Ki lesz a MOB elnöke? Váratlan tisztújítás június 20-án

Különösebb felhajtás nélkül, mondhatni, csendben mondott le nemrégiben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége. Persze nem valamiféle kollektív önmarcangolásról van szó, a Kulcsár Krisztián (akit furcsa mód 2017. május 2-án választottak elnökké, azaz nem a riói játékok évében volt a tisztújítás) vezette testület ezzel az első látásra meglepő huszárvágással tett arról, hogy az elhalasztott tokiói olimpia okozta zavaros helyzetre megoldást találjon. A szervezet jelenleg még érvényben lévő alapszabálya úgy rendelkezik, „a Nyári Olimpiai Játékok befejezését követő 90 napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31-ig tisztújító közgyűlést tart”, azaz nem számol olyan kivételes esettel, mint a mostani.

„A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagjai közös elhatározással hozták meg azt a döntést, hogy lemondanak, mert a jelenlegi körülmények között ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak – tolmácsolta a testület álláspontját Szabó András, a MOB kommunikációs vezetője. –Azért tartjuk meg már most és nem az esztendő második felében a tisztújítást, hogy a következő elnökségnek minél több ideje maradjon felkészülni a jövő évre, hiszen az elhalasztott nyári olimpia miatt kihívásokkal teli 2021 előtt áll a magyar sport és ezzel együtt a MOB.”

Ettől függetlenül érdemes megjegyezni, hogy a június 20-i közgyűlés után az új elnök és elnökség olyan helyzetben találja magát, amire korábban még sohasem volt példa: a testület négyéves ciklusa alatt az egy téli mellett két nyári olimpiát is rendeznek – feltéve persze, hogy a világjárvány jövőre nem sodorja el végérvényesen a tokiói játékokat. Éppen ezért korántsem érdektelen, hogy ebben a történelmi helyzetben ki vezeti majd a magyar olimpiai mozgalmat. Az elnöki posztra, illetve az elnökségi tagságra június 10-ig lehet pályázni, azaz van még néhány nap arra, hogy bárki ringbe szálljon. A pályázati határidő lejárta előtt természetesen nincs hivatalos lista a jelöltekről, de az feltételezhető, hogy a MOB-ot 2017 tavasza óta vezető, korábban párbajtőrözőként olimpiai ezüstöket, vb- és Eb-aranyakat szerző Kulcsár szeretné folytatni a megkezdett munkát, azonban egyelőre kérdés, akad-e kihívója. Az már biztos, hogy a közgyűlésen – a mostanihoz hasonló helyzetekre felkészülve – téma lesz az alapszabály módosítása, a tervezet szerint ugyanis a jövőben „a tisztújító közgyűlést – a Nyári Olimpiai Játékok megrendezésének időpontjától függetlenül – minden Olimpiász első évében kell megtartani”.

NINCS JOGI AKADÁLY – INTERJÚ SZABÓ TÜNDE SPORTÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRRAL

– A MOB jelenlegi alapszabálya arról rendelkezik, hogy a nyári olimpiát követő kilencven napon belül, de legkésőbb december végéig kell megtartani a tisztújító közgyűlést. Így, hogy az olimpiát csak jövőre rendezik meg, van jogszabályi akadálya annak, hogy már most megtartsák a közgyűlést?
– Feltételezhetően a tokiói nyári játékok elhalasztására való tekintettel és a további zavartalan olimpiai felkészülés érdekében – igazodva az eredetileg tervezett ciklushoz, és figyelembe véve a kialakult rendkívüli helyzetet – tartja meg most a MOB a tisztújító közgyűlését.

– Többen felvetik, hogy lezárult nyári olimpia nélkül választhatják meg újra a Magyar Olimpiai Bizottság vezető testületét. Mi ennek kapcsán a sportállamtitkárság hivatalos álláspontja?
– A Magyar Olimpiai Bizottság mint sportköztestület független szervezet, saját hatáskörben dönt vezető tisztségviselői és testületei megválasztásáról, azzal kapcsolatban az Emmi sportért felelős államtitkársága nem nyilvánít véleményt.

– Hogyan látja a MOB elmúlt három évét, a vezetőség szerepét, alkalmasságát?
– Úgy gondolom, a MOB sikeres munkát végzett az elmúlt három évben, elég csak arra gondolni, hogy ebben a ciklusban szerezte meg Magyarország az első téli olimpiai aranyérmét, s a járványhelyzetet megelőzően a kvótaszerzés a nyári játékokra is szépen haladt. Szakmailag a sportért felelős államtitkárság és a Magyar Olimpiai Bizottság között gördülékeny, előremutató együttműködésről beszélhetünk.
(K. E.)