatók WAP-portálján. Az utóbbi pedig ugyanúgy pénzbe került, mint az App Store-ban való megjelenés, és az Apple még kevesebbet is kért a szoftver terjesztéséért, mint a szolgáltatók.

A vevőnek mindenképpen jó, hogy az Apple láthatóvá tette a programokat, és minőségi kontrollt alkalmaz, mert így nem kaphat olyan szoftvert, amely árthatnak a telefonnak, vagy lenyúlja a személyes adatokat. Több mint százezer szoftver és több milliárd letöltés bizonyítja, hogy az Apple rendszere működik, a fejlesztők és a vásárlók is megbíznak benne. Nagy a kínálat, sok a minőségi alkalmazás. Igaz, hogy a fejlesztők nagy része nem jár jól, de ez egyáltalán nem újdonság. A világban elég kevés Microsoft, Google vagy Adobe méretű cég tudott fennmaradni.

Egyébként van példa nyitottabb szoftverboltra, az Android Marketen például bárki megjelenhet, viszont nincs is garancia a minőségre. Aki elsőként talál rá a hibás vagy káros szoftverre, az megszívja, a századik letöltő talán (de nem biztos) már kap egy figyelmeztetést, hogy veszélyes lehet letölteni az adott szoftvert. A Google szoftverboltja ráadásul nem annyira nyílt, a Google hazánkat elzárta a szoftvervásárlás lehetőségétől. Ingyen letölthetünk Lite verziókat.

Az iTunes Store zenebolt Magyarországon nem elérhető, de emiatt egy szavunk sem lehet. Nálunk az online terjesztés egészen más formája működik. A magyar rögvalóság az, hogy adathordozók után befizetjük az Artisjus-díjat, és cserébe azt töltünk le, amit akarunk. A letöltött fájlokat az ingyenes iTunes szoftverrel felmásoljuk az iPodra, iPhone-ra, vagy az iPadra.

Akkor is fizetünk az Artisjusnak, ha a mevelemezen a saját fotóinkat tároljuk, és még a zenék beszerzése is körülményes: nekünk kell jó torrentszervert és jó kódolású fájlokat keresni, albumborítót levadászni, és kitölteni a hiányzó metaadatokat. Egyszerűbb lenne egy kattintással vásárolni. Vannak ugyan rivális zeneboltok, de a nagy részük ragaszkodik a másolásvédelemhez, ami miatt a dalaikat nem lehet iPodon, iPadon vagy iPhone-on lejátszani. Az iTunes az USA-ban másolásvédelem nélkül adja ki a dalok nagy részét, és ott ez a legnépszerűbb zenebolt, így érthető, hogy nem okoz nagy gondot az Apple szigora.

Most még túl keveset tudunk az iBook Store könyvesboltról ahhoz, hogy ítéletet mondjunk róla. Még nem derült ki, hogy hazánkban egyáltalán lesz-e, megállapodnak-e magyar kiadókkal. Az Apple szerencsére a nyílt és ingyenes ePub formátumot használja, de még nem tudni, hogy a számítógépről lehet-e az iPadra könyveket feltölteni. A fényképek feltöltésével valószínűleg nem lesz gond, hiszen az iPhone-ra is könnyen feltölthetők albumok az iTunes segítségével. A legnagyobb szívás valószínűleg a videókkal lesz, márpedig az iPadon kényelmesen lehetne videoklipeket és sorozatokat nézni. Az iPhone-ra is csak megfelelő formátumra konvertált filmeket lehet feltölteni.

A fentiekből világosan látszik, hogy az amerikai Apple elsősorban az USA piacára és más fejlett országokra koncentrál. A kelet-európai helyi zeneboltok, könyvkiadók, felhasználók vagy alkalmazkodnak, vagy ebből a körből kimaradnak.

Szemet, szemét

Mi az, amiről lemaradunk? A legtöbben azt állítják, hogy semmiről, nincs szükségünk még egy kijelzőre. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Telekom mit mond magáról, hazánk vezető távközlési cége ugyanis másfél éve képernyővállalatként definiálja magát: a tévé, a számítógép és a mobil kijelzőjére is szállít tartalmakat. Az iPad lesz a negyedik kijelző? Teljesen fölöslegesen, hiszen már most is igaz, hogy a tévén megjeleníthető a net, a számítógépen és a mobilon is lehet tévézni, míg videókat, fényképeket és zenéket bármelyik képernyőn lejátszhatunk.

Bizonyos szituációkban kényelmesebb lehet az iPad formája és mérete. A rosszabbul látó idős rokonok biztosan jobban örülnek a 10 hüvelykes kijelzőn vigyorgó unokának, mint a mobilok 2-4 hüvelykes képének. Szebb is az iPadon megjelenő tartalom, a benne lévő ips lcd-panel több színt tud megjeleníteni és nagyobb a látószöge, mint az átlagos lcd-paneleknek. Az iPhone OS interfésze és a beépített programok is nagyon látványosak, kényeztetik a szemet, és az érintőkijelző könnyen használható. A legfőbb előny, hogy a felhasználónak azt sem kell tudnia, hogy mi az az operációs rendszer. Az Apple iPad világában fényképek, filmek és zenék vannak, meg színes ikonok, amelyek behozzák a naptárat, a webet és a többi programot.

