Orbán: A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül

2017.12.22. 08:22

Orbán Viktor szokásos, pénteki Kossuth rádiós interjúját adta. Apró érdekesség: bár korábban arról szóltak a hírek, hogy a sokáig Orbánt reggelente kérdező Kocsis Évát lecserélték egy másik riporterre a kampány időszakára – talán azért, mert Kocsis néha, véletlenül valódi kérdéseket is feltett Orbánnak, és ilyen kellemetlen pillanatokra semmi szükség –, most pénteken mégis ő kérdezte a miniszterelnököt.

„Mit mondtak, amikor az asztalra pakolta Brüsszelben a konzultációs íveket?” – tette fel rögtön első kérdését Kocsis. Válaszában Orbán elmondta: a miniszterelnöki csúcson annyit sikerült megakadályozni, hogy megszülessen egy olyan rendszer, ami szétosztaná a tagállamok között az EU-ba érkező migránsokat, de abban nem járt sikerrel, hogy a magyar álláspont mellé állítson olyan vezetőket is, akik eddig nem értettek egyet vele. 

Ugyanannyian vannak, talán a lelkesedésük csökkent

– mondta Orbán. Elmondta, márciusban újra megpróbálják, amit ő úgy fogalmazott meg, hogy „újabb támadás előtt állunk”.

Előbb-utóbb mindenhol belátják

A kérdésre, miért gondolja, hogy menni fog a meggyőzés a miniszterelnökök találkozóján, Orbán azt válaszolta: azért, mert választások lesznek mindenhol.  És mindenki, aki kevert népességű Európát akar, akik azt képviselik, hogy ez a haladás és fejlődés útja, azok folyamatosan gyengülnek a nemzeti választásokon. „A végén az európai emberek, ha nehezen is, de csak érvényt szereznek a saját akaratuknak” – mondta.

A műsorvezető felvetette: Franciaországban Macron vagy Németországban Merkel álláspontja nem változott, és a dél-európai országokban is hasonló a helyzet. Orbán ugyanakkor azt mondta: inkább azt látja, hogy a hagyományos francia elitet félreállították a franciák, és Németországban is megváltoztak az erőviszonyok.

Nem mondom, hogy megnyerték már az európai emberek ezt a csatát, vagy sikerült helyreállítani a demokráciát, de a folyamat ebbe az irányba tart

– foglalta össze. 

Orbán elmondta, számít arra, hogy Ausztria csatlakozik a V4-ekhez, Lengyelországot pedig méltatlan támadások érik „Brüsszelből". Márpedig aki Lengyelországot támadja, az egész Közép-Európát támadja, így Magyarországnak nemcsak kötelessége, de elemi érdeke is, hogy Lengyelország mellé álljon.

Magyarország a saját lábán áll

Orbán egy kérdésre közölte: attól egyáltalán nem tart, hogy jogállami fenntartások miatt uniós forrásokat tartsanak vissza Magyarországgal kapcsolatban, mivel világos jogrend van az EU-ban, és az nem teszi ezt lehetővé.

Majd azt is elmondta, fontos látni, hogy az uniós pénz nem csodaszer, és nem ajándék: sokat fizetünk be, és komoly forrásokhoz jutunk. A nagy nemzetközi cégek komoly profitot termelnek az országban, a profit egy részét pedig elviszik. A nyugat-európai országok pedig keresnek rajtunk, ezért szerinte nem érdmes a magyraoknak „kalaplevéve, kezükben a kalapot szorongatva" állni. 

A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek

– mondta Orbán, aki szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll. 

Azt is elmondta, hogy a gazdaságpolitikánk rugalmas, tehát bármikor tudna alkalmazkodni egy új helyzethez, ha például az uniós források rendszere megváltozna. Hogy most számol az uniós pénzekkel az ország, az természetes, de ha nem érkezne pénz, akkor a gazdaságpolitikánkat hozzáigazítanánk az új helyzethez.

Akkor is lenne növekedés, akkor is sikeresek lennénk

– mondta.

Ehhez a bátor kijelentéshez érdemes hozzátenni, hogy az uniós támogatások tartották életben magyar gazdaságot a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban. Ezt nem mi mondjuk, hanem egy elemzésből derül ki, amit a KPMG és a GKI Gazdaságkutató készített a kormány megbízásából, és amit a Napi.hu dolgozott fel. A tanulmány azt állítja: a támogatások nélkül csökkent volna a GDP, ráadásul a beáramlott 14 ezer milliárd forint ellenére a gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.

Az interjút végül azzal zárta Orbán: 2017-ben kiderült, hogy elemi igény van Európában a kereszténység megvédésére, és ő ebben az évben azt tanulta meg, hogy a kereszténység védelme lesz a választott politikai vezetők elsőrendű feladata.  

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)