Túl meleg az Eurovízió a kormánynak és a közmédiának?

000 1GM7NU
2019.11.26. 07:27

Nem indul 2020-ban Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a közmédia továbbra is műsoron tartja A Dal című esztrádműsorát. Az MTVA részéről hetek óta nem kommunikálják, hogy mi áll a döntés hátterében, kizárólag annyit lehet tudni biztosra, hogy a jövőben hazai könnyűzenészeket támogatnának különböző médiamegjelenésekkel.

A közmédia környékén senki nem tud semmit, de az általános vélemény az, hogy valószínűleg most lett elege a kormánynak és Kásler Miklós humánminiszternek az eseményt körülvevő LMBTQ-közegből, a multikultiból és a toleranciát támogató kommunikációból. Utánajártunk annak, hogy mi állhat az ügy hátterében, és milyen hatásokkal lehet a közmédia és a magyar könnyűzene kapcsolatára.

A 2010-es kormányváltás után az MTVA is hamar új irányítás alá került, és a köztévé egyik nagy bejelentése az volt, hogy az RTL Klub (Csillag születik, X-Faktor) és a TV2 (Megasztár, később The Voice és Rising Star) mellett ők is indítanak egy zenei esztrádműsort A Dal néven, hogy ezen a produkción keresztül válasszák ki, melyik előadó vagy zenekar induljon az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A húzás egyszerre volt kézenfekvő és mégis meglehetősen furcsa. Egyrészről a Fidesz médiastratégiájának szerves része a bulvárosodás (lásd Origo, Ripost, Bors) , ráadásul – a sporthoz hasonlóan – mégiscsak egy versenyről van szó, abban pedig Magyarország mindig nagyon lelkes, legyen szó Eb-selejtezőkről vagy csak egy bútorkészítő világbajnokságról. Másrészről viszont kicsit érthetetlen, hiszen az Eurovízió eszmeisége szöges ellentéte annak, amit a Fidesz képvisel évek óta. Az Eurovízió ugyanis félhivatalosan a világ legnagyobb melegbulija, a nemzetközi LMBTQ-közösség éves kedvenc eseménye, ahol mindenek felett áll az elfogadás, a tolerancia és a bazári giccs iránti túlzó rajongás.

Pár héttel ezelőtt az MTVA  kiadott egy hírt, hogy a 2012-es Eurovízió óta először A Dal nem a dalverseny selejtezőjeként funkcionál majd, hanem tényleg csak szimpla esztrádműsorként. 2020-tól a versenyzők nem az Eurovízióért küzdenek majd, hanem Duna TV-s megjelenésekért, fesztiválfellépésekért, kiemelt promócióért a Petőfi Rádióban, illetve a nagyon rangos Petőfi Zenei Díjat is megkapja a győztes.

Csak arról nem kommunikált az MTVA változatlanul egy szót sem, hogy ettől függetlenül indulunk-e az Eurovízión, és ha nem, miért nem.

November közepére ez is eldőlt, hiszen az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) bejelentette az induló országok listáját, és arról a korábbi évek résztvevői közül két ország hiányzik: Montenegró és Magyarország. Az MTVA nem indokolta, hogy mi áll a döntés hátterében, hogy hét év után Magyarország most kimarad a versenyből. Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő Rétvári Bencétől, az Emmi parlamenti államtitkárától kérdezte meg az okot, de ő sem jutott közelebb.

A kormány egyetlen tagjának sincs lehetősége sem az Alap [MTVA], sem pedig a közszolgálati médiaszolgáltató által hozott döntés felülvizsgálatára, ellenőrzésére

– válaszolta Rétvári. Ungár mellett Szél Bernadett is erről érdeklődött az ügyben, és az Indexszel ellentétben erre legalább reagált valamit Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, azonban a korábban már idézett lózungokon (hazai tehetségek pártolása, médiatámogatás erőltetése, értékteremtő produkciók segítése, stb.) kívül még hozzátette a válaszában, hogy

Szeretném továbbá tájékoztatni, hogy a műsor készítői hosszú évek tapasztalatai, a magyar könnyűzenei tehetségek szakmai pályájának nyomon követése alapján döntöttek úgy, hogy jövőre hathatósabb támogatást nyújtanak a hazai produkciók számára, lehetőséget biztosítva egy hosszútávú karrier megalapozására.

