Fesztiválnemzet lehet a magyar

"Magyarország a fesztiválokban is erős" – jelentette ki Hoppál Péter, a kultúráért felelős államtitkár a Magyar Fesztivál Szövetség szerdai konferenciáján, így hazánk nemcsak a kultúrájára, hanem a fesztiváljaira is büszke lehet, mondta. Az immár 12 éves fesztiválszövetség jelenleg 98 tagszervezetet tömörít, és 215 rendezvényt képvisel, a rendezvényük célja pedig az volt, hogy összefogja a szakmát és a témában illetékes kormányzati szervezeteket, ezzel is elősegítve a kulturális és turisztikai piac fejlesztését. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy fesztiválokból túlkínálat van a magyar kultúrpiacon, ám akadtak gyújtópontok is a beszélgetés során.

Hoppál Péter

Fotó: Illyés Tibor

A politikus szerint Magyarországon már-már túlbuzgó fesztiválszervezési kedv uralkodik, az ő céljuk pedig, hogy e sajátos viszonyok között pártolják a minőségi kultúrát, fejlesszék a kulturális alapellátást, és támogassák a cselekvő kulturális közösségeket. Arra törekszenek, hogy minél több szegmenst be tudjanak vonni a fesztiválozásba, hogy azok a rétegek (a kistelepülések lakói, a hátrányos helyzetűek stb.) is hozzáférhessenek ezekhez az élményekhez, akiknek korábban csak korlátozott lehetőségei voltak erre.

A fesztiválok a közösségteremtésről szólnak: jó odamenni és együtt lenni. Ezért járunk már 25 éve Kapolcsra, és akkor is elmegyünk a budavári borfesztiválra, ha épp szakad az eső

– fogalmazott Hoppál.

Márta István, az MFSZ elnöke és a kapolcsi Művészetek völgyének ötletgazdája szerint külföldi mércével tekintve is kiemelkedően szervezett a fesztiválélet Magyarországon, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a megszerezhető állami támogatások összege egyébként is kevés, és valószínűleg ennél már csak kevesebb lesz. Arra is emlékeztetett: a fesztiválok számos munkahelyet teremtenek, még akkor is, hogy ha ezek egy része csak ideiglenes is.

Márta István a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke és Gerendai Károly

Fotó: Illyés Tibor

Az Ördögkatlan Fesztivál nevében felszólaló Bérczes László szerint azért is fontos a szervezőknek a fesztiválok színvonalára ügyelniük, mert az azokon tapasztalt minőséget – "a nyitottságot, a derűt és a szeretet" – az emberek hazaviszik.

A Budavári Borfesztivált képviselő Zilai Zoltán azt mondta, a gasztrofesztiválok megnövekedett száma új feladatokat állított eléjük is: már nem gasztrofesztként, hanem gasztrokulturális fesztiválként kell helyt állniuk, hiszen a fesztiválok a kultúrafogyasztás egyik legnépszerűbb helyszínévé váltak. A szigetes Gerendai Károly – akinek szintén van gasztrofesztje – erre reagálva kifakadt:

Mondjuk már ki, hogy a gasztronómiának is a kultúra részének kellene lennie!

Gerendai szerint egyébként Magyarországon jóval több fesztivál van, mint ami indokolt lenne. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői pedig egyetértettek abban, hogy egy olyan új minősítési rendszerre lenne szükség, amely támpontot ad a támogatások elosztásánál is.

Bán Teodóra a Tavaszi Fesztivál és CAFe Budapest Fesztivál nevében azt mondta, a rendezvények minősítését és versenyképességét a piac dönti el, azonban arra is figyelmeztetett, hogy nem létezhet olyan minősítési rendszer, amely mindenkinek megfelelő lenne. Bánnal azonban nem mindenki értett egyet:

Akkor mégis minek lobbizunk, ha úgyis a piac dönti el?

– fogalmazta meg kételyeit Bérczes.

Bán Teodóra a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezetője Gerendai Károly a Sziget Kulturális Szervezőiroda ügyvezető igazgatója Bérczes László Ördögkatlan Fesztivál igazgatója és Zilai Zoltán Budavári Borfesztivál főszervezője a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) konferenciáján a budapesti Akvárium Klubban

Fotó: Illyés Tibor

Zilai azonban békítőleg úgy zárta a beszélgetést: a minősítésről lemondani semmiképpen sem szabad.

Járjunk csak körbe az országban, és nézzük meg, mennyi rossz, színvonaltalan és gagyi fesztivál van!

– köpködött még hozzá egy kicsit, ám e rossz és színvonaltalan fesztiválok szervezőinek, meghívó híján, természetesen esélyük sem volt a felszólalásra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!