Hosszú: Csak segítenek nekem a vádaskodással

Hosszú Katinkának 200 háton 6 századmásodperc hiányzott ahhoz, hogy megszerezze negyedik olimpiai aranyérmét Rióban. Az amerikai Maya Dirado nagyon keményen ragadt rá, és noha úgy látszott az utolsó forduló után, hogy a delfinezéssel nagy és behozhatatlan előnyre tehet szert, utolérték.

Dirado 2:05,99-et ért el, Hosszú nem tudott bejutni a 2:06-os álomhatár alá.

Az előző napokban már 3 aranyérmet szerző Hosszú nagyon óvatosan reagált az esélyességét érintő kérdésére, azt is előre jelezte, hogy nem lehet tudni, mennyi van a riválisaiban, szinte biztos volt benne, hogy néhányan titkolóznak.

„Ebben ennyi volt, kihoztam magamból a maximumot. A döntő után hánytam, annyira kihajtottam magam. Éreztem, hogy nagyon jön mellettem, mindent megpróbáltam az utolsó 25 méteren, pár század elválasztott most az aranytól. Sebaj, mert már alig várom, hogy újra edzhessek, a bennem lévő tüzet nem szeretném kialudni hagyni. Ezt most a sors így akarta, hogy Mayának az utolsó versenyén a visszavonulása előtt legyen egy aranya, nekem pedig legyen motivációm, hogy még szebb eredményeket érjek el.”

A célba érés nem jött jól össze, de így volt jó, ahogy alakult, összegzett.

Ez az olimpia is igazolta, hogy nem járnak rossz úton a férjével, Shane Tusupppal, azt csinálták, amit szerettek volna ebben a ciklusban, és azt tették, ami szerintük jó. Az edző egyetlen pillanatra sem bosszankodott, vagy csapkodott, végig azt mutatta, mennyire büszke az ezüst után is.

„Budapesten lesz a következő világbajnokság, ott akár meg lehet célozni a négy aranyat. Nincs bennem csalódás az utolsó döntő után sem, hiszen három aranyat szereztem, és ezt megelőzően még csak olimpiai érmem sem volt. Még azon is elgondolkodtam volna, ha valaki egy hete azt mondja, lesz egy ezüstöm. Lehet, hogy elfogadom. Három arany után egy ezüst beleférhet.”

A Vasas versenyzője nem ígért érmeket sem, mielőtt Rióba utazott, csak azt mondta, hogy mindent ki fog adni magából. „Ez volt a maximum. Kiadtam magamból. Nem olyan rossz azért három arany után egy ezüstöt megnyerni.”

Közben meg próbált nem netközelben lenni, de természetesen hozzá is eljutottak azok a cikkek, amelyek megkérdőjelezték a teljesítményét.

„Nem tudják, hogy ezzel csak segítenek nekem. A vádaskodásokra is felkészültünk már az elején, de csak erősítenek vele. Az összes úszásom azért volt jó, hogy ne érjen semmilyen meglepetés. Engem nem nyomott össze az olimpia. Próbáltam elengedni magam, és kihozni magamból azt, amit már milliószor megtettem. Leúszni magas szinten egy 400 valamint egy 200 vegyest.”

Petrov Iván, az ifjúságiak kapitánya annyit tett hozzá a versenyhez, hogy ezúttal is megmutatkozott, mekkora sportember Hosszú, mert ha a váltóban nem úszik, akkor alighanem ezt az aranyat megszerzi. A társaiért és Magyarországért azonban vízbe szállt, remek időt úszott 200 gyorson, és ezzel a hatodik helyre hozta be az egységet.

Cseh László óriási versenyt vívott 100 pillangón, ahogy előre jeleztük. Szingapúr első olimpiai bajnoka Joseph Schooling lett, aki a nagy triót letaszított a harmadik helyre.

Cseh, Le Clos és Phelps pedig így elég jól elbeszélgethetett a dobogón, miután hármas holtversenyben értek célba.