A magyar könnyűzene és a NER kapcsolata

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen A Dal a Fidesz kultúrharcának egyik fontos eleme volt, amelyen keresztül valamennyire befolyásolták a magyar könnyűzenét, legyen szó a Petőfi TV-ről, a Petőfi Rádióról, a Petőfi Zenei Díjról vagy a közmédiáról. Ha nem is annyira látványosan, de A Dal afféle kirakatprodukcióként működik a kormánymédia világán belül, amelynek szereplőit a lehető legtöbb felületen igyekeztek tolni, ezzel azt az érzést keltve, hogy a közmédia és A Dal a magyar könnyűzene inkubátora, utánpótlása, meghatározó eseménye.

Az Eurovízió a köztévé legjobb poénja

– írtuk 2012-ben A Dalról, amin már akkor is látszott, hogy a kertévés éneklős műsorokból csak a giccset, a modorosságot és azt vették át, hogy itt is emberek énekelnek, ezenkívül viszont semmi sem indokolta, hogy bárkinek végig kelljen szenvednie, ahogy Wolf Kati, Csiszár Jenő, Rákay Philip és Rakonczai Viktor más tehetségkutatós műsorokban feltűnt előadók produkcióit igyekeznek értékelni a lehető legnagyobb távolságtartással.

Annak ellenére, hogy már maga a koncepció – közepesen ismert, valamennyire már bejáratott zenészek heteken át ugyanazt az egy számot játsszák – sem indokolja a műsor létezését, az MTVA elég szépen beleállt a produkcióba, külön appot fejlesztett az élő műsorokhoz, amelyen keresztül a kulisszák mögé lehetett belesni, majd később a kertévék mintájára indítottak egy A Dal+ c. műsort is, ami az M2 Petőfi TV-n futott, és az adások kibeszélőjeként funkcionált, de az Én vagyok itt, A Dal After és A Dal Kulissza is arra szolgált, hogy a köztévé a zenés műsorával foglalkozhasson főműsoridőn kívül is.

A Dal erőltetése abszolút egybecsengett a kormány média- és kultúrpolitikai törekvéseivel. A magyar alternatív zenék miatt népszerűvé vált Petőfi Rádiót mesterségesen felhígították, lakosságivá tették, a zenei rotációt meghatározó Horváth Gergely felelős szerkesztő távozott, és az irányváltást főként A Dalban szereplő produkciók dalaival valósították meg. Ha átnyálazzuk a műsorban 2012 óta felbukkanó, de mondjuk kevésbé ismert előadók névsorát, akkor a rádiós játszásokat rögzítő Mostszól.hu oldalon tökéletesen nyomon követhető, hogy minden indulót legalább napi egyszer játszani kellett a Petőfin, ezzel is erősítve A Dal brandjét.

A magyar átlaghoz képest korábban valamennyire előremutatónak számító Petőfi Rádiót szép lassan az első számú magyar kereskedelmi rádióvá alakították át. Ahogy az a profitorientált rádióknál szokás, ma már fókuszcsoportokkal tesztelik, milyen zenék menjenek az MR2-n, ezért tényleg kizárólag lakossági gagyi és tucatzenék mennek, amelyek közé még be is kell csempészni A Dalban induló zenészek produkcióit.

És A Dalban nem a Quimby, a Margaret Island vagy Punnany Massif indul, hanem ezredik tehetségkutatós arcok, akik az utolsó utáni szalmaszálba kapaszkodnak, hogy végre egy kis figyelmet kapjanak. Emlékszik még valaki Palcsó Tamásra (Megasztár 2. hely)? És Szabó Ádámra (Csillag születik 2. hely)? Pál Dénesre (The Voice 1. hely)? Esetleg Brasch Bencére (Csillag születik középdöntős)? Ugye, hogy nem?