Az iPad felbontását is nagyon eltalálta az Apple, hiszen a játékipar évekig jól megvolt 1024x768 pixellel. (Viszont a netbookok 1024x600-as felbontásától a legtöbb régi játék kiakad.) Ez pedig azért lényeges, mert ekkora felbontásra már érdemes lesz iPadra átírni olyan slágerjátékokat, mint a Quake 3, Civilization IV, Sim City 4 és még hosszasan sorolhatnám. Ezeknek mind elég lehet az iPad teljesítménye, és a fejlesztők a régi programjaikkal is bevételhez juthatnak. A nagy kijelzőt a navigációs programok is jól kihasználhatják, ha az iGo szoftvere jól fut majd a 10 hüvelykes iPadon, akkor valószínűleg kevesebben vágynak majd 4-5 hüvelykes navigációs eszközre.

Elméletileg irodai munkára is jó az iPad, Steve Jobs is próbálta bizonygatni, hogy lehet rajta szöveget és táblázatokat szerkeszteni, meg emailezni. De csalódni fog, aki emiatt veszi meg. A fél kijelzőt elfoglaló virtuális billentyűzet bénán néz ki, és már rég lennének érintésérzékeny pc-s klaviatúrák, ha kényelmes lenne így gépelni. A kiegészítőként kapható hardveres billentyűzet is röhejesen néz ki. Az irodai munka csak mellékes extra, de nagy összegben mernék fogadni arra, hogy majd az iPad következő generációiban javítanak rajta. Most csupán annyi történt, hogy az Apple bemutatta a saját iWork irodai szoftvercsomagját, amivel 10 dollárban megszabta az ilyen programok maximális árát.

Légy a levesben

Bármilyen vonzó eszköz is a vékony és jó kijelzővel felszerelt iPad, komoly riválisok hajtanak ugyanazokra a vevőkre. A Google rögtön két irányból is támad, az Androiddal és az idén megjelenő Chrome operációs rendszerrel. Mobiloknál nagyobb eszközökön is fut majd Android, amin szintén van szoftverbolt, és elméletileg bármilyen online könyvesbolt, zenebolt és videotéka megjelenhet rajta. Még nem tudni, hogy ezek valóban elkészülnek-e, vagy csak marad egy nyitott lehetőség, amit senki sem használ ki. Gond az eszközök változatossága, mert mindegyik gyártó más-más processzort, kijelzőt, memóriát épít az eszközébe, tehát semmi nem garantálja, hogy a tartalmak minden eszközön ugyanúgy jelennek meg. Nem gazdaságos három-négy különböző méretre/processzorra optimalizálni a szoftvereket és a videókat.

A netbookgyártók, vagyis a világ összes számítógépgyártó cége is rivalizál az iPaddal. A netbookok alkalmasabbak a munkára, mert van billentyűzetük, itt viszont a tartalomfogyasztás mellékes extra - a 3-4 centiméter vastag és jóval nehezebb eszközöket nem annyira kényelmes kézben tartani videónézés közben. Reménykedjünk benne, hogy az iPad hatására a netbookok mérete is csökken, és a gyártók jobban odafigyelnek a gépek kinézetére.

A Microsoft abban segíti a gyártókat, hogy a Windows 7 is támogatja az többujjas érintőkijelzős vezérlést, az Intel és a Novell pedig a kis kijelzőre optimalizált Mobilin Linuxszal szállt be, ami ingyenes, tehát csökkenti a termék árát. A netbook egyik nagy hiányossága, hogy a szoftverterjesztés még mindig nem teljesen megoldott. Linuxra van sok ezer ingyenes program, de azok nincsenek sem érintőkijelzőre, sem a kisebb netbook-kijelzőre optimalizálva. Windowson pedig csak nemrég jelent meg egy általános, minden fejlesztő előtt nyitott szoftverbolt béta változata, egyelőre nagyon szerény kínálattal.

Elsőből utolsók?

Az Apple szinte mindenkit megelőzött az iPaddal, így az eszköz kiváló kísérleti eszköz lesz. Segítségével kiderül, hogy valóban kényelmes-e az új forma és méret, hogyan lehet a fotelben vagy a villamoson kézben tartani. Vagy végül kiderül, jobban járunk, ha a már meglévő három kijelző, a tévé, a számítógép és a mobil használhatóságát javítjuk. A nagy tesztbe pedig hamarosan mások is beszállnak, és a pénztárcánkkal szavazhatunk a legjobb ajánlatra.