„Ha már a hazafelé tartó gépet lekéstem a 200 pillangó hetedik helye után, egyedül maradtam a szobámban, rendeztem a gondolataimat, és azt mondtam magamnak, legalább szépen fejezzem be ezt az olimpiát. Fizikálisan nem volt bajom, a lelkemnek pedig jót tett, hogy a második hely az enyém lett.”

Tény, úgy jött ki, hogy meglehet a várva várt aranyérem, de azért vagyunk emberek, mert hibázunk, és nem ismerünk fel dolgokat.

Ha jövőre lenne megint egy olimpia, nem követném el ugyanezeket. Meglátjuk, négy év múlva hol leszek, a tévén nézem, vagy a medencében.

Úgy véli, csak egy nagyon jó első ötvennel jöhetett volna össze az arany. Ezen még dolgoznia kell. Most a legjobbjával sem nyert volna, igaz akkor egyedül állhatott volna a dobogó második, nem kellett volna osztoznia rajta.

„A technikámról is kiderült, nem eléggé acélos, és fejben is jobban össze kell szednem magam, hogy az se viseljen meg, ha egy zongora esik a fejemre. Szeretnék jövőre úgy versenyezni, hogy a hazai közönség nem agyonnyom, hanem szétfeszít az erőtől. Kár, hogy még 30-31 évesen is jönnek újabb dolgok, hogy miken kell javítani, de legalább mindig találok motivációt a folytatásra."

Az edzője, Plagányi Zsolt azzal kezdte, hogy nem akármilyen két napon vannak túl, az erejét mutatja, hogy felállt és érmet nyert. Bronz-ezüstök-bronz-ezüst, ez a sormintája az olimpián, és mindegyik éremben benne van a küzdelem, ami a versenyzői nagyságát mutatja.

„Feszült volt Laci, ezért nem jött össze a 200 pillangó. Emellett voltak fiziológiai problémái is, az oxigénszállító rendszere nem volt a legjobb állapotban. Most már tudjuk és kielemezzük, mit kell ilyen esetben tenni. Világcsúcsközeli részidőket úszott az itteni edzéseken, egy nagyon jó úszással meg lehetett volna szerezni az aranyat. Nem így lett. Nem tudom most azt mondani, hogy semmiképp sem lesz ott a következő olimpián. Nekem az a dolgom, hogy mindenben segítsem” - magyarázta az edző.

Kapás Boglárka edzője, Virth Balázs először lépett a színre, mint edző, hiszen Gyurta stábjában dolgozott Széles Sándor és Kovácshegyi Ferenc mellett.

Kapás Boglárkát már egyedül ő készítette fel, de mondandóját azzal kezdte, hogy felsorolt négy nevet: „Nagy Péter, Bagaméri Bence, Lakatos Roland, Kovács Gábor. Bogi velük töltött 17 évet, én csak januártól irányítom az edzéseit. Az alapokat a már említett kollégáktól kapta meg, én csak csiszoltam egy kicsit. Még sokat tud javulni, Bogi, igyekszem majd kihozni belőle. Nagyon jó ritmusváltásokra képes, a súlyához képest nagyon erős, ezért tud siklani a vízben. Fogunk még hallani róla, még ha eléggé szörnyű, hogy Ledecky van a medencében, és így maximum az ezüstért lehet csata.”

Azért nem kis küzdelmet vívott a brit Carlinnal, de végül 2 tized megfosztotta tőle, hogy ezüstérmes legyen. Ettől még elmondhatatlanul boldog volt, többször elsírta magát, mert összejött neki az a vágya, amiért repülőre szállt.

„A csempét néztem az úszás alatt, igyekeztem mindent kizárni, és csak az érzésre figyelni. Nem bánkódom az ezüst miatt, mert egy sportolóval jobb dolog nem történhet, minthogy teljesíti a kitűzött célt.”

(Borítókép: Hosszú Katinka a 200 méteres hátúszás döntőjében. Fotó: Huszti István/Index)