Nem akarok vészmadárkodni, de kevesebb bagoly = több patkány
Ezért is érdemes megfontolni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tanácsát, miszerint a lakosok és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok, köztük 2020 év madara, az erdei fülesbagoly költését.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó egereket és patkányokat.
Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót fogyaszt el.
A kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
Megtelepedésüket mesterséges fészkelőhelyekkel lehet segíteni. Aki házi bagolyfészket építeni, itt talál szakszerű útbaigazítást.