A Dal viszont tucatjával szívta fel ezeket a popzenei és kertévés periférián tengődő félcelebeket, akiket aztán a Fidesz kulturális holdudvarának krémje és pár láthatóan eltévedt figura zsűrizett. Az Orbán Viktor által eléggé kedvelt Wolf Kati, a Fidesszel évek óta összenőtt Rákay Philip, Csiszár Jenő későbbi milánói főkonzul vagy Rakonczai Viktor, az éppen váló Rogán család egyik nagyon kedvelt zongoristájának testvére. De ez csak az első évad volt, és hamar kiderült, hogy lehet valaki nagyon kedves a kormány számára, attól még szórakoztató műsort nem tud csinálni, így később a Fidesz holdudvarától jóval messzebb álló zenészek és szakemberek kerültek a zsűribe. Nagy Feró annyit sertepertélt a kormánypárt oldalán, hogy A Dal zsűrizése mellett nemrég egy saját műsort is kapott a Petőfi Rádión.

Emellett négy éve létrehoztak egy külön Petőfi Zenei Díjat, ami ellen hiába tiltakozott a nagybetűs magyar Szakma, végül csak megtartották azon a Volt Fesztiválon, ami minden évben tele van állami hirdetésekkel és szponzorokkal, a szünetben Orbán-videót vetítenek, és a miniszterelnök lánya is itt volt gyakornok annak idején. Hogy aztán a meglehetősen súlytalannak bizonyuló eseményt a Volt fesztiválosok egy másik rendezvényére, a Strand Fesztiválra tegyék át. Természetesen a gálát élőben adja/adta a Duna World, a Petőfi TV és a petofilive.hu, és a díjazottak vagy jelöltek között szintén gyakran találni olyanokat, akik a Fidesz holdudvarához tartoznak, vagy éppen őket kellett tolni az aktuális A Dal-évad miatt.

Az érdekesség kedvéért meg is néztük, hogy hány olyan jelölt volt az elmúlt években, akik előtte feltűntek A Dalban (+ Ákos), és jelölték őket a Petőfi Zenei Díjra:

  • 2016: Odett, Freddie, Marge, Rúzsa Magdi + Ákos
  • 2017: Honeybeast, Rúzsa Magdi, Soulwave, ByeAlex, Petruska
  • 2018: Pápai Joci, Závodi és Berkes Olivér, Rúzsa Magdi + Ákos
  • 2019: Mező Misi, Rúzsa Magdi, Nagy Feró + Ákos

Magyarul a közmédia létrehozott egy kirakatprodukciót, amellyel nyomást tud gyakorolni a magyar zeneiparra, hiszen a Volt vagy a Strand Fesztivál tele van állami hirdetésekkel, a Petőfi Rádió közvetlenül kormányzati irányítás alatt áll, és komplett médiahálózatot hoztak létre annak érdekében, hogy az eurovíziós lufit a lehető legnagyobbra tudják fújni. Ahogyan Lencsó Rita, a közmédia korábbi sajtófőnöke nyilatkozta 2013 elején:

Nem is kell ennél jobb országimázs. Mindent pénzt megér az a három perc, amiben bemutatjuk az ország dalát, a közmédia feladata, hogy ezzel öregbítse az ország hír­nevét.

A pénz nem lehetne akadály

Úgy látszik, mostanra az ország hírnevének öregbítése már nem cél, de hogy miért, azt nem tudni. Többször is kerestük az MTVA sajtóosztályát, de ahogy az lenni szokott, az adófizetők pénzéből működő kommunikációs részleg még csak arra sem vette a fáradságot, hogy elküldjön minket melegebb éghajlatra. Természetesen azt mondhatnák, hogy a mostani helyzet nem példa nélküli, hiszen 2010 előtt is többször előfordult, hogy nem volt magyar induló (pl. 1999 és 2004 között, 2006-ban vagy 2010-ben). A NER-időszakában viszont az Eurovízió eddig kiemelt figyelmet kapott, és évek óta súlyos milliókat költöttek az adófizetők arra, hogy C listás tehetségkutatósok pár hétig megint azt érezhessék, hogy újra a csúcson van a karrierjük.

Azonban hiába kerültünk kapcsolatba fél tucat MTVA-dolgozóval és a kormány kultúrpolitikájában jártas háttéremberrel, mindenki ugyanazt felelte:

Senki nem tud semmit még a legfelső szinteken sem.

Ezt olyannyira kell komolyan venni, hogy A Dal különböző műsoraiban vagy háttérmunkájában érintett MTVA-alkalmazottak sem tudtak mást mondani azon kívül, hogy még folyosói pletykák is alig vannak, így a többség csak találgatni tud. Ez alapján két narratíva létezik a közmédia háza táján azzal kapcsolatban, hogy miért nem lesz Magyarország jövőre az Eurovízión:

  1. Már az MTVA-nak is túl drága volt az indulás.
  2. A kormány megelégelte a „nemzetközi buzilobbi propagálását”.

A kettő közül az első teória az, ami kevésbé tűnik valószínűnek. Az MTVA költségvetése évről évre milliárdokkal nő, és egy 2013-as Bors-cikk szerint a nevezés 36 millióba kerül, A Dal gyártási költsége pedig kb. 200-300 millió forint körül lehet. Ez kormányzati szinten aprópénz lenne, ha továbbra is úgy éreznék, egy ilyen országimázs minden pénzt megér Magyarországnak.

Kicsit mi is utánanéztünk, hogy nagyjából milyen költségekről lehet szó. A Eurovisionary 2016-os cikke alapján Hollandiának például 500 ezer euróba, vagyis közel 170 millióba forintba került csak az, hogy ott legyenek az eseményen. Ennek az összegnek a fele megy az eseményért felelős Európai Műsorszolgáltatók Szövetségéhez. Ez az ő esetükben 85 millió forint, ami nem fix összeg, hanem az EBU különböző faktorok – mint potenciális nézettség, az adott ország tévés piaca vagy a műsort sugárzó felület – alapján számolja ki, melyik országnak mennyit kell fizetnie az induláshoz. Mivel Magyarország kisebb és szegényebb piacnak számít, ezért a 2013-as 36 milliós nevezési díjnak maximum a duplájába kerülhetett volna nekünk indulni jövőre.

A másik 85 millió a hollandok esetében a delegáció elszállásolására, sminkesekre, fodrászra, öltöztetőre és jelmezre, a produkción dolgozók fizetésére és a látványra ment el. Ezenkívül az Eurovízióra csak úgy lehet jelentkezni, ha a dal sugárzási jogairól lemondanak, majd azt visszavásárolják tévés és online használatra az EBU-tól, de ez benne van már az árban. Érdekesség, hogy 2012-ben a teljes összeg csak 350 ezer euró volt a hollandok esetében. Jól jelzi, hogy mennyire nem ugyanakkora összegekről beszélünk, hogy 2017-ben Írország valamivel több mint 110 milliót költött az Eurovízióra, amelyből a nevezés közel 30 millióba került, vagyis jóval kisebb összegről beszélünk, mint Hollandiánál. Ez alapján nem akkora dolog megállapítani, hogy az MTVA az utóbbi években valószínűleg 100-200 millió forint körül költhetett  az eurovíziós részvételére, de ez pusztán találgatás.

Márpedig a közmédiát nem úgy ismerjük, mint ami egy több mint 100 milliárd forintos éves költségvetéssel pont ilyen „kis” tételeken kezdene el rugózni, még annak ellenére sem, hogy ennyi pénzzel is képesek voltak veszteségesen zárni 2018-at. Csak hát meglehetősen életszerűtlennek tűnik, hogy puszta spórolásból hagyják ki a jövő évi eseményt, miközben A Dalt ugyanúgy megtartják, és olyan totálisan felesleges baromságokra költik az adófizetők pénzét, mint az orosz meg kínai nyelvű híradó.

Túl meleg volt már az Eurovízió

A másik lehetőség, hogy most lett elege a kormánynak és a közmédia felső vezetésének az Eurovíziós Dalfesztivál túlságosan toleráns, multikulti világából és az úgynevezett „buzilobbiból”, ahogy többen is fogalmaztak.

Állítólag úgy kellett dobálni Papp Dániel szájába a Xanaxot, amikor Conchita Wurst megnyerte a 2014-es versenyt

– mondta nekünk az egyik forrásunk a szerkesztői hírhamisítással közmédiás villámkarriert befutó Papp Dánielről, aki 2014-ben már tartalomszolgáltatási igazgatóként dolgozott az MTVA-nál, 2018-ban pedig az MTVA vezérigazgatójának nevezte ki Karas Monika NMHH-elnök. Ezt alátámasztja az is, hogy a 2014-es Eurovízió után a köztévé híradója konkrétan meg sem említette, hogy ki nyerte a versenyt, nehogy egy szakállas nő propagálásával lehessen vádolni az MTVA-t.

Az már A Dal indulásakor is okozott némi fejvakarást, hogy a kormány mégis miért akar ennyire jól szerepelni azon az Eurovízión, ahol rendszeresen kifütyülik az oroszokat, azonos neműek csókolóznak a színpadon, a versenyek szlogenje rendszerint az elfogadásról és a toleranciáról szólnak, és néha előfordul olyan is, hogy egy szakállas nő nyeri a versenyt ország-világ szeme láttára. És ez a világ kicsit nehezen összeegyeztethető egy olyan kormánnyal, amelynek a házelnöke nemrég arról beszélt, hogy egy normális homoszexuális nem tartja magát egyenrangúnak másokkal.

A magyar eurovíziós rajongók sem tudnak semmit

Kerestük az első számú magyar eurovíziós rajongói oldal, az ESC Hungary főszerkesztőjét, Klész Imrét is, hátha legalább ő tud segíteni nekünk, de mint kiderült, nemcsak az MTVA dolgozóival nem közöltek semmit, hanem velük sem. Klész szerint elég valószínű, hogy hírzárlat van az MTVA-nál, de ők is észrevettek több furcsaságot:

„Amikor október 25-én kirobbant az ügy, már tudtuk, hogy ez hivatalos. Egy héttel korábban véletlenül kirakták a netre A Dal 2020 pályázati feltételeit, amiben olyan szabályok voltak leírva, amelyek többsége az Eurovízió szabályait túllépi. Ekkor talán még reális volt a remény, hogy csak elírás, de utána amikor azt nyilatkozták, hogy az Eurovízió helyett másra fókuszálnak, már tudtuk, hogy elment a hajó."

Klész is megjegyzi, hogy szerinte „a kormány nem akar tovább több pénzt költeni egy olyan műsorra, ami az unortodox értékek szöges ellentétét hirdeti. Eddig örülhettünk, hogy a mi kis hobbink az MTVA-nál a megtűrt kategóriába tartozott, és annak ellenére, hogy mindenféle transzneműek vagy melegek is megjelentek az MTVA képernyőjén, vélhetően a többség (aki még nézi az MTVA-t) egy őrületes show-t látott, amit nem kell véresen komolyan venni. Utána a megyei lapok Eurovízió-ellenes cikkeket és szavazást is kiraktak, hogy jobban megtámogassák azoknak a véleményét, akik szerint ártalmas az Eurovíziós Dalfesztivál a társadalomra."

Több helyről is azt mondták, hogy régóta benne volt már a levegőben, hogy a Fidesz egyszer megelégeli az Eurovíziót, és igazából minden forrásunk azon csodálkozott, hogy ez a pillanat most érkezett el. „Ebben közrejátszhat az is, hogy túl sok babér nem termett a magyar indulóknak, idén Pápai Joci be sem jutott a döntőbe, ráadásul évről évre érezni azt is, hogy Magyarország politikai megítélése miatt gyakorlatilag totál esélytelen az Eurovízión" – mesélte egy másik forrásunk, aki szerint Kásler Miklós hatása is benne lehet abban, hogy az MTVA 2020-ban kihagyja a versenyt.

Magyar tévébe magyar gagyit

Káslert 2018-ban nevezték ki az emberi erőforrások miniszterének, így az ő irányítása alá került került a magyar kultúra jelentős része. Kásler pedig a kinevezése óta jól láthatóan jobbszélre kezdte tolni a magyar kultúrpolitikát, és egyre erősebben hozza be a mély- és/vagy ősmagyar, nemzetieskedő vonalat. A magyarság eredetét újraíró tárlatot támogat a Természettudományi Múzeumban, a magyar népességfogyást többek között a szabados életvitellel magyarázza, és azt a Takaró Mihályt kérte fel a Nemzeti alaptanterv átírására, aki korábban Kertész Imre magyarságát firtatta, és Esterházy Pétert kultúrarombolónak titulálta. Emellett Káslernek olyan akciói voltak még, hogy

  • létrehozta a Magyarságkutató Intézetet, amellyel a magyar őstörténet megújítását tűzte ki célul;
  • 6 millió forinttal támogatta Raffay Ernő könyveinek a kiadását, aki trianonos összeesküvés-elméletekben és áltudományos alternatív történelemben utazik; 
  • állami kitüntetésben részesítette Dózsa Lászlót, Mága Zoltánt, a Fidesz házi hegedűsét, az NKA-ban tisztséget betöltő Dósa Richárdot (Animal Cannibals) és Póka Egont, és természetesen a korábban már említett Takaró Mihályt is;
  • 6 millió forintos megbízást adott a csurkista kultúrharcos Domonkos Lászlónak;
  • saját hatáskörben 25 millió forinttal támogatta a nyíltan fideszes Demjén Ferenc 2018-as koncertjét a Budapest Arénában;
  • kinevezése után nem sokkal a legfontosabb feladatának a keresztényi és nemzeti értékek elmélyítését tekintette;
  • szintén saját hatáskörben 3 millió forinttal támogatta a Mi Hazánkhoz köthető Gőbl Gábor Nemzeti Dal Ünnep elnevezésű, székelyudvarhelyi zenei eseményét, ahol több nemzetirock-zenekar fellépett az első számú magyar szkinhedformáció, a Romer néven feltüntetett Romantikus Erőszak is;
  • ismételten saját hatáskörben 2 millió forinttal támogatta azt a Rockbalaton nevű fesztivált, ahol augusztusban olyan nemzetirock-zenekarok léptek fel, mint a Kárpátia vagy a Nemzeti Hang.

Szóval Kásler a hivatalba lépése óta igyekszik a korábbiaktól eltérő kultúrpolitikai vonalat vinni, és ebbe száz százalékig beleillik az is, hogy amíg Kásler elődei valószínűleg tényleg amolyan országimázsnak tekintették, hogy legyünk ott mindig az Eurovízión, addig a liberális, elfogadó, multikulti beállítottsággal nem éppen vádolható Kásler esetében nehéz lenne elképzelni egy olyan beszélgetést, amivel meg lehetne győzni, hogy a köztévé főműsoridőben egymással csókolózó nőket meg oroszokat kifütyülő közönséget sugározzon.

Mi sem jelzi jobban, hogy az MTVA valószínűleg ideológiai és nem anyagi okok miatt állt el az Eurovíziótól, mint az, hogy A Dalt ugyanúgy megtartják majd 2020-ban, mint eddig, csak a jövőben még inkább a saját zenei holdudvaruk félhizlalását szolgálja. 

Jövőre szeretnénk közvetlenül is segíteni a műsor nyertesének karrierjét, ehhez pedig olyan nyereménycsomagot állítottunk össze, amelyből a kezdő és a már pályájukon előrébb tartó előadók egyaránt rengeteget profitálhatnak

– ezt a Duna TV médiaszolgáltatási igazgatója mondta a döntésről, és jól jelzi azt a törekvést, hogy a 2019 végére elhalkuló kultúrharc valójában a színfalak mögött folytatódik, csak nem annyira látványosan. A közmédiának minden eszköze megvan ahhoz, hogy maga alá gyűrje a magyar könnyűzenét, és ha pár nemzeti rocker, Nagy Feró vagy Ákos kivételével nem is tudnak igazán erős, karakteres figurákat meggyőzni arról, hogy teljes mellszélességgel álljanak be a Fidesz mögé, az új rendszer arra kiváló lehet, hogy hébe-hóba felszisszenő, a kormány felé kritikát megfogalmazó előadók a jövőben kétszer is meggondolják a mondanivalójukat.

De mire kellhet A Dal?

A Dal az Eurovízió nélkül még jobban is szolgálhatja a kormányzati kultúrpolitikai célokat a könnyűzenében. A „nyereménycsomag” voltaképpen egyenes utat is jelenthet a befutáshoz. Mivel a kormány kisajátította a rádiós piacot, a Petőfi Rádión kívül csak elvétve van lehetősége magyar zenéknek fontos rádiós rotációba kerülni. Azonban a magyar előadóknak már így is nagyon nehéz dolguk volt, hiszen a rádió kiherélése előtti időkben hozzáértő zenei szerkesztők határozták meg a rádió zenei világát, most viszont a kereskedelmi adókból ismert fókuszcsoportokon mérik le, hogy akkor Shakira menjen inkább az Esti Kornél helyett vagy Backstreet Boys, és a végén megállapítják, hogy bizony az átlagos magyar zenehallgatónak Shakira és Backstreet Boys kell még 2019-ben is. Erre pakol rá most A Dal által létrehozott nyomásgyakorlás, miszerint csak akkor tudsz tutira bekerülni a Petőfi Rádióba, ha elmész bohóckodni a köztévébe. És ha elmész bohóckodni a köztévébe, akkor majd lehet szerepelni a Petőfi TV-n, be lehet kerülni az MVM és az MTVA által támogatott Nagy-szín-pad nevű versenybe, és tárt karokkal várja az indulókat majd az összes olyan fesztivál, amely ilyen-olyan módon függ az államtól. Mint például a Volt és a Strand Fesztivál vagy a Nagyon Balaton rendezvénysorozat eseményei.

Az utóbbi években elég feltűnő lett, hogy több tucat állami cég feltűnően sokat költ arra, hogy különböző zenei fesztiválokon megjelenhessen. Az érdekesség ebben az, hogy ezek a fesztiválok valahogy mindig ahhoz a Volt Produkció Kft.-hez kötődnek, amely a Strand Fesztivál és a Nagyon Balaton lebonyolítását is végzi, illetve annak az Akvárium Klub Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaságnak a társtulajdonosa, amely a budapesti Akvárium Klubot is üzemelteti. A Petőfi Zenei Díjnak eddig a Volt és a Strand adott otthont, a Petőfi TV sokáig élőben sugárzott adást az Akváriumból, de itt tartják a kezdetek óta az MTVA Nagy-szín-pad! nevű versenyét is minden évben, ahol az indulók különböző fesztiválfellépéseket és kiemelt petőfis rotációt kapnak. Hogy miért érdekes ez?

A Dal az új nyereményrendszer bevezetésével egy olyan, ma már jó kiépített rendszerre telepszik rá, amely évek óta feltűnően jó kapcsolatot ápol az MTVA-val, az MVM-mel és a kormánnyal is. Az MVM-ről kapta a nevét a Strand Fesztivál nagyszínpada, az MVM az egyik főtámogatója a Nagyon Balatonnak és különböző helyszínekkel vannak jelen a Volt Fesztiválon is, ahogy a Nagy-Szín-Pad! főszponzora is az MVM, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az állami cég 2013 és 2015 között úgy költött el közel félmilliárd forintot fesztiválos jelenlétre, hogy abból más fesztiválok is kaptak. És akkor ki ne hallott volna az idei Volt Fesztivál Orbán-videójáról vagy arról, hogy a fesztivál egyik főszervezője lelkesen posztolta, hogy „artist”, tehát „fellépő” feliratú belépővel a nyakukban éppen a Strand Fesztiválon buliznak az Orbán lányok. Ez a főszervező egyébként nemsokára producerként debütál egy készülő dokumentumfilmmel, amelynek első részleteit természetesen a Petőfi TV-n és a Petőfi Zenei Díj-gálán lehetett látni, és ugyanaz az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogatja, mint a Nagyon Balatont is. Az MTÜ volt az többek között, amely létrehozta 150 milliós költségvetéssel az Orbán Ráhel érdekkörébe tartozó Magyar Divat és Design Ügynökséget is, a miniszterelnök lánya pedig – mint az Instagramon is láthatjuk – meglehetősen jó kapcsolatot ápol a Volt Produkció vezetőivel. Érdekesség egyébként, hogy a Volt főszervezői is aláírták azt a nyílt levelet, amelyben a Petőfi Rádió kiherélése ellen tiltakoztak, de azóta gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgoznak együtt a rádiócsatornával.

Egyelőre nyilván csak találgatni lehet, de nem túl valószínű, hogy az MTVA hivatalos sajtóközleményben számol majd be arról, hogy a „nemzetközi buzilobbi” miatt marad ki Magyarország a 2020-as Eurovízióból, ahogy azt sem vallanák be soha, hogy bizony meg kell húzni a nadrágszíjat, mert már a 100 milliárd sem elég a közmédiának évente. Így marad a találgatás, hogy a már jól kiépített gépezet miatt a magyar előadók kénytelenek lesznek közmédiás és fesztiválos megjelenések miatt A Dalban bohóckodni, vagy jobb híján nemzetirock-együttesekkel kell majd feltölteni a köztévé esztrádműsorát. 

(Borítókép: Jack Guez / AFP)